null Lóhús a lasagneban – terítéken az élelmiszer-bűnőzés

Lóhús a lasagneban – terítéken az élelmiszer-bűnőzés

Lóhús a lasagneban – terítéken az élelmiszer-bűnőzés
2014. május 22, csütörtök

Rizsliszttel kevert gesztenyemassza, marhára „festett” sertéshús, lóhússal megspékelt lasagne – csak néhány az elmúlt év élelmiszerhamisítási botrányai közül. Egyre több hamisítással, emberi fogyasztásra alkalmatlan termék illegális forgalmazásával kapcsolatos ügyre derül fény. A tapasztalatokról, lehetőségekről, teendőkről szólt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) „Együtt az élelmiszerlánc-bűnözés ellen” című budapesti konferenciája, melyet az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) is támogatott.

Élelmiszerbűnözők. Bár a jog nem használja e fogalmat, de kétségtelenül élő, létező terminus. Napjainkban Magyarországon és külföldön egyaránt megemelkedtek a csalással, hamisítással, emberi fogyasztásra alkalmatlan termékek illegális forgalmazásával kapcsolatos ügyek. A jelenség nem csak az élelmiszerek, hanem az élelmiszerláncba bekerülő egyéb anyagok esetében (takarmányok, növényvédő szerek, állatgyógyászati termékek, illegális hormonok stb.) is megfigyelhető. A szervezett bűnözés révén pedig a hamis termékek megtalálhatják útjukat a legális élelmiszerláncba is.

Az élelmiszerhamisítások, csalások elleni küzdelem összeurópai ügy, és ebben a kockázatok tudományos értékelésnek és a határozott hatósági intézkedéseknek egyaránt kiemelt szerepe van. A nemzetközi tapasztalatokról az EFSA, valamint a német és az írországi élelmiszerbiztonsági hivatalok vezető munkatársai számoltak be.
„Az élelmiszerhamisítás elleni küzdelem a NÉBIH talán legfontosabb feladata az elkövetkező négy évben. E harc kiemelt szerepet kapott a tavaly elfogadott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiában is, melyben a hatóság zéró toleranciát hirdetett az élelmiszerbűnözőkkel szemben.” – fogalmazott dr. Bognár Lajos helyettes államtitkár. A hamisítások felderítése, bizonyítása ugyanakkor speciális ismereteket, felkészültséget igényel az ellenőröktől. A hazai tapasztalatokat, lehetőségeket, teendőket az ÁNTSZ, a NAV és a NÉBIH munkatársai mutatták be.

Az előadásokat feldolgozó kerekasztal beszélgetésen szóba került többek között a hatóságok közti csapatmunka szerepe a felderítésben; a nemzetközi együttműködések; az élelmiszerhamisítás kimutatásának módszerei, lehetőségei és a nyilvánosság kiemelt helyzete.


Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság


Friss hírek

Botulizmusban szenvedő vadmadarakat mentett az Állami Halőri Szolgálat a Velencei-tavon
2021. szeptember 15, szerda

Botulizmusban szenvedő vadmadarakat mentett az Állami Halőri Szolgálat a Velencei-tavon

Augusztus végén, több napon át folytatott ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata a Velencei-tavon. A halőrök első ízben egy, a part menti sávban agonizáló, mozgásképtelen tőkés récére lettek figyelmesek, néhány nappal később pedig 8 darab bénulásos tüneteket produkáló, fiatal sárgalábú sirályt észleltek a tó szigetein. A szakemberek a beteg madarakat begyűjtötték és a lehető leggyorsabban eljuttatták a Tollas Barát Madármentés Alapítvány dunaharaszti telephelyére, valamint a Sukorói Vadmadárkórházba. A gyors és szakszerű intézkedésnek köszönhetően a legtöbb állat túlélte a laboratóriumi vizsgálatok által igazolt botulintoxin-mérgezést, és rövidesen visszanyerhetik a szabadságukat.

Tovább >

Gyógy- és fűszernövény palánta előállító és forgalmazó üzem engedélyezése (területmódosítás, adatmódosítás és engedély-visszavonás)
2021. szeptember 13, hétfő

Gyógy- és fűszernövény palánta előállító és forgalmazó üzem engedélyezése (területmódosítás, adatmódosítás és engedély-visszavonás)

Gyógy- és fűszernövény palánta forgalmazásához abban az esetben lehet szükség a növénytermesztési hatóság engedélyére, ha a forgalomba hozott palánta fajtája a Nemzeti Fajtajegyzék – Gyógy- és fűszernövények A és B fejezeteiben államilag elismert fajtaként van feltüntetve (fakultatív fajták) és a palánta hazai előállítású. A fajta nélküli palánta engedély nélkül is forgalomba hozható. A fűszerként, élelmezési célból forgalomba hozott gyógy- és fűszernövények nem szaporítóanyagok, ezért azokat az alábbi szabályozás nem érinti.

Tovább >