Közlemény a sertések influenza betegségéről

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági elnökhelyettesének közleménye sertések influenza betegségéről

A sertésinfluenza egy heveny, nagyon ragályos betegség, amelyet az A típusú influenza vírusok okoznak. Heveny esetben jellemző , hogy az állatok nagy számban betegszenek meg, de ugyanakkor csak kevés állat hullik el. A kórokozó vírus egyes állományokban hosszasan fennmarad, ilyenkor általában már nem jelentkeznek a betegség heveny tünetei.

A fertőzés potenciálisan zoonózisnak tekinthető, hiszen a sertés influenzavírus átterjedhet emberre, de esetenként a humán influenzavírusok is megfertőzhetnek sertéseket.

A betegség Magyarországon régóta ismert. Járványszerűen utoljára az 1980-as években fordult elő. Az elmúlt néhány évben egy-egy állományban előfordult a megbetegedés, de járványos formát nem öltött.

A fertőzés elsősorban a fertőzés lappangási stádiumában lévő sertések útján terjed. Jellemző, hogy először csak egy-két sertés betegszik meg, majd akár 1-3 napon belül a betegség rohamosan terjed az állatok között. A fertőzés lezajlása után egyes állatok vírushordozók maradnak és ezek akár három hónapig is üríthetik a kórokozó vírust.

A klinikai tünetekre jellemző a bágyadtság, étvágytalanság, magas láz (42 ºC), nehezített légzés, köhögés és az orrban, szemben kezdetben vízszerű, majd nyálkássá váló váladék megjelenése. Szövődménymentes esetekben az állatok 3-7 nap alatt meggyógyulnak. Elhullás viszonylag ritkán, az állatok 1-5 %-ában fordul elő.

Az állományban hirtelen jelentkező légzőszervi megbetegedés felkelti a sertésinfluenza gyanúját, a pontos kórjelzéshez azonban laboratóriumi vizsgálatokra van szükség. Ehhez a betegség heveny tüneteit mutató állatokból vett orrváladék minták, esetleg a betegség heveny szakában elhullott állatok tüdeje a legmegfelelőbb.  A kórjelzés lehetséges a betegség kezdetén, majd 2-3- hét múlva vett vérsavó párok, vagy pedig a betegség jelentkezése után 3-4 héttel vett vérminták szerológiai vizsgálatával is.

A betegség elleni védekezésben a legfontosabb az állattartó telepek járványvédelmének (biológiai biztonságának) és higiéniájának folyamatos magas szinten tartása. Idegen állatot csak megfelelő karanténozás és vizsgálatok után állítsunk be az állományba. Miután a fertőzés ember vagy ragályfogó tárgyak útján is bekerülhet, ezért fontos, hogy mielőtt a gazda az állatokkal kontaktusba kerül, mindig öltözzön át. Influenzaszerű tünetekkel beteg ember ne érintkezzen sertésekkel!

A betegség megelőzésére, aktív immunizálás céljára vakcina áll rendelkezésre. A megbetegedett állatokat a baktériumos szövődmények megelőzésére antibiotikumokkal lehet kezelni. Fontosabb azonban a zsúfoltság megszüntetése, a stressz mérséklése, és a tiszta, pormentes levegő biztosítása.

A sertésinfluenza nem tartozik a bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek közé. A sertésállományokba való behurcolás kockázatát az alábbiak betartásával csökkenthetjük:

• a telepi zártságot célszerű fokozni, azaz idegen embereket ne engedjünk, ne vigyünk a sertések közé. Amennyiben ez mégis elkerülhetetlen, akkor a látogatók nevét, elérhetőségét, a látogatás célját és időpontját jegyezzük fel (látogatási napló);
• kerüljük az idegen eszközök használatát;
• naponta ellenőrizzük a sertések egészségi állapotát és amennyiben beteg állatokat találunk, értesítsük a magán állatorvosunkat. Kövessük utasításait!

Ezen közleményben leírtak a sertések influenzáira vonatkoznak és az emberek között az újszerű vagy más néven H1N1 (korábbi nevén sertésinfluenza) vírus okozta járványos betegség sertésekre való átterjedésének megelőzését célozza.

Dr. Bognár Lajos

Élelmiszerlánc-biztonsági elnökhelyettes