null Nem engedélyköteles létesítmények bejelentése

A nem engedélyköteles élelmiszer-előállító tevékenységre (főleg növényi eredetű élelmiszerek előállítására) vonatkozó általános előírások

Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 2. pontjában foglalt meghatározás szerint élelmiszer-vállalkozásnak tekintjük azt a nyereségérdekelt vagy nonprofit, köz- vagy magánvállalkozást, amely az élelmiszerek termelésének, feldolgozásának vagy forgalmazásának bármely szakaszával összefüggő tevékenységet folytat.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (továbbiakban: Éltv.) mellékletében a „Fogalommeghatározások” c. fejezet 15. pontja kimondja, hogy mi tartozik az élelmiszer-előállítás fogalomkörébe: „élelmiszer-előállítás: feldolgozatlan és feldolgozott termék - kivéve az alaptermék - előállítása érdekében történő alapanyag-tárolási, tisztítási, osztályozási, előkészítési, gyártástechnológiai, csomagolási, jelölési, tárolási és szállítási műveletek bármelyike.”

Amennyiben új élelmiszer-előállító egység létesítésénél az üzem kialakításához építési/bővítési engedélyre van szüksége, kérjük, hogy szíveskedjen tájékozódni az építésügyi hatóságnál az adott építési tevékenység feltételeinek, a szükséges teendők és eljárások megismerése érdekében. 

A vállalkozó a saját otthonában, életvitelszerűen lakás céljára használt helyiségekben nem végezhet élelmiszer előállítást. Amennyiben az ingatlan alapterülete lehetővé teszi üzem céljára elkülönített helyiségek kialakítását, akkor saját ingatlanában is kialakítható az üzem. Az Éltv. 8. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint élelmiszer-vállalkozás csak olyan helyen és módon létesíthető, amely esetében biztosított, hogy az élelmiszer az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírásoknak, valamint a környezet védelmére vonatkozó külön jogszabályok szerinti követelményeknek megfelel.

Az Éltv. 23. § (2) bekezdés a) pontját figyelembe véve az élelmiszer-vállalkozás köteles az élelmiszervállalkozási tevékenység folytatására irányuló szándékát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni, amely az Éltv. 35. § (2) bekezdés a) pontja alapján az élelmiszer-vállalkozásokat illetve a létesítményeket nyilvántartásba veszi. A vállalkozás ez irányú bejelentési kötelezettségének a vállalkozás telephelye szerint területileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalánál tehet eleget. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervként élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalok illetékességi területe a 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 3. mellékletében szerepel.

A járási hivatalok elérhetőségei megtalálhatók a Kormányhivatalok (kormanyhivatalok.hu) oldalon. A bejelentési eljárás díj és illetékmentes.

A bejelentésre vonatkozó részletes rendelkezéseket az élelmiszerek és az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 20/2021. (V. 17.) AM rendelet tartalmazza.

A bejelentésre vonatkozó formanyomtatvány a Nébih honlapján az alábbi linken érhető el:
https://portal.nebih.gov.hu/ugyintezes/elelmiszer/nyomtatvanyok 
(Bejelentési Űrlap a nem engedélyköteles (növényi eredetű) élelmiszer-előállítók részére).

Az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer működéséről szóló 578/2020. (XII. 14.) Korm. rendelet szerint a nyilvántartott élelmiszer-létesítmény működtetése, az élelmiszer-vállalkozási tevékenység folytatása FELIR azonosító köteles tevékenység. Fontos azonban, hogy a FELIR azonosító megléte önmagában nem jogosít a tevékenység végzésére. Ahhoz, hogy az ügyfél megkezdhesse jogszerű működését, a tevékenységet is be kell jelentenie az előzőekben részletezettek szerint. Amennyiben az ügyfél még nem rendelkezik FELIR azonosítóval, a Nébih azt hivatalból állapítja meg számára, a járási hivatal nyilvántartásba vételi eljárásával egyidejűleg.
Abban az esetben, ha az ügyfélnek a tevékenység nyilvántartásba vétele céljából történő bejelentése előtt vagy az ügyintézés alatt szüksége van FELIR azonosítóra, a Nébih Ügyfélprofil Rendszerben kérheti meg. További részletes információ a Nébih honlapján érhető el. 

Évente felügyeleti díjat köteles fizetni az Éltv. 47/B. § alapján az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely a 35. § szerint nyilvántartott élelmiszer-vállalkozás (például élelmiszert állít elő vagy hoz forgalomba). A felügyeleti díj bevallási rendszer a Nébih weboldalán (http://portal.nebih.gov.hu/hu/web/guest/felugyeleti-dij) érhető el.
Fontos, hogy az Éltv. 38/C. § (1) bekezdés szerint a törvény hatálya alá tartozó terméket (például élelmiszert) nyilvántartásba nem vett (FELIR azonosítóval nem rendelkező) élelmiszerlánc szereplőtől tilos vásárolni, illetve átvenni értékesítésre, szállításra és tárolásra.
További kérdés esetén kérjük, keresse fel a Nébih ügyfélszolgálatát az alábbi elérhetőségek valamelyikén: telefonszám: 06-1/336-9024, email: felugyeletidij@nebih.gov.hu.

A Magyarország területén lévő létesítmény, ahová a harmadik országból vagy tagállamok közötti kereskedelemből származó élelmiszert forgalomba hozatal, illetve feldolgozatlan vagy feldolgozott termék előállítás céljára először betárolták, első magyarországi tárolási helynek minősül. Amennyiben a kérdéses vállalkozás a külföldről (más Európai Uniós tagállamból, vagy harmadik országból) behozott élelmiszerek első magyarországi tárolási helye, figyelembe kell venni az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségről szóló 3/2010. (VII. 5.) VM rendelet előírásait is.
Az Éltv. 8. § (1) bekezdése alapján az élelmiszer-vállalkozás működtetéséhez élelmiszer-ipari szakképesítés szükséges, amelyre vonatkozó előírásokat az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítésekről szóló 34/2018. (XII. 3.) AM rendelet tartalmazza. Az Éltv. 22. § (1) bekezdés c) pontja alapján az élelmiszer-előállítást végző élelmiszer-vállalkozónak ki kell jelölnie az élelmiszer-biztonsági szaktudással is rendelkező, az élelmiszer-előállító tevékenység közben helyben folyamatosan jelenlévő, azonnali intézkedésre feljogosított felelős személyt is, az erre vonatkozó előírásokat is a fenti AM rendelet tartalmazza.
Az élelmiszer előállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeiről és az élelmiszerek hatósági ellenőrzéséről szóló 68/2007. (VII. 26.) FVM-EüM-SzMM együttes rendelet 4.§-a értelmében valamennyi élelmiszer-vállalkozónak gondoskodnia kell arról, hogy az élelmiszerekkel foglalkozó dolgozók tevékenységüknek megfelelő módon higiéniai szempontból felügyelet alatt álljanak, és azokban az élelmiszer-higiéniai kérdésekben, amelyek munkájuk során érintik őket, rendszeresen megfelelő tájékoztatásban, oktatásban részesüljenek.
A dolgozók egészségügyi alkalmasságára vonatkozó előírásokat a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet határozza meg.

A valamennyi élelmiszeripari vállalkozóra vonatkozó általános higiéniai követelményeket az Európai Parlament és a Tanács az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelete határozza meg. Ezen rendelet II. melléklete többek között kitér az élelmiszer előállítására, raktározásra, forgalmazására vonatkozó hellyel és az élelmiszert szállító járművel kapcsolatos higiéniai elvárásokra is.
A 852/2004/EK rendelet 5. cikke értelmében az élelmiszeripari vállalkozóknak a HACCP – Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok – alapelvein alapuló folyamatos eljárást kell kialakítani és működtetni.
A helyes higiéniai gyakorlatokra és a HACCP-elveken alapuló eljárásokra kiterjedő élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerek végrehajtásáról és ezen belül a rendszer egyes élelmiszer-vállalkozásokon belüli végrehajtásának megkönnyítéséről/rugalmasságáról a 2022/C 355/01 bizottsági közlemény tartalmaz információkat. 

Az Éltv. 22. § (1) bekezdés alapján az élelmiszeripari vállalkozásoknak önellenőrzési, minőségbiztosítási, nyomonkövetési és termékvisszahívási rendszereket vagy ilyen rendszerek olyan elemeit kell működtetnie, amelyekkel biztosítható az élelmiszer biztonságossága, megfelelő minősége, azonosíthatósága és nyomonkövethetősége.
A nyomonkövetési és termékvisszahívási előírások részleteit a 178/2002/EK rendelet, és annak útmutatója tartalmazza, valamint az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségről szóló 3/2010. (VII. 5.) VM rendelet 5. §-a is előír nyomonkövetési szabályokat.
Az önellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat az élelmiszer-vállalkozások által működtetendő önellenőrzési rendszerre vonatkozó követelményekről szóló 28/2017. (V. 30.) FM rendelete tartalmazza.
Az önellenőrzés során alkalmazott módszer lehet a mintavétel és laboratóriumi vizsgálat, a biztonsági/minőségi/összetételi jellemzők megismeréséhez az élelmiszert bármely, az adott vizsgálatra akkreditált laboratóriumban saját költségére megvizsgáltathatja. Az egyes laboratóriumok akkreditált tevékenységeinek listája a Nemzeti Akkreditáló Hatóság honlapján található.

Az Éltv. 14. § (2) bekezdése szerint az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója - a minőségmegőrzési időtartam lejártáig - felelős

Az Éltv. 22.§ (2) bekezdése és a gyártmánylapról szóló 82/2012. (VIII. 2.) VM rendelet szerint az élelmiszer-vállalkozás az élelmiszer előállítását, valamint forgalomba hozatalát megelőzően a feldolgozott élelmiszerre részletes, írásos dokumentációt, gyártmánylapot köteles készíteni és vezetni.  

A forgalomba hozatalra, közfogyasztásra szánt termékeket megfelelő, magyar nyelvű jelöléssel kell ellátni.
A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet (továbbiakban: Jelölési rendelet) tartalmazza többek között a kötelező adatok felsorolását, az azokra vonatkozó részletszabályokat. A Jelölési rendelet 8. cikke (1) bekezdése szerint az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásért felelős élelmiszer-vállalkozó az a vállalkozó, akinek neve vagy cégneve alatt az élelmiszert forgalomba hozzák. Az Éltv. 14. § (4) bekezdése szerint az élelmiszer-vállalkozás akkor is felelős az élelmiszer jelöléséért, ha a jelölési hibát ő okozta, vagy az általa is felismerhető lett volna.
A tápértékjelölés feltüntetésével kapcsolatos információk az alábbi linken érhetők el: http://portal.nebih.gov.hu/-/2016-december-13-tol-kotelezo-lesz-az-elelmiszereken-a-tapertekjeloles  
A Jelölési rendeletben foglaltakon kívül az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló 36/2014. (XII. 17.) FM rendeletben foglaltakat is figyelembe kell venni. Továbbá külön rendelkezések az általános jelölési jogszabályban felsoroltakon kívül további kötelező jelölés feltüntetését is előírhatják.

A Magyar Élelmiszerkönyv kötetei megtalálhatók: 
http://elelmiszerlanc.kormany.hu/magyar-elelmiszerkonyv

A Jelölési rendelet 7. cikk (3) bekezdése szerint az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás nem tulajdoníthat az élelmiszereknek emberi betegségek megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására vonatkozó tulajdonságokat, és ilyen tulajdonságokra nem is utalhat. 

Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006/EK rendelet 3. cikke szerint a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokat csak akkor lehet a Közösségen belül forgalomba hozott élelmiszerek címkézésén, megjelenítésén vagy reklámjában alkalmazni, amennyiben az adott állítások megfelelnek e rendelet előírásainak. A tápanyag-összetételre vonatkozó állítások felsorolása az 1924/2006/EK rendelet Mellékletében szerepelnek.
Tilos az élelmiszerekkel kapcsolatos egészségre vonatkozó állítások alkalmazása, kivéve, ha a Bizottság az említett rendeletnek megfelelően engedélyezte őket, és szerepelnek az engedélyezett állítások listáján vagy még az EFSA általi értékelésük folyamatban van. 
Az engedélyezett állítások listáját – többek között – a  nem a betegségek kockázatának csökkentését, illetve a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások jegyzékének megállapításáról szóló 432/2012/EU rendelet tartalmazza.

Az élelmiszerekben alkalmazásra nem javasolt növények listája a következő linkeken érhető el:
Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (gov.hu)
alkalmazasra_nem__javasolt_novenyek_jelenleg_honlapon.pdf (gov.hu)
Továbbá vizsgálni kell a felhasznált összetevők új élelmiszer státuszát is. Az új élelmiszerekről szóló részletes tájékoztató a következő linken érhető el:
https://portal.nebih.gov.hu/jogi-szabalyozas

Amennyiben rendelkezik saját maga által termelt alapanyagokkal és saját maga által megtermelt alaptermékből vagy saját maga által megtermelt alaptermékből és hazai előállítású, vásárolt alaptermékből, valamint egyéb vásárolt összetevőből kis mennyiségben élelmiszer előállítását és értékesítését végzi, abban az esetben a kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és -értékesítés higiéniai feltételeiről szóló 60/2023. (XI. 15.) AM rendelete előírásait kell figyelembe venni:

https://portal.nebih.gov.hu/-/megjelent-a-kis-mennyisegu-helyi-es-marginalis-elelmiszer-eloallitas-es-ertekesites-higieniai-felteteleirol-szolo-rendelet

Felhívjuk a figyelmüket, hogy a fentiekben aláhúzott részekre a kurzorral „ráállva” „Ctrl billentyű lenyomás + kattintás” alkalmazásával megjeleníthető magyar előírásnál a link megnyitásának időpontjában hatályos előírás szövege; az uniós rendeletnél pedig az alaprendelet szövege, ahol a megnyitott oldalon, amennyiben van módosítása a rendeletnek, mindig szerepel a legutolsó egységes szerkezet („Jelenlegi egységes szerkezetbe foglalt változat”/„Current consolidated version”) linkje, így az ezt követő dátumra kattintva, a HU jelzésnél érhető el az aktuális szöveg!

Az alábbiakban megadjuk az élelmiszerekkel kapcsolatos jogszabálygyűjteményünk elérhetőségét is:  http://portal.nebih.gov.hu/-/elelmiszer-jogszabalyok-jegyzeke.
A jogszabálygyűjteményben fejezetenként csoportosítva megtalálhatók az egyes területeket érintő jogszabályok, hasznos linkek és útmutatók, a jogszabálygyűjtemény fő fejezetei:
I. Az élelmiszer-előállítás, forgalmazás és a hatósági ellenőrzés legfőbb szabályai
II. Termékspecifikus szabályok  
III. Élelmiszer-feldolgozás során (fel)használt anyagokra/tárgyakra vonatkozó szabályok
IV. Élelmiszerekben előforduló szennyezőanyagokra vonatkozó előírások 
V. Termékvédelem, terméktanúsítás, eredetvédelem
VI. Speciális területekre vonatkozó előírások


Friss hírek

2024. november 21, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.11.21.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. november 11, hétfő

ITNET részjelentéssel kapcsolatos információk az öko tanúsító szervezetek részére

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről1 szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/A. § szerint az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia végrehajtása érdekében integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet (továbbiakban: ITNET) kell készíteni, melyet az országos főállatorvos ad ki és irányítja annak végrehajtását. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia és az ITNET kialakítása is az élelmiszerlánc szereplőinek – így az ökológiai gazdálkodást ellenőrző és tanúsító szervezeteknek (továbbiakban: tanúsító szervezetek) – bevonásával valósul meg.

Tovább >