Országos parlagfű helyzetkép (2023.10.06.)
Szeptember végére érkezett országosan egy nagyobb mennyiségű csapadék, vármegyénként eltérő mennyiségben 4-55 mm közötti eloszlásban. Ennek ellenére az utóbbi két hétben is folytatódott a későnyárias időjárás.
A parlagfű növények túlnyomó többsége elvirágzott az országban. Lezárult az idei évben a parlagfű növények fő virágzási időszaka. A pollenszórás mértéke csökken. A parlagfű növények többsége elvirágzott, a termésképződés, termésérés és magszóródás az uralkodó fenológiai állapot. A tavaszi időszakban kelt növényeken már növénysárgulás látható. A főhajtáson a virágzati tengely hossza általában 5-40 cm. Virágzó egyedek már szinte csak a későn kelt növényeknél, valamint a kaszálás után újrasarjadó növények, valamint a neoténiás egyedek esetében figyelhetőek meg. A parlagfüvek fejlettsége országosan nagyon heterogén, az élőhelytől és a kelési időtől függően a 2 levelestől a 200 cm-es magasságig tehető. Új kelésű növény már csak ritkán található. A szántóföldeken a folyamatos betakarítások, valamint vetés előkészítési munkálatok révén a parlagfűvel érintett terület az előző időszakhoz képest jelentősen csökkent.
A nyári időszakban a gabona- és repcetarlókon a kedvező időjárási körülmények (hőmérséklet, csapadék) miatt intenzív fejlődésnek indult a parlagfű. Emiatt erős fertőzési nyomással kellett megküzdeniük a mezőgazdasági termelőknek. A tarlók mechanikai ápolását a nagy mennyiségű lehullott csapadék nehezítette, ezért több területen a gazdálkodók vegyszeres gyomirtást is alkalmaztak a parlagfű elleni védekezésben. A tarlók többségében parlagfűvel gyengén vagy közepesen, helyenként erősen fertőzöttek voltak, ezért a tarlóhántás, majd a későbbi tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából is kiemelt jelentőségű volt. A tarlók parlagfű fertőzöttsége jelentősen csökkent az intenzív talajmunkák következtében. A betakarított területek többségén a tarlóhántást, tarlóápolást elvégezték. Az őszi káposztarepce vetése a vármegyék többségében befejeződött. A kelése és fejlődése heterogén képet mutat, sok helyen vontatott az őszi szárazság miatt. A repce állományok többségében 2 leveles és 8 leveles állapot közötti fejlettségűek. Az őszi kalászosok magágyelőkészítése, és vetése is folyamatban van. A száraz talajviszonyok nem kedveztek a vetéselőkészítő talajmunkák jó minőségben való elvégzésének, illetve a csapadékhiány a kelést, fejlődést is hátráltatja.
A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A vármegyék többségében tavasszal az alapkezelések megkapták a hatáskifejtéshez szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A csapadékosabb időjárás következtében, a több parlagfű kelési hullámnak köszönhetően szükség volt a posztemergens kezelésekre és néhol a késői posztemergensre is. A posztemergens kezelések többsége a parlagfű ellen hatásosnak bizonyult (azokon a táblákon, ahol a posztemergens kezeléseket időben, optimális időzítéssel végre tudták hajtani). Sok helyen mechanikai módon is megtörtént a sorközök gyommentesítése. A lassú kezdeti fejlődést követően napjainkra jó gyomelnyomó képességű, erőteljes állományok fejlődtek, az állományok záródásával pedig tovább fokozódott a kultúrnövény gyomelnyomó képessége. A táblák többnyire parlagfű mentesek, vagy alacsony volt a parlagfű fertőzöttség. Erőteljesebb parlagfű fertőzés leginkább csak a táblaszéleken, a táblaszegélyeken, a forgókban és a kiritkult táblarészeken fordul elő. Néhány területen azonban, ahol a posztemergens kezeléssel megkéstek, nagyobb egyedszámmal volt jelen a parlagfű. Helyenként látni lehet olyan táblákat, ahol a parlagfű túlnőtte a napraforgót. A vármegyék többségében éltek az állományszárítás lehetőségével, és el is végezték azokat. A napraforgó területek betakarítása már a vége felé közelít. A már betakarított területeken pedig jelenleg zajlik a szárzúzás, illetve megkezdődtek a talajmunkák, így ezzel jelentősen csökkentek a parlagfűvel fertőzött területek.
A kukorica állományok fejlettsége a teljesérés fenológiai állapotban van. Tavasszal a preemergens készítmények megkapták a hatáskifejtéshez szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A területek többségén a gazdálkodók tartamhatással rendelkező korai posztemergens és posztemergens gyomirtást végeztek, amelyek megkapták a tartamhatás biztosításához szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók, a kukoricatáblák zöme parlagfűmentes, vagy csak kis mennyiségben, elvétve található meg a gyomnövény. Azonban az érési folyamatok előtérbe kerülésével beindultak a levélzetben az öregedési folyamatok, ami kedvezett a parlagfű térnyerésének. Jelentősebb parlagfű fertőzöttség elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyekben, forgókban, kiritkult táblarészeken tapasztalható. A kukorica állományok érésének a meleg, késő nyárias időjárás kedvezett, a kukorica betakarítása zavartalanul zajlik az országban. A már betakarított kukorica tarlóján folynak a talajelőkészítési munkálatok is az őszi vetéshez.
A vegetációs időszak csapadékos időjárása az ültetvényekben is erős fertőzési nyomást idézett elő. Az átlagosnál több parlagfű volt jelen, melyek több kelési hullámban csíráztak, emiatt eltérő fenológiai állapotban vannak. Sok területen a sorok aljának harmadik gyomirtó szeres kezelése is megtörtént. Az erős gyomosodás miatt a sorközöket az átlagosnál többször kellett mechanikai művelésben részesíteni. Az ültetvények többségében a szüreti munkák ütemezésével összhangban a termelők folyamatosan végzik a területek gyom- és parlagfű-mentesítését. Helyenként az elhanyagolt állomány sorokban és sorközökben lehet nagyobb parlagfű fertőzöttséget észlelni.
A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, még betakarítás előtt álló napraforgó és kukorica táblaszegélyekben, sikertelenül gyomirtott területeken, kiritkult táblarészeken, mezsgyehatárokon, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, árokpartokon, utak szélén, beruházási területeken fordul elő.
A mezőgazdaságilag nem művelt területeken is kedvezőek voltak a feltételek a parlagfű fejlődéséhez. Ezeken a területeken a vegetációs időszakban lehullott nagy mennyiségű csapadék erős parlagfű fertőzést eredményezett, ami miatt a szokásosnál többször kellett védekezni. A frissen bolygatott területek erősen fertőzöttek parlagfűvel, ahol viszont már több éve zárt növénytakaró van, ott nincs gond, mivel ott már az évelő fajok a dominánsak. A ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű és borítottságú parlagfű állományok, amelyek azonban igen heterogén fejlettséget mutatnak. Az utak mentén, árokpartokon, szegélyeknél rendszerint folyamatosan végzik a kaszálást, ami segíti az újrahajtott egyedek virágzásának visszaszorítását.