null Kulcsfontosságú a megelőző vakcinázás a lépfene elleni küzdelemben

Kulcsfontosságú a megelőző vakcinázás a lépfene elleni küzdelemben

2016. szeptember 14, szerda

A múlt heti megbetegedés után ismét lépfene gyanús szarvasmarhát vizsgál a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) laboratóriuma. Mindkét eset Békés megyei, legelőn tartott szarvasmarha állományokat érint. Bár az elmúlt években meghozott állategészségügyi intézkedéseknek köszönhetően folyamatosan csökken a lépfene járványkitörések száma Magyarországon, azonban a hazai kérődző állomány védelme érdekében továbbra is kiemelten fontos a körültekintő gondoskodás és a megelőzést szolgáló vakcinázás az állattartók részéről.

A 2014-ben regisztrált 14, valamint a 2015-ben felderített 3 járványkitörés után idén szeptemberben észleltek először lépfene megbetegedést egy Békés megyei állományban. A héten újabb szarvasmarha elhullás történt, szintén Békés megyében. A vizsgálatok jelenleg folyamatban vannak, azonban az eddigi részeredmények alapján erős a gyanú, hogy ismét lépfene fertőzés történt. A járványügyi nyomozás eddigi adatai alapján mindkét állományt magas kockázati besorolású legelőn legeltették. Az érintett állományokban vágás az elmúlt időszakban nem történt, így jelen pillanatban élelmiszerlánc-biztonsági kockázat nem áll fenn.

A lépfene baktérium okozta állatbetegség, amely egyben fontos zoonosis, azaz állatról emberre terjedő betegség is. A lépfenére alapvetően fogékony minden emlős (az embert is beleértve), de leginkább veszélyeztetettek a kérődzők, így a juh, a kecske és a szarvasmarha. A betegség állatról állatra közvetlenül általában nem terjed, legtöbbször legelés közben, a takarmánnyal, vagy a rosszminőségű (pl. talajvizet is tartalmazó) vízzel veszik fel a baktérium rendkívül ellenálló, spórás formáját.

A szeptember eleji fertőzés feltételezett forrásának területét a hatósági szakemberek lezárták, az állománynál megfigyelési zárlatot, forgalmi korlátozást, kötelező vakcinázást, valamint, megbetegedés esetén, a beteg állatok kötelező gyógykezelését rendelték el. A jelenleg vizsgált esetnél, a betegséget megerősítő végső laboreredmények alapján, ugyanezen intézkedésekre kerül sor.

A betegség ellen hatékony vakcina létezik, a megelőző vakcinázáshoz pedig állami támogatás is igénybe vehető. A NÉBIH emellett 2015 elején elkészítette a lépfenével fertőzött és a lépfene szempontjából magas kockázatú területek országos adatbázisát. Az előbbi területeken történő legeltetéshez kötelező a lépfene elleni megelőző vakcinázás, utóbbiakon ajánlott. Az adatbázis elérhető a hivatal honlapján.

Az állategészségügyi hatóság a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy a lépfene járványkitörések kockázatát minimalizálja, azonban a betegség előfordulásának megakadályozása érdekében kulcsfontosságú az állattartók körültekintő gondoskodása és a megelőző vakcinázás igénybevétele.

Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság

Kapcsolódó anyagok:
közlemény letölthető formában


Friss hírek

2026. június 13, szombat

Vasárnaptól Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében megszűnik a tűzgyújtási tilalom

Az elmúlt napon lehullott csapadék Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mérsékelte a tűzveszélyt, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyetértésével 2026. június 14-től ebben a vármegyében feloldja a tűzgyújtási tilalmat. A korlátozás azonban öt vármegyében továbbra is érvényben marad.

Tovább >

2026. június 12, péntek

Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére

Az afrikai sertéspestis (ASP) házisertés-állományban történt megjelenése miatt az országos főállatorvos rendkívüli vaddisznóállomány-csökkentési intézkedéseket rendelt el a járvány további terjedésének megakadályozása és a hazai sertéságazat védelme érdekében. A beavatkozások Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben az M1–M3 autópályák menti 10 kilométeres sávban, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vállaj térségében elrendelt megfigyelési körzet területén, az érintett vadgazdálkodási egységekben valósulnak meg. Az intézkedések a vaddisznóállomány csökkentésére, területenként meghatározott állománysűrűségi célértékek elérésére és fenntartására, valamint a teljesítés fokozott ellenőrzésére irányulnak.

Tovább >