null Két nap alatt több mint másfélezer igazolatlan származású oltványt foglalt le a Nébih

Két nap alatt több mint másfélezer igazolatlan származású oltványt foglalt le a Nébih

Két nap alatt több mint másfélezer igazolatlan származású oltványt foglalt le a Nébih
2020. október 21, szerda

1551 db igazolatlan származású szőlő- és gyümölcsoltványt foglaltak le a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a 2020. október 11-én és 18-án tartott országos szaporítóanyagellenőrzési akció során. A hatósági zár alá vont oltványok – összesen 12 szőlőfajta (558 db) és 10 gyümölcsfaj (993 db) – együttes piaci értéke meghaladja az egymillió forintot.

Két egymást követő vasárnapi napon végeztek összevont ellenőrzést Magyarország nagyobb kockázatú vásáraiban a Nébih növénytermesztési hatóságának ellenőrei. A helyszíni vizsgálatok során ez alkalommal is számos, különböző típusú szabálytalanságra derült fény, de arányaiban valamennyit felülmúlta az ismeretlen eredetű és minőségileg nem megfelelő szaporítóanyag-értékesítés előfordulása.

A dabasi és a kiskunfélegyházi vásárban több árusítónál összesen 640 db szaporítóanyagot foglaltak le a szakemberek, míg a dunaföldvári országos állat- és kirakodóvásárban két esetben – 911 oltvány értékesítése kapcsán – észleltek szabálytalanságot és kezdeményeztek intézkedést. 

A szőlőszaporítóanyagok előállításáról, minősítéséről és forgalomba hozataláról szóló rendelet kimondja, hogy a szőlőoltványokat tilos mozgóárusításban értékesíteni. Ezt az alapvető szabálytalanságot csak tetézte, hogy egyes kereskedők nem tartották be a jogszabályban előírt, október 20-át követő kitermelési időszakot sem. A szaporítóanyag egészséges fejlődését is kockáztató korai kitermelést igazolta, hogy az oltványokon sok esetben még láthatóak voltak a letépkedett, zöld levelek maradványai, igazolva a nem nyugalmi állapotban történt kitermelést.

A szabálysértések számát, változatosságát tekintve nem maradtak le a gyümölcsoltvány-értékesítők sem. Akadt közöttük például olyan is, aki a szaporítóanyag eredetét egy 2019-es számlával szerette volna igazolni, megfeledkezve arról, hogy az „egyéves” szabadgyökerű oltványok már eleve életképtelenek lennének. 

A kitermelési kezdő időpont (október 10.) figyelembevétele természetesen a gyümölcsoltványok esetében is kiemelten fontos, ugyanakkor nagyban függ az időjárástól. A jogszerűen működő faiskolák ennek betartásán túl a gyümölcsfákat egyedi címkével is ellátják, amely megakadályozza a fajták keveredését, ugyanakkor a származásukat is igazolja. Az akció során lefoglalt oltványok sajnos ezeknek a kritériumoknak sem feleltek meg.

A vásárlók érdekeit és a növényegészségügyi kockázatot tekintve nagyon fontos, hogy a szaporítóanyagok hatóságilag ellenőrzött előállítótól származzanak. Azzal a kereskedővel szemben, aki nem a jogszabályi előírásokkal összhangban hozza forgalomba a szaporítóanyagot, a hatóság minőségvédelmi bírságot szabhat ki, melynek mértéke legalább 100 000, de legfeljebb 500 000 forint. 

A kertészeti szaporítóanyagok legális forgalmazásáért bárki érdemben tehet. Amennyiben szabálysértést tapasztalnak, kérjük jelezzék azt az mgei@nebih.gov.hu email címen!

Felhívjuk az érintettek figyelmét, hogy a lezajlott ellenőrzések folytatásaként országos, összevont kormányhivatali ellenőrzéssorozat is zajlik! A folyamatban lévő vizsgálatok eredményeiről az értékesítési időszak végén tájékoztatjuk a lakosságot.
 



Friss hírek

Megjelent meg az EFSA szintetikus biológia útján nyert mikroorganizmusokról szóló szakvéleménye
2020. november 24, kedd

Megjelent meg az EFSA szintetikus biológia útján nyert mikroorganizmusokról szóló szakvéleménye

A közelmúltban jelent meg az EFSA szintetikus biológia útján nyert mikroorganizmusok (SynBioM) mikrobiális jellemzésére és környezeti kockázatértékelésére vonatkozó megfelelő iránymutatások értékelésével kapcsolatos szakvéleménye.

Tovább >

Veszett kutyát találtak Románia magyar határ menti területén
2020. november 23, hétfő

Veszett kutyát találtak Románia magyar határ menti területén

November közepén veszettség vírusát mutatta ki a román állategészségügyi szolgálat egy kutyában a magyar határtól alig több mint 10 kilométerre fekvő, Szatmár megyei Egri (Agris) településen. Idén ez a negyedik diagnosztizált eset keleti szomszédunkban, de most először regisztráltak megbetegedést ennyire közel a magyar határhoz. A veszettség az egyik legrégebben ismert és legveszélyesebb fertőző betegség, melyet a veszett állat, harapása útján, akár az embernek is átadhat, tehát az ellene való védekezés a humán megbetegedések megelőzését is szolgálja.

Tovább >