null Haljelölési módszer

Haljelölési módszer

Haljelölési módszer
2018. szeptember 28, péntek

A haljelöléses vizsgálatok megkezdése előtt nagyon fontos elhatározni, hogy a vizsgálatot milyen céllal végezzük el, mire szeretnénk választ kapni. Itt felmerülhet egy telepítés sikerességének, halak egyedi növekedésének, vízterületen belül, vagy vízterületek közötti vándorlások vizsgálatai, de olyan vizsgálatok is végezhetőek, melyek a telepítési helyeket, időpontokat és a különböző korosztályok telepítésének eredményességét vizsgálják. Amennyiben új halfaj telepítése merül fel, hasznos lehet ennek is a jelölt halak útján történő vizsgálata.

A jelölésnek tartósan a halban kell maradnia úgy, hogy a hal mozgását, viselkedését ne akadályozza. Fontos, hogy a jelre írt adatok hosszútávon leolvashatóak legyenek. Amennyiben a horgászok segítségére számítunk az adatgyűjtés során, a jelnek észrevehetőnek is kell lennie. Ezeknek a feltételeknek sok halfaj esetében megfelel az úgynevezett T-bar tag, magyarul nevezhetjük fonál vagy spagetti jelnek, mely a hátúszó alatti izomba szúrva ott megakad és áramvonalasan a hal hátához lapul (1. kép). A T-bar a jel izomba szúrt vége T betű formájára utal, ami a behelyezést követően az izomban megakad és ezzel megakadályozza a jel elvesztését (2. kép). A jelölő eszköz nem drága. Alapanyag szempontjából maga a jel sem lenne drága, ha nem kellene megoldani a jel feliratozását és annak tartósságát (3. kép). Erre természetesen szükség van, hiszen jó esetben a jelet még évek múlva is le kell tudni olvasni. Léteznek egyéb módszerek is az egyedi jelölésre, mint pl. a kopoltyúfedőbe helyezett fémkrotáliák, de ezekkel kevésbé jók a tapasztalatok, mivel nagyobb roncsolást végez a halon a behelyezéskor és a hal szövetei a fejlődése során „benövik” a jelet, ami ezek után nehezen észrevehető és leolvasható lesz. Léteznek a műanyag fonál jeleknek egyéb változatai, melyek rögzítése a jel átfűzésén alapul. Ez abban az esetben használatos, ha a korábban leírt „horgonyzás” nem elég megbízható a hal anatómiájának köszönhetően. Az ilyen jelek rögzítése sokkal időigényesebb.

A fentebb említett fonál jeleket különböző színekben készítik el, melyek leggyakrabban feltűnő, világos színek, hogy a jel észrevehető legyen a megfogó számára. A jel beazonosításában segít a jel színe, valamint fontos a felirat megválasztása, melynek egyik része a jel egyedi azonosító száma, a másik viszont a információt biztosít a jel kibocsájtójáról illetve ennek elérhetőségéről. Ez régebben egy postai cím volt, manapság inkább egy e-mail cím, ahova az adatok megküldhetőek. A haljelölésnél használt jelek méretükben is különbözhetnek, attól függően, hogy milyen halfaj, milyen korosztályát szeretnénk megjelölni.

A hal megjelölését követően kell megmérni a halat és az adatokat minden esetben egy jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Általában tömeget és testhosszt mérünk (orrcsúcs- faroktő közötti távolság), mivel ezt a horgászok is könnyen megtehetik (4. és 5. kép).

Általában elmondható, hogy legalább 150-200 egyedet szükséges megjelölni egy telepítés során, hogy kellő mennyiségű adat érkezzen vissza a kiértékeléshez. Természetesen ez a szám növelhető, ezzel együtt emelkedik majd a visszajelzések száma is. A tapasztalatok alapján 5-20 %-ban várható visszajelzés a kihelyezett jelölt halainkról, ami természetesen nem azt jeleni, hogy egy telepítésből ennyi kerül visszafogásra.

Adatgyűjtés. A legtöbb esetben a horgászok által visszafogott hal adatai állhatnak csak a vizsgálatot végzők rendelkezésére. Annak érdekében, hogy minél nagyobb számban eljusson hozzánk a fogott halak adata, nagyon fontos a horgászok tájékoztatása, valamint a fogás bejelentésre való ösztönzése is. Ez utóbbit leggyakrabban valamilyen jutalmazással lehet megoldani. A legbiztosabb a területi jegyen történő figyelemfelhívás a jelölésről, de érdemes a halgazdálkodó honlapján keresztül is minél többször hirdetéssel, beszámolókkal, apró hírekkel tudatosítani ezt a tevékenységet. A megfogott jelölt hal esetében a fogás dátumát, helyét, valamint a hal testhosszát és testtömegét szükséges bejelenteni.

Hasonlóan a beküldött adatokhoz, nagyon fontos a telepítéssel és jelöléssel kapcsolatos adatok gyűjtése is. A telepítéssel kapcsolatos információk gyűjtésére legalkalmasabb egy táblázat készítése. Érdemes külön lapokra felvezetni az egy fajhoz tartozó jelölt halak adatait. A jel azonosítószámán és a testméret adatokon felül fontos a telepítés időpontjának és jól beazonosítható helyszínének feljegyzése, hiszen ezekre az adatokra szükség lesz a hal visszafogásakor a változások kimutatásra, úgy a növekedés, mint az elvándorlás szempontjából. Egy jól megszerkesztett táblázat azonnali információt ad a kitelepítéstől a visszafogásig eltelt időről, valamint a visszafogott hal növekedéséről.

Korábban a visszafogás igazolására a legjobb módszer a jel levélben történő beküldése volt. Manapság, amikor majdnem mindenki rendelkezik jó kamerával felszerelt telefonnal, az e-mailben történő beküldés lényegesen egyszerűbb, gyorsabb és költség kímélőbb. Ebben az esetben a hal a jellel visszaereszthető és újabb megfogása esetén további adatokat szolgáltathat vizsgálatainkhoz.

Mikor az első bejelentések megérkeznek, óhatatlanul következtetéseket próbálunk abból levonni. Ez természetesen lehetséges, de a tudományosan megalapozott következtetéseket több év során begyűjtött, statisztikailag kiértékelt adatokból lehet megkapni. Számos tudományos és ismeretterjesztő cikk jelent meg a nyomtatott szakirodalomban és akár az interneten is. Az itt leírtakat, tapasztalatokat, módszereket érdemes áttanulmányozni és ezek ismeretében megtervezni és elvégezni a haljelöléses vizsgálatokat.

Jelenleg a haljelöléses vizsgálatokat jogszabály nem szabályozza, nincs ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettség és adatgyűjtés sem. Különösen abban az esetben, ha több, esetleg összekapcsolódó vízterületen történik haljelölés, ahol a halak mozgása a területek között biztosított, szükséges lehet egy közös adatbázis kialakítására, hasonlóan a madárgyűrűzéseknél alkalmazottakhoz. Ez segíthet a jelölt halat fogóknak a bejelentésben, valamint a vizsgálatokat végzőknek is az adatgyűjtésben.


Friss hírek

Tájékoztatás az idegenhonos inváziós dísznövényekkel kapcsolatos követelményekről
2020. szeptember 29, kedd

Tájékoztatás az idegenhonos inváziós dísznövényekkel kapcsolatos követelményekről

Egy 2016. évi tanulmány szerint az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós növényfajok 55%-a dísznövény szaporítóanyagokkal kerül be hazánkba, és az Unióban is egyre nagyobb problémát jelent a biodiverzitásra és az ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásuk.

Tovább >

Dísznövény és zöldségpalánta szaporítóanyag-felügyeleti hatáskörök megoszlása
2020. szeptember 28, hétfő

Dísznövény és zöldségpalánta szaporítóanyag-felügyeleti hatáskörök megoszlása

A kormányzati szervezetek reformja keretében a szaporítóanyag-felügyeletben is jelentős változások léptek életbe 2017. január 1-től. A változások érintették a dísznövény- és zöldségpalánta szaporítóanyagok területét is.

Tovább >