Mit jelent a növények védelme?
Az Európai Unió több mint egy évtizede dolgozta ki a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteit. Az irányelvvel összhangban – az EU többi tagállamához hasonlóan – Magyarországon is gyökeresen átalakult a növényvédelem rendszere. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2020 első időszakában egy 18 részből álló cikksorozatban járja végig az ágazatot érintő főbb változásokat. A sorozat első cikkének középpontjában a növényvédelem, mint fogalom áll.
A növényvédelem története egészen addig vezethető vissza, amikor az emberek a bőségesebb termés elérése érdekében elkezdték előkészíteni a talajt, azaz eltüntették a nemkívánatos növényeket, illetve időközben eltávolították a beteg növényeket, s ezekkel már meg is tették az első növényvédelmi lépéseket.
A későbbiekben a növényvédelem fejlődéséhez jelentősen hozzájárult, hogy a termeszteni kívánt növényeket ért állati kártételek és betegségek, valamint a szélsőséges időjárási körülmények okozta termésveszteségek évről évre hatékonyabb termesztési és növényvédelmi módszerek alkalmazására késztették az embereket.
Ezek alapján tehát a növényvédelem fogalmába ma is minden olyan döntés és tevékenység beletartozik, amelyek a termesztett növény egészséges fejlődését, továbbá a növénynek a károsító szervezetektől, valamint a környezeti tényezők káros hatásaitól való megvédését szolgálják.
Manapság a növényvédelem akkor veszi kezdetét a kertben, amikor a telek viszonyait (fény- és talajviszonyok, csapadékmennyiség) felmérve megállapítjuk, hova, milyen igényű növény ültethető, majd ennek ismeretében kiválasztjuk a legmegfelelőbb, lehetőleg a főbb betegségekkel és/vagy kártevőkkel szemben ellenálló fajtákat.
A növényvédelem további fontos eleme, hogy megfelelő tőtávolságra kerüljenek egymástól a magvak vagy palánták. Ezután, a növekedési fázisban mechanikusan (tehát kapával) tisztítsuk meg a növény környékét a gyomoktól, ami azért elengedhetetlenül fontos, hogy a növény elegendő tápanyaghoz jusson (különben a gyomnövények hatékonyabban és gyorsabban felhasználnák azt). Indokolt esetben – a fentieken túl – növényvédő szeres védekezésre is szükség lehet egyes kórokozó- és kártevőfajok esetében.
A hatékony és fenntartható növényvédelem nem merül ki csupán a növényvédő szerek alkalmazásában, sőt a legtöbb károsító elleni védekezés nem a permetezéssel kezdődik! A növényfajta vagy –hibrid kiválasztása, a termesztési terület megválasztása, a tápanyag- utánpótlás és öntözés, a károsító megfigyelése, az előző évi tapasztalatok figyelembe vétele mind szükségszerűen megelőzi a növényvédelmi stratégiában a kémiai növényvédelmet, vagyis a növényvédő szerek (más néven peszticidek) alkalmazását.
Napjainkban az úgynevezett integrált növényvédelem a kötelezően elvárt és követendő növényvédelmi gyakorlat, amelynek sarkalatos pontja, hogy a nem vegyi módszereket részesíti előnyben. Az integrált növényvédelem a termesztett növény védelme mellett azt is szem előtt tartja, hogy a tevékenység a lehető legkisebb mértékben okozzon zavart a mezőgazdasági-ökológiai rendszerekben, továbbá ne károsítsa az emberi egészséget.
Kapcsolódó jogszabály:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/128/EK IRÁNYELVE (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról