null Országos parlagfű helyzetkép (2022.08.25.)

Országos parlagfű helyzetkép (2022.08.25.)

Országos parlagfű helyzetkép (2022.08.25.)
2022. szeptember 5, hétfő

Augusztus második felében folytatódott a meleg nyári időjárás, amelyet a 19-én érkezett hidegfront mérsékelt. Jelentősebb mennyiségű csapadék hullott az ország nagyobb részén (legkevesebb csapadék Baranya, Jász–Nagykun–Szolnok, Hajdú–Bihar és Szabolcs–Szatmár–Bereg megye egyes területein esett), melynek hatására az aszály többfelé mérséklődött, de az Alföld nagy részén, illetve Baranya megye egyes területein továbbra is nagyfokú, helyenként súlyos aszály tapasztalható.

A tavaszi vetésű kapásnövények esetében továbbra is megfigyelhetőek az aszálytünetek, rengeteg kukorica állomány került a teljes felsülés határára vagy már fel is sült. A kukorica esetében sok területen zajlik a silózással történő kényszer betakarítás.

Az utóbbi napok csapadékos időjárása kedvezett a parlagfű csírázásának, növekedésének és fejlődésének. A parlagfű fejlettsége továbbra is változatos képet mutat az országban. A parlagfüvek nagysága a sziklevelestől a 200 cm-es magasságig terjed. Nagy a különbség a parlagfüvek nagyságában, elsősorban a csapadék mennyiségétől függően. A parlagfű növények többsége már generatív állapotban van, a főhajtásuk csúcsán a porzós virágzat fejlődik (a virágzati tengely többnyire 0,7-30 cm hosszú). Az egész országban virágzik a parlagfű, a pollenszórás folyamatos. A virágzó, pollent szóró parlagfüvek aránya a megyék többségében 50-100% közötti. Tolna, Vas és Veszprém megyében a legfejlettebb egyedeknél a termős fészkekben már megkezdődött a termések fejlődése is.

A nyári betakarítású növények aratását követően az eddig állományban lévő, a fedettség miatt akadályozott növekedésű parlagfű intenzív növekedésnek indult. A tarlók többségében parlagfűvel gyengén vagy közepesen fertőzöttek, ezért a tarlóhántás, majd a későbbi tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából kiemelt jelentőségű. A betakarított területek többségén a tarlóhántásokat elvégezték. A tarlókon a legnagyobb problémát a szárazság okozza. Az ország nagy részén a száraz talajviszonyok miatt a tarlóhántást nem lehetett jó minőségben elvégezni. Emiatt a szokásosnál kisebb arányban végezték el a tarlóhántást. Az elmúlt napok csapadékos időjárásának köszönhetően ez az állapot némileg javult, a talajmunkák számára kedvezőbbé váltak a feltételek. A csapadék hatására megindult a parlagfű kismértékű újrakelése is. Ahol még nem történt meg a tarlóhántás, ott a parlagfű többnyire intenzív növekedésben van, fejlettsége szikleveles és 80 cm-es nagyság közötti. A gabonatarlókon még a vegetatív állapot a jellemző, de több megyében virágbimbós egyedek is jelentős arányban fordulnak elő, sőt Hajdú–Bihar, Zala és Békés megyében már a virágzó egyedek is előfordulnak (Zala és Békés megyében teljes virágzásban vannak). Az őszi káposztarepce és őszi gabonafélék vetéséhez zajlanak a talajelőkészítési munkálatok.

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A napraforgó állományok többsége a zöldérés és barnaérés közötti fenológiai stádiumban van. A megyék többségében az alapkezelések megkapták a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. Egyes napraforgó táblákon, ahol nem volt elég bemosó csapadék elvégezték a felülkezeléseket. A csapadékosabb térségekben a több parlagfű kelési hullámnak köszönhetően szükség volt a posztemergens kezelésekre és a késői posztemergensre is. A táblák többségén sorközművelést is végeztek. A csapadékban szegény térségekben a napraforgó állományok alacsonyak, kisebb levélzettel rendelkeznek, a száraz időjárás következtében az alsó levelek nagymértékben leszáradtak, a tányérok jellemzően kisebbek az átlagosnál, a megfelelő tőszámmal rendelkező állományok is kevésbé tudtak záródni, így gyomelnyomó képességük gyenge. A táblák többnyire parlagfű mentesek, vagy alacsony a parlagfű fertőzöttség (Veszprém megyében közepes, Szabolcs–Szatmár–Bereg megyében erősen fertőzött táblákat is látni.). Parlagfű leginkább a táblaszéleken, szegélyekben, forgókban, kiritkult táblarészeken, sikertelenül gyomirtott területeken fordul elő nagyobb egyedszámban. Már látni olyan táblákat, ahol a parlagfű túlnőtte a napraforgót.

A kukorica állományok heterogén képet mutatnak. Az állományok fejlettsége a tejesérés és teljesérés, illetve sajnos növényszáradás közötti. Az Alföldön a kukorica állományok helyzetén az elmúlt napok csapadékos időjárása már nem segített, az állományok alacsonyak, nem záródtak, a virágzás vontatott volt, a légköri aszály miatt a termékenyülés hiányos, de nagyon sok állományban csövet egyáltalán nem is hoztak a növények. A katasztrofális aszályhelyzet miatt, elsősorban az Alföldön, hatalmas területen kell lesilózni a kukoricát. A területek többségén a gazdálkodók nem preemergens kezelésekre alapozták a kukorica gyomirtást, hanem a tartamhatással rendelkező korai posztemergens és posztemergens technológiák kerültek előtérbe. A csapadékosabb térségekben a több parlagfű kelési hullám miatt a posztemergens kezelések időzítése néhol nehéz volt. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók. A kezelések a parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, a kukoricatáblák zöme parlagfű mentes, vagy csak kis mennyiségben, elvétve található meg. Jelentősebb parlagfű fertőzöttség elsősorban a táblaszéleken, kiritkult táblarészeken tapasztalható.

Ültetvényekben folyamatosak a glifozátos sorkezelések, valamint a mechanikai sorközművelések, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget.

A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, sikertelenül gyomirtott táblarészeken, kiritkult táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, zöldítéssel hasznosított területeken, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben, erdőfelújításokban és beruházási területeken fordul elő. A homoktalajokon a parlagfű jelenléte nagyobb arányú.

Ruderális területeken a megelőző időszakban csapadékos térségekben a korábban több hullámban kelt növények növekedését visszafogta a száraz időjárás. A ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű parlagfű növények, amelyek azonban igen heterogén fejlettséget mutatnak. Az utak mentén, árokpartokon, táblaszegélyeknél rendszerint folyamatosan végzik a kaszálást, ami segíti a gyomnövény visszaszorítását.


Friss hírek

Országos parlagfű helyzetkép (2022.09.23.)
2022. szeptember 23, péntek

Országos parlagfű helyzetkép (2022.09.23.)

A parlagfű virágzása országszerte a végéhez közeledik. A pollenszórás mértéke napról-napra egyre inkább csökken. A legfejlettebb parlagfüvek elvirágoztak, a termésképződés, termésérés és a növényelhalás kezdete a meghatározó fenológiai állapot. A parlagfű növények többségénél a virágzás vége, termésképződés az uralkodó fenológiai állapot, és megkezdődött a termések érése is.

Tovább >

Országos parlagfű helyzetkép (2022.09.08.)
2022. szeptember 9, péntek

Országos parlagfű helyzetkép (2022.09.08.)

Az elmúlt két hét időjárását a csökkenő nappali felmelegedés és az erősödő éjszakai lehűlés jellemezte. Az egész ország területén hullott csapadék, melynek hatására az aszály többfelé mérséklődött. A talajok felszín közeli része az ország jelentős részén átnedvesedett, azonban a mélyebb rétegek az Alföld nagy részén továbbra is kritikusan szárazak.

Tovább >