null Mit jelent a növények védelme?

Mit jelent a növények védelme?

Mit jelent a növények védelme?
2020. január 21, kedd

Az Európai Unió több mint egy évtizede dolgozta ki a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteit. Az irányelvvel összhangban – az EU többi tagállamához hasonlóan – Magyarországon is gyökeresen átalakult a növényvédelem rendszere. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2020 első időszakában egy 18 részből álló cikksorozatban járja végig az ágazatot érintő főbb változásokat. A sorozat első cikkének középpontjában a növényvédelem, mint fogalom áll.

A növényvédelem története egészen addig vezethető vissza, amikor az emberek a bőségesebb termés elérése érdekében elkezdték előkészíteni a talajt, azaz eltüntették a nemkívánatos növényeket, illetve időközben eltávolították a beteg növényeket, s ezekkel már meg is tették az első növényvédelmi lépéseket.

A későbbiekben a növényvédelem fejlődéséhez jelentősen hozzájárult, hogy a termeszteni kívánt növényeket ért állati kártételek és betegségek, valamint a szélsőséges időjárási körülmények okozta termésveszteségek évről évre hatékonyabb termesztési és növényvédelmi módszerek alkalmazására késztették az embereket.

Ezek alapján tehát a növényvédelem fogalmába ma is minden olyan döntés és tevékenység beletartozik, amelyek a termesztett növény egészséges fejlődését, továbbá a növénynek a károsító szervezetektől, valamint a környezeti tényezők káros hatásaitól való megvédését szolgálják.

Manapság a növényvédelem akkor veszi kezdetét a kertben, amikor a telek viszonyait (fény- és talajviszonyok, csapadékmennyiség) felmérve megállapítjuk, hova, milyen igényű növény ültethető, majd ennek ismeretében kiválasztjuk a legmegfelelőbb, lehetőleg a főbb betegségekkel és/vagy kártevőkkel szemben ellenálló fajtákat.

A növényvédelem további fontos eleme, hogy megfelelő tőtávolságra kerüljenek egymástól a magvak vagy palánták. Ezután, a növekedési fázisban mechanikusan (tehát kapával) tisztítsuk meg a növény környékét a gyomoktól, ami azért elengedhetetlenül fontos, hogy a növény elegendő tápanyaghoz jusson (különben a gyomnövények hatékonyabban és gyorsabban felhasználnák azt). Indokolt esetben – a fentieken túl – növényvédő szeres védekezésre is szükség lehet egyes kórokozó- és kártevőfajok esetében.

A hatékony és fenntartható növényvédelem nem merül ki csupán a növényvédő szerek alkalmazásában, sőt a legtöbb károsító elleni védekezés nem a permetezéssel kezdődik! A növényfajta vagy –hibrid kiválasztása, a termesztési terület megválasztása, a tápanyag- utánpótlás és öntözés, a károsító megfigyelése, az előző évi tapasztalatok figyelembe vétele mind szükségszerűen megelőzi a növényvédelmi stratégiában a kémiai növényvédelmet, vagyis a növényvédő szerek (más néven peszticidek) alkalmazását.

Napjainkban az úgynevezett integrált növényvédelem a kötelezően elvárt és követendő növényvédelmi gyakorlat, amelynek sarkalatos pontja, hogy a nem vegyi módszereket részesíti előnyben.  Az integrált növényvédelem a termesztett növény védelme mellett azt is szem előtt tartja, hogy a tevékenység a lehető legkisebb mértékben okozzon zavart a mezőgazdasági-ökológiai rendszerekben, továbbá ne károsítsa az emberi egészséget.

Kapcsolódó jogszabály:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/128/EK IRÁNYELVE (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról


Friss hírek

Tűzgyújtási tilalom visszavonása az Alföldön
2020. augusztus 5, szerda

Tűzgyújtási tilalom visszavonása az Alföldön

Az elmúlt 24 órában hullott csapadéknak köszönhetően csökkent a tűzveszély az erdő és mezőgazdasági területeken, ezért 2020. augusztus 6-tól (csütörtök) megszűnik a tűzgyújtási tilalom az Alföldön.

Tovább >

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben
2020. július 31, péntek

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevél réteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. 2020. augusztus 1-től három megyében életbe lépett a tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Tovább >