Országos parlagfű helyzetkép (2022.06.16.)
A tél végének és a tavasz elejének időjárása rendkívül száraz volt. A száraz és hideg kora tavaszi időjárás nem kedvezett a parlagfű csírázásának és fejlődésének, a parlagfű csírázása a szokásosnál később indult meg és vontatott volt.
Az idei évben a parlagfű kelése az ország nagy részén április elején kezdődött. Május hónapban a helyi csapadékgócok hatására nagy eltérés alakult ki az egyes térségekben lehullott csapadék mennyisége közt. Délnyugatról északkelet felé haladva általában kevesebb volt a csapadék, az ország északkeleti részén nagyon kevés csapadék hullott, különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nagy volt a szárazság május hónapban. Az ország nagy részén az áprilisban lehullott nagyobb mennyiségű csapadék hatására jelentős gyomkelés indult meg, ezzel együtt a parlagfű csírázása is erőteljes volt. Május hónapban pedig főleg a Dunántúlon lehullott helyi csapadék biztosított kedvező feltételeket a parlagfű csírázásához.
Június első felét a meleg nyári idő jellemezte. A nyugati országrészben jelentős mennyiségű csapadék hullott, míg az ország keleti felében tájegységenként nagyok voltak az eltérések a csapadék mennyiségében. Az Alföld középső és keleti részén közepes vagy nagyfokú aszály alakult ki, különösen az Alföld délkeleti térségében nagyfokú az aszály. Az időjárás az ország nagy részén kedvez a parlagfű fejlődésének.
A parlagfű fejlettségi állapota változatos képet mutat. A parlagfüvek többsége a sziklevelestől 50 cm-es nagyságig található meg, az intenzív hajtásnövekedés a jellemző fenológiai állapot. A legfejlettebb egyedek 50-80 cm-es magasságúak. Virágbimbós fejlettségű parlagfű a megyék többségében még nem figyelhető meg, viszont néhány megyében már virágbimbós fejlettségű egyedeket is találtak (Hajdú-Bihar megyében 2-5%-os, Veszprém megyében 1 % alatti arányban, Nógrád megyében is megfigyelhető már sok virágbimbós egyed). Hajdúszoboszló térségében a legfejlettebb egyedek már virágoznak, de ezek előfordulása csak észlelési szintű, és a parlagfű hazánkban ritkább, korábban virágzó változatába (Ambrosia artemisiifolia var. artemisiifolia) tartoznak. A parlagfű kelése jelenleg is folyamatos az ország jelentős részén, de sok területen a szárazabbra fordult időjárás visszafogja a gyomnövény csírázását.
Az őszi káposztarepce táblákon a becők túlnyomó többsége elérte a végleges nagyságot, illetve többnyire már az érés különböző fenológiai stádiumai jellemzőek. Az állományok gyomelnyomó képessége megfelelő, jól záródtak. Parlagfű nem található meg bennük, vagy kis mennyiségben találhatóak szik-12 leveles, maximum 15-20 cm-es nagyságú növények, jellemzően főleg kiritkult foltokban, táblaszéleken.
Az őszi búza állományok többsége a tejesérés - viaszérés közötti fenológiai állapotban található. Az őszi gabonafélék kora tavaszi fejlődése gyengébb volt a száraz időjárás miatt. Az áprilisi csapadék hatására a gabonák fejlődése megindult, a jó területen, intenzív technológia mellett jó gyomelnyomó képességű állományok alakultak ki. A gyengébb területeken és a csapadékban szegényebb térségekben azonban a gabonaállományok nem tudták behozni a kezdeti lemaradást. Parlagfű nem fordul elő az állományokban, vagy jelentéktelen mennyiségben észlelhető, elsősorban a táblaszéleken. Az őszi búza állományok többségében a parlagfű nem található meg, vagy csak kis mennyiségben fordul elő szik-10 leveles fejlettségben. Jelentősebb mennyiségben a táblaszéleken, dűlőkön, kiritkult foltokban, művelő utakon fordul elő, 4 levelestől 40 cm-es fejlettségig. Néhány megyében elkezdődött az őszi árpa aratása.
A napraforgó vetésterületének nagyobb részén imidazolinon vagy tribenuron-metil toleráns hibrideket vetettek. A napraforgó állományok fejlettsége 8 leveles és a csillagbimbós állapot közötti. A megyék többségében az alapkezelések megkapták a szükséges mennyiségű bemosó csapadékot. Egyes napraforgó táblákon, ahol nem volt elég bemosó csapadék már elvégezték a felülkezeléseket. A csapadékosabb térségekben a több parlagfű kelési hullámnak köszönhetően szükség volt a posztemergens kezelésekre és a késői posztemergensre is. Mostanra a sorközművelést is elvégezték. A parlagfű leginkább a táblaszéleken, szegélyekben, forgókban, sikertelenül gyomirtott területeken fordul elő nagyobb egyedszámban, többnyire szikleveles fejlettségtől 40 cm-es nagyságig.
A kukorica állományok intenzív hajtásnövekedésben vannak, zömében 6-13 leveles fejlettségűek. A területek többségén a gazdálkodók nem preemergens kezelésekre alapozták a kukorica gyomirtást, hanem a tartamhatással rendelkező korai posztemergens és posztemergens technológiák kerültek előtérbe. A posztemerges gyomirtások döntően befejeződtek, és a sorközművelések is már csak a fejletlenebb állományokban zajlanak. A táblák többségén sikeres volt a gyomirtás, a táblák jellemzően parlagfű mentesek. A parlagfű az állományokban csak kis mennyiségben, elvétve található meg, a szikleveles állapottól a 40 cm-es fejlettségig, elsősorban a táblák szélén.
Az ültetvények többségében a gyomirtást a jó gazda gondosságával mechanikai, vagy kémiai úton megfelelően elvégezték, így parlagfű nem található, míg ahol erre nem került sor a parlagfű 4 leveles fejlettség és a 65 cm-es nagyság közötti. Folyamatosak a glifozátos sorkezelések, valamint a mechanikai sorközművelések, ezzel is mérsékelve az ültetvényekben előforduló parlagfű fertőzöttséget.
A parlagfű legnagyobb mennyiségben táblaszéleken, táblák szegélyében, sikertelenül gyomirtott táblarészeken, parlagon hagyott területeken, mezőgazdaságilag nem művelt területeken, ruderáliákon, zöldítéssel hasznosított területeken, utak szélén, árokpartokon, elhanyagolt zártkertekben fordul elő. A homoktalajokon a parlagfű jelenléte nagyobb arányú.
Ruderális területeken a száraz kora tavaszi időjárás miatt kezdetben gyenge volt a parlagfű kelése. Az ország nagy részén áprilisban lehullott nagyobb mennyiségű, és a májusi, elsősorban lokális csapadék azonban kedvező feltételeket teremtettek a parlagfű csírázásához. Ruderális területeken több parlagfű kelési hullámot figyelhetünk meg. Az első áprilisi csapadék hatására, majd a májusi és júniusi csapadékos időszakok több kelési hullámot indítottak az ország nagy részén. A ruderális területeken találhatóak a legnagyobb méretű parlagfű növények, amelyek azonban igen heterogén fejlettséget mutatnak. Az utak mentén, árokpartokon folyamatosan végzik a kaszálást, ami segíti a gyomnövény visszaszorítását.