null Beruházás engedélyezéséhez előzetes talajvédelmi szakhatósági hozzájárulás

Beruházás engedélyezéséhez előzetes talajvédelmi szakhatósági hozzájárulás

Beruházás engedélyezéséhez előzetes talajvédelmi szakhatósági hozzájárulás

A jól vagy rosszul megválasztott mezőgazdasági beruházás, több évtizedre meghatározhatja, illetve befolyásolhatja a gazdálkodás struktúráját és egyúttal jövedelemteremtő képességét. Gondoljunk csak ültetvénytelepítésre, vagy öntözőtelep létesítésére.

Mit várunk el a beruházástól?

A beruházás jelentheti tárgyi eszközök beszerzését, létesítését, saját vállalkozásban történő előállítását.

Alapvetően a termelési költségek csökkenését, a gazdálkodói jövedelem növekedését várjuk el beruházásunktól. Ezek a célok csak színvonalas piacképes termékek és szolgáltatások feltételeinek megteremtésével érhetők el.

Napjainkban a gazdasági épületek egy része korszerűtlen. Ez az állattartás esetében elsősorban a környezetvédelmi, higiéniai, állat-jóléti előírások betartását nehezíti meg. A meglévő szőlő- és gyümölcsültetvények a termőföldvédelmi előírásoknak csak részben felelnek meg. Az öntözőtelepek jó része ugyancsak korszerűsítésre szorul. A versenyképes mezőgazdaságért beruháznunk kell. A mezőgazdaság versenyképességét alapvetően befolyásolja, hogy a kitűzött cél érdekében milyen fejlesztéseket hajtunk végre. Természetesen ezeket meghatározzák a támogatási és hitelfeltételek, de a jó döntéshez elengedhetetlen a piaci igények felmérése, valamint a tervezett beruházás gyors megvalósítása. Természetes elvárás a gazdálkodók, beruházók részéről hogy a hatósági engedélyek beszerzése is gyors, zökkenőmentes legyen.

Néhány jellemző és szükségszerű beruházás, amely mezőgazdasági területeket érint:

  • területrendezés (tereprendezés, talajvédelmi műszaki létesítmények építése, vízmosások, felesleges utak, árkok megszüntetése, táblák közötti földúthálózat kialakítása),
  • vízháztartást szabályozó építmények (nyílt felszíni vízelvezető csatorna, kis vízfolyások árvízcsúcs csökkentő tározói, talajcsövezés és létesítményei, kapcsolódó mélylazítás, illetve műtárgyak, öntözőtelepek),
  • talajjavítás,
  • növénytermesztést, kertészetet, állattenyésztést szolgáló építési beruházások (magtárak, raktárak, növényházak, szőlőfeldolgozók, bortárolók, palackozók, istállók),
  • egyéb, termőföldön megvalósuló építési beruházások, bányák létesítése, útépítések, stb.

Melyek a beruházás engedélyezési dokumentumai?

Amennyiben termőföldön kívánunk beruházást megvalósítani tisztában kell lennünk azzal, hogy a tervezett tevékenységünk mindenképpen engedélykötelesnek minősül.

A beruházás fajtájától függően a vonatkozó jogszabályok határozzák meg, hogy mely hatóság (pl. építésügyi, vízügyi, környezetvédelmi, talajvédelmi, stb.) adja ki a szükséges engedélyt, és ehhez milyen kiviteli terveket, illetve mellékleteket kell benyújtani.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a beruházás engedélyeztetését megelőzően az illetékes földhivataltól kérelmezni kell az érintett termőföld más célú hasznosítását.

A beruházások jellemzően a felszín megbontásával valósíthatók meg, ezért a termőföld igénybevételével járó vagy arra hatást gyakorló beruházások esetén, a kiviteli terv készítését megelőzően, azzal összehangoltan talajvédelmi tervet kell készíteni. A talajvédelmi tervet az arra jogosult és a NÉBIH által nyilvántartott talajvédelmi szakértő készítheti el.

A talajvédelmi tervek tartalmi és formai követelményeit rendelet szabályozza [90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet].

Termőföldön történő beruházás esetén függetlenül attól, hogy mely hatóság az engedélyező, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény előírásait maradéktalanul be kell tartani.

Milyen beruházásokhoz kell talajvédelmi terv?

  • kedvezőtlen adottságú savanyú, szikes és homoktalajok javításhoz,
  • mezőgazdasági célú tereprendezéshez,
  • szőlő- és gyümölcs, valamint bogyós gyümölcsű ültetvény telepítése esetén,
  • 400 m2-t meghaladó területigényű beruházások humuszos termőrétegének mentéséhez, humuszgazdálkodáshoz,
  • rekultivációhoz, amennyiben a beavatkozások által érintett termőföld terület, összesen 400 m2-nél nagyobb, illetve a talajfelszín megbontásával járó, 500 métert meghaladó vonalas létesítmények esetén,
  • erózió elleni műszaki talajvédelmi beavatkozások megvalósításához,
  • vízrendezéshez, öntözéshez.

Engedély nélküli tevékenység eredménye

Humuszmentés

A humusz a talaj felső, biológiailag aktív, szerves anyagot tartalmazó rétege. A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról.

A talaj humuszos termőrétegének mentését megalapozó talajvédelmi terv a beruházással érintett termőföld teljes területén meghatározza a humuszos termőréteg vastagságát, valamint a mentésre érdemes humuszos talajréteg mélységét, minőségét és javaslatot annak felhasználására.

A humuszos termőréteg tényleges mentését a talajvédelmi tervben foglaltak figyelembe vételével elkészített humuszgazdálkodási terv alapján kell elvégezni – kizárólag a beavatkozás műszaki szükségességének mélységéig.

A beruházások megvalósítása során keletkezett mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét elsősorban a beruházás kivitelezése során igénybe vett földrészleteken kell felhasználni úgy, hogy a kialakított felső humuszos termőréteg vastagsága az eredeti humuszos termőréteggel együtt az 1 métert ne haladja meg. Lehetőség van még a humuszos talaj felhasználására a hasonló, vagy kedvezőtlenebb fizikai és kémiai talajtulajdonságokkal rendelkező termőföldterületen, amennyiben a terítés eredményeképpen a minőségi tulajdonságok változása a jelenleginél kedvezőbb állapotokat biztosít.

A mentett humuszos termőréteg nem használható fel a földmunkák során keletkező vagy egyéb mélyedések, bányagödrök, tájsebek, stb. feltöltésére.

Nem mindig van lehetőség a mentett humuszos termőréteg helyben történő felhasználására. Ebben az esetben átruházható, de kizárólag eredeti funkciójának megfelelően a talaj felső termőrétegeként, vagy termesztő közeg előállítására használható fel.

Mikor kell talajvédelmi járulékot fizetni?

Talajvédelmi járulékot kell fizetni, ha a beruházás megvalósítása során keletkezett mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét a beruházással érintett területen nem használják fel, a fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége után, továbbá bármely esetben, ha az előbbieken kívül humuszos termőréteget távolítanak el. A talajvédelmi járulék mértékét jogszabály határozza meg (2007. évi CXXIX. törvény).

Nyilvántartás

A földhasználónak, illetve beruházónak a mentett humuszos termőréteg mennyiségéről és felhasználásáról külön nyilvántartást kell vezetnie, és gondoskodni kell a beruházás, illetve talaj védelmével kapcsolatos tevékenység dokumentumainak 5 évig történő megőrzéséről.

Hogyan szerezhetjük be az előzetes talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást?

A termőföldön megvalósuló, termőföldet érintő beruházás engedélyezéséhez a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges.

Az előzetes talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás iránti kérelem bármelyik kormányablaknál benyújtható, vagy az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságához.

A kérelemhez mellékelni kell a talajvédelmi tervet, és vagy kiviteli tervet. A talajvédelmi tervet az arra jogosult és a NÉBIH által nyilvántartott talajvédelmi szakértő készítheti el.

A talajvédelmi hatósági eljárás díja az eljárás típusától, azaz a beruházástól függően változik. A talajvédelmi igazgatási szolgáltatási díj mértékéről, és a fizetés módjáról itt talál információt.

Az ügyintézés határideje a kérelem talajvédelmi hatósághoz érkezésétől számított 15 nap, azonban ebbe nem számít bele például a hiánypótláshoz, a tényállás tisztázásához szükséges idő.

 

Letölthető anyagok:
Talajvédelmi Szakértői Nyilvántartó Jegyzék


 


Friss hírek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ
2020. augusztus 7, péntek

Egy újabb „aranyhasú” hazajutásában segített az ÁHSZ

Ismét eredményes akción van túl a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). A halászati őrök a júniusban felderített ügyben az eljárást és bírságolást követően sikeresen visszaszállítottak az eredeti élőhelyére egy újabb jogszerűtlenül kifogott és áttelepített tőpontyot. A méretes, 27 kg-os, 92 cm testhosszúságú hal 17 km megtétele után került vissza a Vasmegyei megtalálási helyéről az eredeti „otthonába”.

Tovább >

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben
2020. július 31, péntek

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Az elmúlt napok átlagosnál melegebb időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevél réteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. 2020. augusztus 1-től három megyében életbe lépett a tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Tovább >