Országos parlagfű helyzetkép (2022.08.12.)

Az előző két hét száraz, forró időjárása után július végén sokfelé az országban jelentős mennyiségű csapadék érkezett, azonban annak mértéke és területi eloszlása nagyon egyenlőtlen volt.

Nógrád megye területe alaposan megázott, míg a Duna-Tisza közének déli kétharmada teljesen kimaradt az esőből. Az aszály többfelé mérséklődött, de a mérséklődés általában csak kismértékű és átmeneti volt, az Alföld nagy részén továbbra is súlyos vagy nagyfokú aszály tapasztalható, míg a Dunántúl keleti részén nagyfokú aszály jellemző. A csapadék hatására az aszály átmenetileg az Alföld egyes részein mérséklődött, de a leszáradt kukorica állományokon ez már nem tudott segíteni. Az Alföldön a száraz meleg és szeles időjárás következtében a többnyire csak szerény mértékű csapadék hatása gyorsan megszűnt, így a tavaszi vetésű kapásnövények esetében az aszálytünetek tovább erősödtek, rengeteg kukorica állomány került a teljes felsülés határára vagy már fel is sült. A kukorica esetében sok területen zajlik a silózással történő kényszer betakarítás. A száraz időjárás nem kedvezett a parlagfű növekedésének és fejlődésének sem. Visszafogta a gyomnövény csírázását is, csak kis mennyiségben található csírázó parlagfű.

Augusztus első dekádjában a parlagfű fejlettsége továbbra is változatos képet mutat az országban. A parlagfüvek nagysága a sziklevelestől a 200 cm-es magasságig terjed. Nagy a különbség a parlagfüvek nagyságában, elsősorban a csapadék mennyiségétől függően. A parlagfű növények döntő többsége már generatív állapotban van (a megyék többségében az egyedek 70-100%-a, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 40-70%-a), a főhajtásuk csúcsán a porzós virágzat fejlődik (a virágzati tengely többnyire 0,5-30 cm hosszú). Az egész országban megkezdődött a parlagfű virágzása. A virágzó, pollent szóró parlagfüvek aránya a megyék többségében 15-40% közötti (Békés megyében 60%, Csongrád-Csanád megyében 90%). Több megyében a legfejlettebb egyedeknél a termős fészkekben már megkezdődött a termések fejlődése is.

A nyári betakarítású növények aratása befejeződött. A betakarítást követően az eddig állományban lévő, a fedettség miatt akadályozott növekedésű parlagfű intenzív növekedésnek indult. A tarlók többségében parlagfűvel gyengén vagy közepesen fertőzöttek, ezért a tarlóhántás, majd a későbbi tarlóápolás elvégzése a parlagfű elleni védekezés szempontjából kiemelt jelentőségű. A betakarított területeken a szalma bálázása, és a bálák lehordása zajlik, a tarlóhántás folyamatban van. A tarlókon a legnagyobb problémát a szárazság okozza. Az ország nagy részén a száraz talajviszonyok miatt a tarlóhántást nem lehetett jó minőségben elvégezni. Emiatt a szokásosnál kisebb arányban végezték el a tarlóhántást. Ezen az állapoton a július végén lehullott, területileg nagyon változó mennyiségű csapadék némileg javított, a fertőzöttebb területeken a csapadékot követően újabb tárcsázást tudtak végezni a termelők. A csapadékban szegény térségekben, a tarlóhántást követően a gyomok sem tudnak kikelni, nem gyomosodnak a területek. Ahol még nem történt meg a tarlóhántás, ott a parlagfű többnyire intenzív növekedésben van, fejlettsége 2 leveles és 60 cm-es nagyság közötti. A gabonatarlókon még a vegetatív állapot a jellemző, de több megyében virágbimbós egyedek is jelentős arányban fordulnak elő, sőt néhány megyében már vannak virágzó egyedek is.

A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A napraforgó állományok többsége a virágzás vége és barnaérés közötti fenológiai stádiumban van. A megyék többségében az alapkezelések megkapták a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. Egyes napraforgó táblákon, ahol nem volt elég bemosó csapadék elvégezték a felülkezeléseket. A csapadékosabb térségekben a több parlagfű kelési hullámnak köszönhetően szükség volt a posztemergens kezelésekre és a késői posztemergensre is. A táblák többségén sorközművelést is végeztek. A csapadékban szegény térségekben a napraforgó állományok alacsonyak, kisebb levélzettel rendelkeznek, a száraz időjárás következtében az alsó levelek nagymértékben leszáradtak, a tányérok jellemzően kisebbek az átlagosnál, a megfelelő tőszámmal rendelkező állományok is kevésbé tudtak záródni, így gyomelnyomó képességük gyenge. A táblák többnyire parlagfű mentesek, vagy alacsony a parlagfű fertőzöttség. Parlagfű leginkább a táblaszéleken, szegélyekben, forgókban, kiritkult táblarészeken, sikertelenül gyomirtott területeken fordul elő nagyobb egyedszámban. Már látni olyan táblákat, ahol a parlagfű túlnőtte a napraforgót.

A kukorica állományok heterogén képet mutatnak. Az állományok fejlettsége a teljes virágzás és viaszérés, és sajnos növényszáradás közötti. Az Alföldön a kukorica állományok helyzetén a július végi csapadék már nem segített, az aszálytünetek fokozódtak, az állományok alacsonyak, nem záródtak, a virágzás vontatott volt, a légköri aszály miatt a termékenyülés hiányos, de nagyon sok állományban csövet egyáltalán nem is hoztak a növények. A katasztrofális aszályhelyzet miatt, elsősorban az Alföldön, hatalmas területen kell lesilózni a kukoricát. A területek többségén a gazdálkodók nem preemergens kezelésekre alapozták a kukorica gyomirtást, hanem a tartamhatással rendelkező korai posztemergens és posztemergens technológiák kerültek előtérbe. A csapadékosabb térségekben a több parlagfű kelési hullám miatt a posztemergens kezelések időzítése néhol nehéz volt. A kukorica állománykezeléseket, sorközműveléseket többnyire sikeresen hajtották végre a gazdálkodók. A kezelések a parlagfű ellen is hatékonynak bizonyultak, a kukoricatáblák zöme parlagfű mentes, vagy csak kis mennyiségben, elvétve található meg. Jelentősebb parlagfű fertőzöttség elsősorban a táblaszéleken, kiritkult táblarészeken tapasztalható. 

Ültetvényekben folyamatosak a glifozátos sorkezelések, valamint a mechanikai sorközművelések, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget.

A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, sikertelenül gyomirtott táblarészeken, kiritkult táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, zöldítéssel hasznosított területeken, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben, erdőfelújításokban és beruházási területeken fordul elő. A homoktalajokon a parlagfű jelenléte nagyobb arányú.

Ruderális területeken a megelőző időszakban csapadékos térségekben a korábban több hullámban kelt növények növekedését visszafogta a száraz időjárás. A ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű parlagfű növények, amelyek azonban igen heterogén fejlettséget mutatnak. Az utak mentén, árokpartokon, táblaszegélyeknél rendszerint folyamatosan végzik a kaszálást, ami segíti a gyomnövény visszaszorítását. A csapadékban szegény térségekben a szárazság miatt a parlagfű kaszálás után csak lassan regenerálódik.