null Amit a tojás jelöléséről tudni kell

Amit a tojás jelöléséről tudni kell

Amit a tojás jelöléséről tudni kell

Az étkezési tojásokat és csomagolásukat – Uniós és hazai jogszabályok előírásai alapján – a termelés helyén vagy a csomagoló központban kötelező jelölni. A tojásokat „A ”és „B” minőségi osztályokba sorolják, a kereskedelemben azonban csak „A” minőségű termékekkel találkozhatnak a fogyasztók.

Az „A” minőségű tojásokat tömegük és méretük alapján osztályozzák. A négyfokozatú skála a legkisebbnek számító „S” kategóriától „XL”-ig terjed, s a következők értékeket jelöli:

  • XL- nagyon nagy: legalább 73 gramm

  • L- nagy: 63 és 73 gramm közötti

  • M- közepes: 53 és 63 gramm közötti

  • S – kicsi: 53 grammnál kevesebb.

Az élelmiszerek nyomonkövetésének biztosítása érdekében az „A” minőségű tojások héján fel kell tüntetni a termelői kódot, valamint a nyilvántartási számot. A nyilvántartási szám hét részből áll, s segítségével többek között azt is megtudhatjuk, hogy mely telep, mely istállójából származik a tojás, s ott milyen tartási módot alkalmaznak.

 

Az egyes kódrészek jelentése a következő:

Első rész:

  • 1: szabadtartás

  • 2: alternatív tartás

  • 3: ketreces tartási rendszer

  • 0: ökológiai tartás;

Második rész: az ország ISO kódja, amelyből a vásárló megtudhatja, hogy a tojás honnan származik, a HU jelenti a hazai termelésből származó tojást;

Harmadik rész: a megye vagy főváros kódja, 01- 20 közötti szám;

Negyedik rész: az állat-egészségügyi kerület sorszáma – csupán egy karakter;

Ötödik rész: a tojótyúk jelölés: „T”;

Hatodik rész: az állattartó telep kétjegyű sorszáma a kerületben;

Hetedik rész: a „per”- jel után az istállók száma.

Ha például a fogyasztó a tojáson a 2HU172T02/8 jelölést látja, akkor ez a következőt jelenti:

  • „Alternatív — mélyalmos, istállós — tartásban termelt, Vas megye 2. állategészségügyi kerületében lévő tojótyúk állományából származik, az állattartó telep 2. sorszámot viseli a kerületben és annak 8. istállójából származik a tojás”, amelyből talán a legfontosabb információ egy hazai vásárló számára, hogy a tojás hazai termelésű.

A csomagolt –tálcás, dobozos – tojáson további információkat is szerepeltetni kell. Ezek az alábbiak:

  • a csomagoló központ száma, amelyet a NÉBIH tart nyilván, s mindenki számára szabadon elérhető a Hivatal honlapján;

  • a tojás minőségi osztályba sorolása:„A osztály ” - „A” vagy „friss ” szóval kombinálva, amennyiben az „extrafriss” jelzést látja a tojás csomagolásán, akkor a tojásrakástól számítva nem telt el 9 nap;

  • a tojások tömege, mérete (XL-L-M-S);

  • minőség-megőrzési ideje, amely a tojásrakástól számítva legfeljebb 28 nap lehet; valamint

  • a tárolásra vonatkozó javaslat.

A helyi piacon vásárolt tojások esetében a fogyasztók találkozhatnak jelölés nélküli tojásokkal is, mivel a jelölési kötelezettségek nem vonatkoznak az 50-nél kevesebb tojótyúkot tartó termelőkre, azonban az értékesítés helyén ezen termelőknek is fel kell tüntetniük a nevet és a címet.

 

Letölthető anyag

Amit a tojás jelöléséről tudni kell


Friss hírek

Harmadik országból származó ökológiai termékek behozatala és forgalomba hozatala
2022. január 18, kedd

Harmadik országból származó ökológiai termékek behozatala és forgalomba hozatala

Bio termékek harmadik országból történő importálását végző élelmiszer-vállalkozó tevékenységét tanúsító szervezet ellenőrzése alatt folytathatja. E célból szükséges a tevékenység megkezdése előtt a szervezetnél a nyilvántartásba vételét kérni.

Tovább >

Biztosan jó, ha „steril” zöldséget és gyümölcsöt vásárolunk?
2022. január 18, kedd

Biztosan jó, ha „steril” zöldséget és gyümölcsöt vásárolunk?

Manapság már alapvető fogyasztói igénynek tekinthető, hogy az úgynevezett „földesáruk” megmosva kerüljenek a boltok polcaira. Ezzel párhuzamosan egyre több vizsgálat során fedezhető fel magas klorát-/perkloráttartalom a zöldségekben, ami arra is utalhat, hogy a termékeket közvetlenül kezelték klóros fehérítő- vagy fertőtlenítőszerekkel. A Nébih felhívja a termesztők, kereskedők figyelmét, hogy semmiképpen sem ajánlott a zöldségek direkt fertőtlenítése, a fogyasztókét pedig arra, hogy tudatos vásárlóként ne csak „szemre” vásároljanak, a furcsa, klóros szagú zöldárut inkább ne vegyék meg!

Tovább >