null Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer

Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer

A  mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (továbbiakban. Mkk. törvény) tükrében a mezőgazdasági káresemény bejelentésével, mezőgazdasági biztosítási szerződések jelentőségével, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos legfontosabb információk.

Ki jogosult kárenyhítő juttatásra?

Kárenyhítő juttatásra az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki az Mkk. törvény által létrehozott kockázatközösség tagja és teljesíti a törvény 11. § (1) bekezdése alapján meghatározott feltételeket:

a) a termőföld az egységes kérelem benyújtásakor, a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a használatában volt,

b) a használatában levő termőföldön bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt – az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint – az erre a célra létrehozott elektronikus felületen bejelentette,

c) elemi káreseményt szenvedett el,

d) 30%-ot meghaladó mértékű üzemi szintű hozamérték-csökkenést szenvedett el,

e) az agrárkár-megállapító szerv az elemi káresemény tényét, valamint a d) pontban foglaltakat a 14. § (2) bekezdése szerinti döntéssel igazolta,

f) a kárenyhítő juttatás megállapítása iránti kérelmet tárgyév november 30-áig az erre a célra létrehozott elektronikus felületen benyújtotta,

g) a kárenyhítési hozzájárulást a 10. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján határidőben és maradéktalanul megfizette, és

h) a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor az elemi káreseményen alapuló okon kívüli okból nem minősül nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.

Az agrárkár-enyhítési rendszernek az Mkk. törvény alapján kötelezően tagja azon mezőgazdasági termelő, aki meghatározott nagyságú termőterülettel rendelkezik (szántóföldi növények esetében 10 illetve szántóföldi zöldség növények esetében 5 hektár, szőlő-gyümölcs ültetvénynél 1 hektár). Továbbá önkéntes elhatározása alapján az Mkk törvény szerinti termőterület nagyságot el nem érő területen gazdálkodó mezőgazdasági termelő is. A mezőgazdasági termelő a kockázatközösség tagjává a törvényben meghatározott megművelt területnagyság felett az egységes kérelem benyújtásával, illetve kisebb terület esetén az egységes kérelemben tett nyilatkozatával válhat.

 Kárenyhítő hozzájárulás mértéke és annak megfizetése

A kárenyhítési hozzájárulás mértéke évenként a mezőgazdasági termelő használatában levő, ültetvényművelésre valamint szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló termőföld után hektáronként 3000 forint, egyéb szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló termőföld után hektáronként 1000 forint. A 2013. november 1-től tárgyév (2014) október 31-ig terjedő kárenyhítési év vonatkozásában a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettségéről az MVH (2014) július 15-éig értesíti a mezőgazdasági termelőt, aki a hozzájárulást (2014) szeptember 15-ig köteles maradéktalanul megfizetni.

Mezőgazdasági káresemény bejelentése

A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő számára az első és legfontosabb lépés a mezőgazdasági káresemény határidőben történő bejelentése, amelyet – a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet (továbbiakban: kárenyhítési rendelet) 4. § (1) bekezdése alapján – annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell megtenni. A károsodást kiváltó aszály, belvíz, mezőgazdasági árvíz vagy tavaszi fagy, téli fagy káresemények bekövetkezésének – a bekövetkezés tényleges időpontjától függetlenül – azt az időpontot kell tekinteni, amikor a növénykultúra vonatkozásában a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik. A károsodást kiváltó felhőszakadás, jégeső vagy vihar káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor a növénykultúra vonatkozásában a káresemény első alkalommal észlelhető. A kárbejelentést legkésőbb a betakarítás előtt 10 nappal kell megtenni! A kárbejelentést a kárt szenvedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához az alábbi linken található elektronikus felületen kell benyújtani:

http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/ekerelem

Mezőgazdasági biztosítási szerződés jelentősége

A törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelmében, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelmének benyújtása során bejelentett adatok alapján számított üzemi szintű referenciahozam-értékének legalább felére kiterjedően nem köt a mezőgazdasági káresemények közül az adott növényi kultúrára jellemző káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást. A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági biztosítás díjához támogatást vehet igénybe, amelynek részletes szabályait a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásról szóló 19/2014. (X.29.) FM rendelet szabályozza.

Kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtása

A kárenyhítő juttatás iránti kérelmet a tárgyév november 30-ig kell benyújtani az erre a célra létrehozott elektronikus felületen.

Fontos!

A kárenyhítési rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti elektronikus kárbejelentés nem minősül kárenyhítő juttatás iránti kérelemnek. A kárenyhítő juttatás igényléséhez, minden esetben a kárenyhítési rendelet 9. § (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtása szükséges. Az agrárkár-megállapító szerv a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtására vonatkozóan a mezőgazdasági termelő részére külön értesítést, felszólítást nem küld.

Kárenyhítő juttatás kifizetése

A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelőt az MVH a tárgyévet követő év március 31-éig határozatban értesíti a kárenyhítési igénye kielégítésének mértékéről és teljesíti a kifizetéseket.


Friss hírek

2024. november 21, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2024.11.21.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2024. november 11, hétfő

ITNET részjelentéssel kapcsolatos információk az öko tanúsító szervezetek részére

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről1 szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/A. § szerint az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia végrehajtása érdekében integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet (továbbiakban: ITNET) kell készíteni, melyet az országos főállatorvos ad ki és irányítja annak végrehajtását. Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia és az ITNET kialakítása is az élelmiszerlánc szereplőinek – így az ökológiai gazdálkodást ellenőrző és tanúsító szervezeteknek (továbbiakban: tanúsító szervezetek) – bevonásával valósul meg.

Tovább >