null Július 1-jétől megszűnik a külön engedély, és május 22-től változik a kistermelőkre vonatkozó szabályozás

Július 1-jétől megszűnik a külön engedély, és május 22-től változik a kistermelőkre vonatkozó szabályozás

2021. május 21, péntek

Megjelent az agrárminiszter 20/2021. (V. 17.) AM rendelete az élelmiszerek és az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak előállításáról és forgalomba hozataláról.

A rendelet alapvetően
-    az engedélyköteles létesítmények engedélyezésére, 
-    az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag és tárgy előállítására,
-    ezek első magyarországi forgalmazására, valamint
-    az élelmiszerláncban felhasználható fertőtlenítőszereket előállító létesítmény üzemeltetésének bejelentésére 
vonatkozó előírásokról rendelkezik, és emellett számos jogszabály módosítást is tartalmaz.

Megszűnik a külön engedély

A rendelet 20.§-a szerint 2021. július 1-jétől hatályát veszti az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről szóló 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet. Megszűnik tehát az annak mellékletében felsorolt élelmiszerek kiskereskedelmi forgalomba hozatalához szükséges különengedélyezési eljárás. 
Július 1-jétől a FELIR azonosítóval rendelkező élelmiszer-vállalkozó a területileg illetékes jegyzőnél (kereskedelmi hatóságnál) tett bejelentést követően jogszerűen forgalmazhat élelmiszert és végezhet vendéglátó tevékenységet.
Nem változott, hogy a jegyző a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. Kormányrendelet 6. § (2a) bekezdés b) pontja szerint a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt elektronikusan megküldi az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalnak. A bejelentésről tehát az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a jegyző által értesül. 

Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságok természetesen a jövőben is bármikor, előzetes bejelentés nélkül tarthatnak kockázat alapú ellenőrzést az egységekben, hogy megvizsgálják, teljesülnek-e az adott tevékenységre vonatkozó EU és nemzeti jogszabályokban leírt feltételek.

Változik a kistermelői szabályozás

A rendelet 15.§-a szerint módosul a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet.

Megváltozik a kistermelői élelmiszerek értékesítésének területi korlátozása:
Ezentúl a kistermelő az általa megtermelt alapterméket (például zöldséget, gyümölcsöt, mézet, tojást, tejet, baromfi és nyúl húst), élő halat, valamint az alaptermékből általa előállított élelmiszert (például lekvárt, savanyúságot, sajtot, kolbászt) – saját gazdasága mellett ¬¬–¬ az egész ország területén értékesíthet a végső fogyasztónak, továbbá kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek (4. § (1) és (2) bekezdés).
Továbbra is kivételt jelent a sertés, a juh, a kecske, a szarvasmarha, a strucc és az emu húsa. Ezeket kizárólag 
-    saját gazdaságának helyén a végső fogyasztónak, illetve 
-    a régión belüli – tehát a gazdaságával azonos megyében lévő, valamint budapesti –, vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva legfeljebb 40 km távolságra lévő kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek 
értékesítheti a kistermelő (4. § (2a) bekezdés).

A módosítás kiegészíti a kistermelői tevékenységbe bevonható személyek körét. A jövőben az értékesítés mellett a termelést és az előállítást is végezheti a kistermelővel egy háztartásban élő személy, valamint hozzátartozója (házastárs, bejegyzett élettárs, nagykorú gyermek, testvér, szülő, nagyszülő) és alkalmazottja (3. § (2) bekezdés).

Pusztán szövegszerű változás a „Magyarország területén legfeljebb 40 km” szövegrész helyett a „legfeljebb 40 km” szöveg használata. Ez nem jelent érdemi változást. A szövegrész elhagyását a jogalkotási törvény indokolja, mely kimondja, hogy a jogszabály területi hatálya Magyarország területére terjed ki. Csak akkor kell a területi hatályt külön meghatározni, ha a jogszabály Magyarországtól eltérő területen is érvényes.

A szaktárca meghatározta az egyéb jogszabályban nem definiált engedélyezett ideiglenes árusító hely fogalmát is: „olyan időszakos árusító hely, amelynek működését a terület használatára jogosult engedélyezte” (2. § 16. pont).
 


Friss hírek

2025. október 15, szerda

Mikrozöld és növényi csíra – Mi a különbség közöttük?

Az egészséges táplálkozás iránti igény napjainkban látványosan növekszik, amely magával hozta számos, korábban kevéssé ismert élelmiszer térnyerését is a magyar gasztronómiában. A növényi csírák és a mikrozöldek is ebbe a kategóriába tartoznak: tápanyagban gazdagok, esztétikusak és egyre több fogyasztó étrendjében megjelennek. Fontos azonban, hogy bár hasonlítanak egymásra, termesztésük, feldolgozásuk és értékesítésük között jelentős különbség van, nem csupán biológiai vagy termesztéstechnológiai, hanem jogi és élelmiszer-biztonsági szempontból is.

Tovább >

2024. szeptember 11, szerda

Pest vármegye - 03. számú vizsgálat - Herman Ottó Általános Iskola Főzőkonyhája - Budaörs

Pest vármegye - 03. számú vizsgálat - Herman Ottó Általános Iskola Főzőkonyhája - Budaörs

Tovább >