A lábon eladott erdőből származó faanyag forgalmazása

Sok tekintetben tévesen értelmezik a szerződő felek a lábon eladott erdőből származó faanyag értékesítési lehetőségét. Éppen ezért az ilyen ügyletekből származó faanyag értékesítése során az átlagosnál többször merül fel az illegális eredet vélelme.

• Elsőként azt szükséges tisztázni, hogy az erdőgazdálkodó az erdő élő – azaz lábon álló – fáit nem tudja eladni, csak a már kitermelt erdei faválasztékot.

A magyar erdőtörvény alapvetően az erdőgazdálkodó számára biztosítja a fakitermelés jogát a gazdálkodása alatt álló erdőkből. Tehát – függetlenül attól, hogy mi kerül a szerződésbe – a törvény alapján a szerződéses jogviszony csak úgy értelmezhető, hogy a felek megállapodnak az erdei fák vevő általi kitermeléséről, majd a kitermelt faanyag eladásáról. A fakitermelés azonban ebben az esetben is az erdőgazdálkodó felelősségi körében történik, de azt a faanyag vevője, mint vállalkozó végzi el, majd a szerződésben kikötött tulajdon-átruházás kizárólag  a fakitermelés elvégzését -mint függő feltétel beálltát - követően történik meg.

• Az erdőgazdálkodók gyakran azért választják a lábon eladást, mert szeretnének megszabadulni a fakitermelés szakszerűségével, jogszerűségével kapcsolatos felelősségtől (műveleti lap kiállításának ellenőrzése, fakitermelési munkák, szállítás jogszerű kivitelezése). Az is előfordulhat, hogy ha az erdőgazdálkodó nem ért a különböző típusú erdei faválasztékok értékesítéséhez, az erdő faanyagát egyben kívánja értékesíteni.

Lábon eladás esetén a vevő már a fakitermelés során olyan választékot termel, ami általa a legkönnyebben és a legjobb áron értékesíthető. A kölcsönös érdekegyezőségnek azonban a faanyag továbbértékesítése során is fenn kell állnia, azaz fontos, hogy az eladó és a vevő egybehangzóan igazolja a kitermelt faanyag eredetét annak mennyisége, fafaja, választéktípusa szerint.

• A felek a szerződés megkötésekor sok esetben az erdőtervben szereplő fatérfogatot tekintik irányadónak, amelynél azonban általában jóval több, illetve fafajösszetételében részben más a ténylegesen kitermelt fatérfogat. A fakitermelések teljesítéséről szóló, az erdőgazdálkodó által félévente leadandó jelentéshez pedig a vevő sok esetben nem szolgáltat pontosabb adatokat. Fontos, hogy a nem pontos adatszolgáltatásból eredő különbözetet a hatóságnak illegális kitermelésből származó faanyagnak kell tekintenie.

Amennyiben a vevő faanyag kereskedelmi tevékenységét a Nébih ellenőrzi, minden esetben az erdőgazdálkodó által lejelentett fakitermelés adatait veszi alapul. Amennyiben az eltér a vevő által az adott erdőrészletből értékesített vagy a vevő telephelyén tárolt faanyag mennyiségétől, fafajösszetételétől, választékától, a különbözetet illegális kitermelésből származó faanyagnak kell tekintenie.

A hatályos uniós jogszabály szerint csak az a faanyag tekinthető legális eredetűnek, amelyet az adott országban a fa kitermelésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelően termeltek ki. A magyar jogszabályok alapján a fakitermelésre kizárólag az erdőgazdálkodó jogosult, ebből fakadóan a kitermelt fa mennyiségére, fafajára és választékára vonatkozóan is csak ő nyilatkozhat felelősen.

Az erdőtörvényi előírások – ha azokat megfelelően alkalmazzák a szerződések megkötésekor – az erdő lábon történő eladásakor is az erdőtulajdonosok és az erdőgazdálkodók érdekeit védik. Emellett a vevő szempontjából is fontos, hogy az általa ténylegesen kitermelt fatérfogat adatokat az eladókkal megismertesse. Az erdőből kitermelt tényleges fatérfogat és annak összetétele tehát nem a vevő érdekkörébe tartozó üzleti titok, amennyiben azt a vevő jogszerűen és megfelelő eredetigazolással kívánja továbbértékesíteni.

• Előfordulhat az is, hogy az erdőgazdálkodó közös tulajdonban álló erdőben gazdálkodik, viszont nem feltétlenül egyezik az érdeke a tulajdonosokéval a kitermelt erdei faválaszték teljes mennyiségével történő elszámolás tekintetében.

A Nébih-hez egyre több bejelentés érkezik az erdőtulajdonosoktól, amelyekben azt feltételezik, hogy az erdőgazdálkodó a vevővel éppen azért köt lábon eladási szerződést, hogy a velük való elszámolást a ténylegesen kitermelt faanyagra vonatkozóan elkerülje. A faanyag eredetigazolásának ellenőrzése során a Nébih a tulajdonosok és az erdőgazdálkodó közötti elszámolási viszonyokat nem vizsgálja, ugyanakkor a leírtak szerint egy ellenőrzés során csak az erdőgazdálkodó által lejelentett fatérfogat, fafaj- és választékmegoszlás tekintetében fogadja el, hogy azok jogszerű fakitermelésből származnak. Ha a hatóság ehhez képest az értékesítés során jelentős eltérést tapasztal, kötelessége az illegális faanyag kereskedelmi forgalmazásának megakadályozása érdekében ellenőrzést vagy eljárást folytatni.

Végezetül néhány tanács az ügyletek jogszerű lebonyolításához:

• Az erdő lábon történő eladásakor mindenképpen javasolt a vevőtől korábbi munkáira vonatkozóan referenciát kérni, és a megadott referenciákon utána érdeklődni.
• A lábon történő értékesítést feltétlenül rögzítsük írásbeli szerződésben!
• A megállapodásban szerepeljen arra vonatkozó kitétel is, hogy – a kitermelt faanyag megfelelő eredetigazolása érdekében – a vevő a kitermelt és továbbértékesíteni kívánt erdei faválasztékokról, azok mennyiségéről, fafajáról a bejelentési kötelezettséghez igazodó határidőre pontos adatokat szolgáltat az erdőgazdálkodó részére.
• Javasolt egyértelműen meghatározni a szerződésben azt is, hogy a faanyag elszállítása során melyik fél kötelezettsége a szállítójegy kiállítása, amely az erdei faválasztékok esetében azok eredetigazolásának alapdokumentuma.

Fontos hangsúlyozni, hogy a lábon eladási szerződéssel nem ér véget az erdőgazdálkodó felelőssége, a fakitermelés végrehajtását is nyomon kell követnie az esetleges jogosulatlan fakitermelés, túlvágás, túlzott tősérülés elkerülése érdekében, amelyhez célszerű jogosult erdészeti szakszemélyzet bevonása. Ennek költségei elenyészőek egy esetleges erdőgazdálkodási bírság vagy a szerződésben szereplő mennyiségen felül kivágott faanyag értékéhez képest.

Amennyiben a szerződésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének a vevő nem vagy láthatóan nem a valóságnak megfelelő tartalommal tesz eleget, az erdőgazdálkodó vegye igénybe jogosult erdészeti szakszemélyzet segítségét a kitermelt faanyag pontos mennyiségének (bruttó köbméter) meghatározásához. Ebben az esetben a teljesítés-bejelentőn fel kell tüntetni, hogy az erdőgazdálkodó a nettó köbméter adatokat és választékmegoszlást – a vevő adatszolgáltatásának hiányában – nem tudja megadni. Ilyen jelzés esetén a Nébih az ellenőrzésre történő kiválasztási eljárásban megnöveli a vevő, mint faanyag kereskedelmi lánc szereplő kockázati besorolását.