null Megjelent a 2022-es évi zoonózis jelentés

Megjelent a 2022-es évi zoonózis jelentés

2024. január 3, szerda

2022-ben az EU-ban a kampilobakteriózis (137.107 jelentett esettel) és a szalmonellózis (65.208 jelentett esettel) volt a leggyakrabban jelentett zoonózis-betegség az emberek körében. Az esetek száma azonban még mindig alacsonyabb volt, mint a világjárvány előtti 2018–2019-es években. A nyugat-nílusi láz esetében a fertőzések számának növekedését figyelték meg.

A kampilobakteriózis fertőzés leggyakoribb forrása a csirkehús, szalmonellózis esetében viszont 19 tagállam és az Egyesült Királyság is teljesítette a baromfiban történő szalmonella csökkentésére vonatkozó kitűzött célját. 2018 óta ez a legmagasabb szám, amikor 14 tagállam teljesítette az összes célkitűzést, ami mérföldkő a zoonózis-betegségek elleni küzdelemre és a közegészség védelmére irányuló közös erőfeszítések terén. 2022-ben regisztrálták a valaha feljegyzett 2. legmagasabb számú nyugat-nílusi lázzal kapcsolatos esetet (1333 eset), míg a legmagasabb esetszámot (1612 eset) 2018-ban jegyezték fel. Ezeket a példátlanul magas számokat a szúnyogtevékenységre kedvezőbb éghajlati viszonyok okozhatják. 2022-ben 431 madár és 166 ló esetében regisztráltak nyugat-nílusi vírusfertőzöttséget az EU-ban, ami körülbelül kétszerese az előző évi adatoknak. A vírus kiterjesztette földrajzi területét is, és elérte a korábban érintetlen területeket (délnyugat-Franciaország, Észak-Németország és Dél-Olaszország). 

Az éves zoonózis jelentés nemcsak a szórványosan jelentett betegségeket vizsgálja, hanem az élelmiszer-eredetű járványokat is: olyan eseteket, amikor legalább két személy ugyanazt a betegséget ugyanazon szennyezett élelmiszer fogyasztásával szerzi meg. A bejelentett élelmiszer-eredetű járványok száma az EU-ban 44%-kal nőtt, a 2021. évi 4005-ről 2022-ben 5763 esetre nőtt, ami a világjárvány előtti évekhez hasonló szintet ért el, és az elmúlt évtizedben a járvány okozta halálesetek legnagyobb számát okozta (64). A halálesetek elsősorban a Listeria monocytogenes-nek tulajdoníthatók, és számos élelmiszerhez kapcsolódtak, a hústól és tejtermékektől a halakig és zöldségekig. A teljes genomszekvenálás gyakoribb használata fokozhatja a felügyelet érzékenységét, ezáltal növelve a járványkitörések észlelésének képességét a tagállamokban.

Az EFSA olyan térképeket és adattáblákat is közzétett, amelyek információkat szolgáltatnak a Brucella- ról, a zoonotikus tuberkulózisról és a Shiga toxintermelő E. coli-ról, és lehetővé teszik az adatok keresését is. Minden adattábla elérhető az EFSA honlapján. 


 


Friss hírek

2026. január 16, péntek

Újabb vaddisznókban azonosította az ASP vírusát a Nébih

Baranya vármegyében újabb afrikai sertéspestis (ASP) eseteket erősített meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A laboratóriumi vizsgálatok a vírust Tésenfa település külterületén, a horvát határtól néhány tíz méterre, elhullott vaddisznókból vett mintákban mutatták ki. A betegség házi sertésekre történő átterjedésének megakadályozása továbbra is kiemelten jelentőségű, amelynek alapfeltétele az állattartók részéről a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása.

Tovább >

2026. január 16, péntek

Új akcióterv a vaddisznóállomány szabályozásáról

A sertéstartás biztonsága, valamint a vaddisznópopuláció és a környezet védelme érdekében kiemelt fontosságú az afrikai sertéspestis (ASP) járvány megelőzése, ellenőrzése és felszámolása. Magyarország az Európai Bizottság rendelete alapján új, 2026–2031 közötti időszakra vonatkozó ASP Akciótervet dolgozott ki. Az új terv részletesen szabályozza a vaddisznóállomány kezelését, a fenntartható állománysűrűség biztosítását, a vadászatra jogosultak felelősségét, valamint az ASP terjedésének megelőzésére és felszámolására irányuló szakmai intézkedéseket.

Tovább >