Országos parlagfű helyzetkép (2023.09.25.)

Szeptember első felében száraz, meleg idővel köszöntött be az ősz. A vármegyék többségében jelentősen kevesebb volt a csapadék mennyisége az ilyenkor szokásosnál, néhány vármegye kivételével, ahol lokálisan záporok, zivatarok formájában érkezett kisebb mennyiségű csapadék.

A parlagfű növények többségénél a virágzás és termésfejlődés az uralkodó fenológiai állapotok, és megkezdődött a termések érése is.  A pollenszórás országszerte még mindig intenzív, de mértéke napról-napra csökken.  A főhajtáson a virágzati tengely hossza általában 3-40 cm. A később kelt, kaszálás után újrasarjadó növények, illetve a neoténiás egyedek is intenzíven virágoznak. A parlagfüvek fejlettsége országosan nagyon heterogén, az élőhelytől és a kelési időtől függően a sziklevelestől a 200 cm-es magasságig terjed. A sok hullámban érkező nyári lokális csapadéknak köszönhetően sok a későn kelt parlagfű. Az időjárás kedvező feltételeket biztosít a melegigényes parlagfű fejlődéséhez, a termések éréséhez.
A gabona- és repcetarlókon a kedvező időjárási körülmények (hőmérséklet, csapadék) miatt intenzív fejlődésnek indult a parlagfű. Emiatt erős fertőzési nyomással kellett megküzdeniük a mezőgazdasági termelőknek. A tarlók mechanikai ápolását a nagy mennyiségű lehullott csapadék nehezítette, ezért több területen a gazdálkodók vegyszeres gyomirtást is alkalmaztak a parlagfű elleni védekezésben. A tarlók többségében parlagfűvel gyengén vagy közepesen, helyenként erősen fertőzöttek, ezért a tarlóhántás, majd a későbbi tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából is kiemelt jelentőségű. A tarlók parlagfű fertőzöttsége jelentősen csökkent az intenzív talajmunkák következtében, azonban még mindig fontos, hogy a gazdálkodók kiemelt figyelmet fordítsanak a tarlóápolás elvégzésére. Az őszi káposztarepce vetése folyamatban van, vagy már be is fejeződött, de a kelése és fejlődése vontatott a szeptemberi szárazság miatt. Azokban a vármegyékben, ahol már kikelt a repce, az állományok többségében szikleveles és 6 leveles állapot közötti fejlettségűek. Jelenleg az őszi káposztarepcék korai posztemergens, illetve posztemergens kezelése zajlik. Az őszi kalászosok magágyelőkészítése is folyamatban van, és néhány vármegyében már a vetés is elkezdődött.
A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A vármegyék többségében tavasszal az alapkezelések megkapták a hatáskifejtéshez szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A csapadékosabb időjárás következtében, a több parlagfű kelési hullámnak köszönhetően szükség volt a posztemergens kezelésekre és néhol a késői posztemergensre is. A posztemergens kezelések többsége a parlagfű ellen hatásosnak bizonyult (azokon a táblákon, ahol a posztemergens kezeléseket időben, optimális időzítéssel végre tudták hajtani). Sok helyen mechanikai módon is megtörtént a sorközök gyommentesítése. A lassú kezdeti fejlődést követően napjainkra jó gyomelnyomó képességű, erőteljes állományok fejlődtek, az állományok záródásával pedig tovább fokozódott a kultúrnövény gyomelnyomó képessége. A táblák többnyire parlagfű mentesek, vagy alacsony a parlagfű fertőzöttség. Erőteljesebb parlagfű fertőzés leginkább csak a táblaszéleken, a táblaszegélyeken, a forgókban és a kiritkult táblarészeken fordul elő. Néhány területen azonban, ahol a posztemergens kezeléssel megkéstek, nagyobb egyedszámmal van jelen a parlagfű. Helyenként látni lehet olyan táblákat, ahol a parlagfű túlnőtte a napraforgót. Az állományszárítások befejeződtek. A deszikkálások következtében jelentősen csökkent azoknak a tábláknak a száma, amelyek hozzájárultak a levegő pollentartalmának a növekedéséhez. A napraforgók betakarítása folyamatos az országban.
A kukorica állományok fejlettsége a teljesérés fenológiai állapotban van. Tavasszal a preemergens készítmények megkapták a hatáskifejtéshez szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A területek többségén a gazdálkodók tartamhatással rendelkező korai posztemergens és posztemergens gyomirtást végeztek, amelyek megkapták a tartamhatás biztosításához szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók, a kukoricatáblák zöme parlagfűmentes, vagy csak kis mennyiségben, elvétve található meg a gyomnövény. Azonban az érési folyamatok előtérbe kerülésével beindultak a levélzetben az öregedési folyamatok, ami kedvezett a parlagfű térnyerésének. Jelentősebb parlagfű fertőzöttség elsősorban a táblaszéleken, táblaszegélyekben, forgókban, kiritkult táblarészeken tapasztalható. A kukorica betakarítása folyamatban van az országban. A már betakarított silókukorica tarlóján folynak a talajelőkészítési munkálatok is az őszi vetéshez. 
A vegetációs időszak csapadékos időjárása az ültetvényekben is erős fertőzési nyomást idézett elő. Az átlagosnál több parlagfű volt jelen, melyek több kelési hullámban csíráztak, emiatt eltérő fenológiai állapotban vannak. Sok területen a sorok aljának harmadik gyomirtó szeres kezelése is megtörtént. Az erős gyomosodás miatt a sorközöket az átlagosnál többször kellett mechanikai művelésben részesíteni. Amelyik ültetvényben a termelők folyamatosan végzik az állományok gyommentesítését a jó gazda gondosságával mechanikai, vagy kémiai úton, parlagfű nem található, vagy csak kis mennyiségben fordul elő. A vármegyék borvidékein nagy erőkkel zajlanak a szüreti munkálatok.
A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, sikertelenül gyomirtott táblarészeken, kiritkult táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, zöldítéssel hasznosított területeken, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben, erdőfelújításokban és beruházási területeken fordul elő. A homoktalajokon a parlagfű jelenléte nagyobb arányú.
A mezőgazdaságilag nem művelt területeken is kedvezőek voltak a feltételek a parlagfű fejlődéséhez. Ezeken a területeken a vegetációs időszakban lehullott nagy mennyiségű csapadék erős parlagfű fertőzést eredményezett, ami miatt a szokásosnál többször kellett védekezni. A frissen bolygatott területek erősen fertőzöttek parlagfűvel, ahol viszont már több éve zárt növénytakaró van, ott nincs gond, mivel ott már az évelő fajok a dominánsak. A ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű és borítottságú parlagfű állományok, amelyek azonban igen heterogén fejlettséget mutatnak. Az utak mentén, árokpartokon, szegélyeknél rendszerint folyamatosan végzik a kaszálást, ami segíti a gyomnövény visszaszorítását. Ennek ellenére a növények gyors újrahajtása és virágzatuk kialakulása figyelhető meg.