Országos parlagfű helyzetkép (2023.06.01.)
Az ország nagy részén a 2023. év tavasza csapadékos volt, mindez kedvező feltételeket biztosított a parlagfű tavaszi csírázásához.
Az idei évben a parlagfű kelése az országban március végén, illetve április első felében kezdődött. A parlagfű csírázása áprilisban és májusban erőteljes volt. Azonban a tavaszi időszakban a hűvös időjárás is meghatározó volt. Az alacsony hőmérséklet nem kedvezett a parlagfű kezdeti növekedésének, fejlődésének, emiatt fenológiailag az átlagoshoz képest fejletlenebbek a növények. Májusban a hónap második felének magasabb hőmérsékleti értékei és a napsütéses időjárás felgyorsította a parlagfű fejlődését.
A parlagfű fejlettségi állapota változatos képet mutat. Május végén a parlagfüvek többsége szikleveles és 10 leveles fejlettség közötti, a legfejlettebb egyedek intenzív hajtásnövekedés fenológiai állapotban vannak, magasságuk legfeljebb 20-40 cm (Zala vármegyében legfeljebb 40-50 cm, Hajdú-Bihar vármegyében legfeljebb 50-60 cm nagyságúak). Generatív állapotban lévő növényt még nem találtunk. A felső talajréteg víztartalma jelenleg nagyon kedvező a parlagfű csírázásához és folyamatos a kelés.
Az őszi káposztarepce táblákon a virágzás befejeződött, a becők a termésfejlődés különböző fenológiai stádiumaiban vannak. Az őszi káposztarepce állományok erőteljesek, jól fejlettek, gyomelnyomó képességük megfelelő. Parlagfű nem található bennük, vagy csak gyengén fejlett csíranövények kis mennyiségben találhatóak, jellemzően főleg táblaszéleken.
Az őszi búza állományok többsége a virágzás kezdete – virágzás vége közötti fenológiai állapotban található. Jelenleg a jól fejlett, jó gyomelnyomó képességű állományok jellemzőek. Parlagfű nem fordul elő bennük, vagy elsősorban a ritkább, fejlődésben elmaradt foltokban, a művelőutakon, illetve a táblaszéleken, táblaszegélyeken figyelhető meg a jelenléte. A parlagfű fejlettsége többnyire 2-8 leveles közötti.
A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A kultúrnövény kezdeti fejlődését az alacsony hőmérséklet kedvezőtlenül befolyásolta, mostanra viszont kedvezőek a feltételek a növekedéséhez. A napraforgó állományok 4-12 leveles fejlettségűek. A megyék többségében az alapkezelések megkapták a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot, így hatékonyan irtották a parlagfüvet is. A napraforgó területek nagy részén azonban állománykezeléseket végeznek. A csapadékos időjárás miatt erős a gyomnyomás. Az állománykezelések időszakában a megfelelő fejlettségnél végzendő poszt kezelést az eső és a szél országszerte nehezítette. A herbicidtoleráns napraforgó posztemergens gyomirtása folyamatban van, több megyében az állománykezelések nagy részét elvégezték, ennek ellenére több esetben látható parlagfűvel fertőzött állomány, ami miatt kiegészítő kezelés válhat szükségessé. A parlagfű a napraforgó területeken május végén többnyire szik-10 leveles fejlettségű, elsősorban a még nem gyomirtott táblákon, a táblaszéleken, táblaszegélyeken és a forgókban fordul elő jelentősebb mennyiségben.
A kukorica állományok általában 4-10 leveles fejlettségűek. Viszont vannak olyan területek, amelyeken a vetést késve végezték, ennek következtében még csak 2-3 leveles a kultúrnövény. A nedves talaj miatt egyöntetű kelés jellemző a kukoricatáblákon. A preemergens kezelések túlnyomó részben megkapták a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot így ezek a területek többnyire gyommentesek. A területek többségén azonban a gazdálkodók korai posztemergens és posztemergens gyomirtást végeznek. A posztemergens gyomirtások folyamatban vannak, illetve több megyében már az állományok többségén megtörténtek. A parlagfű az állományokban általában csak kis mennyiségben, elvétve található meg, a szikleveles állapottól a 10 leveles fejlettségig, jelentősebb fertőzés elsősorban a még nem gyomirtott táblákon, a táblaszéleken, táblaszegélyeken és a forgókban fordul elő.
Ültetvényekben a csapadékos időjárás miatt tavasszal tömegesen keltek a gyomok, köztük a parlagfű is A parlagfű fertőzés mértékét az ültetvények kultúrállapota határozza meg. Amelyik ültetvényben a gyomirtást a jó gazda gondosságával mechanikai, vagy kémiai úton megfelelően elvégezték parlagfű nem található, míg ahol erre nem került sor a parlagfű akár 20-50 cm magasságú is lehet, és intenzív hajtásnövekedés fenológiában van. Folyamatosak a glifozátos sorkezelések, valamint a mechanikai gyomirtások, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget.
A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, a kapásnövényekkel elvetett és még gyomirtatlan táblákon, kiritkult táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben fordul elő.
A mezőgazdaságilag nem művelt területeken a csapadékos időjárás kedvezett a parlagfű kelésének. A tavaszi hűvös időjárás kezdetben visszafogta a növekedését, mostanra azonban nagyon kedvezők a feltételek a parlagfű fejlődéséhez. A csapadékos időjárás miatt kora tavasszal erőteljes növekedésnek indult a ruderális területek növényzete, emiatt az első kaszálást a szokásosnál korábban kellett elvégezni. A ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű és borítottságú parlagfű állományok, amelyek azonban igen heterogén fejlettséget mutatnak. Sziklevelestől a 40 cm-es (Hajdú-Bihar megyében 40-60 cm-es) magasságig találhatóak parlagfű egyedek. Az utak mentén folyamatosan végzik a kaszálást.