null 2023-as évi zoonózis jelentés - a liszteriózis esetek száma 2007 óta most a legmagasabb

2023-as évi zoonózis jelentés - a liszteriózis esetek száma 2007 óta most a legmagasabb

2025. január 14, kedd

2023-ban a liszteriózis esetek száma 2007 óta most érte el a legmagasabb szintet, míg a kampilobakteriózis és a szalmonellózis továbbra is a leggyakrabban jelentett zoonotikus betegségek az EU-ban. Általánosságban elmondható, hogy a zoonózisos megbetegedések bejelentett esetei az embereknél nőttek, de az élelmiszer-eredetű járványok száma enyhe csökkenést mutatott.

A bejelentett liszteriózishoz köthető humán esetek száma (2 952) a 2019–2023-as időszakban folyamatosan nőtt, és 2007 óta a legmagasabb szintet érte el. Ez összefügghet Európa idősödő népességével – jelenleg az európaiak 21,3%-a 65 év feletti –, ami az életkorral összefüggő krónikus betegségek növekvő előfordulásával összefüggésben az idősebb korcsoportokban növeli a súlyos tünetek kockázatát. A fertőzött, fogyasztásra kész élelmiszerek, például a hidegen füstölt lazac, a húskészítmények és a tejtermékek a fertőzések leggyakoribb forrásai. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a fogyasztásra kész élelmiszer-kategóriákból származó azon minták aránya, amelyek meghaladják a Listeria monocytogenes élelmiszer-biztonsági szennyezettségi határértékeit, 0,11 % és 0,78 % között mozgott, és a legmagasabb értéket az erjesztett kolbászok esetében jelentették.

Az EU-ban a kampilobakteriózis és a szalmonellózis volt a leggyakrabban jelentett zoonózisos betegség az embereknél. 2023-ban 148 181 kampilobakteriózisos esetet jelentettek, ami növekedést jelent a 2022. évi 139 225-höz képest. A kampilobakteriózis után a szalmonellózis volt a második leggyakrabban jelentett gasztrointesztinális fertőzés az embereknél, 77 486 esettel, szemben a 2022-es 65 478 esettel. Mindössze 15 tagállam és az Egyesült Királyság (Észak-Írország) teljesítette sikeresen a baromfiban előforduló szalmonella csökkentésére vonatkozóan kitűzött összes célt. Ez csökkenést jelent 2022-höz képest, amikor 19 tagállam érte el a teljes megfelelést.

Az éves zoonózis jelentés nemcsak a szórványosan jelentett betegségeket vizsgálja, hanem az élelmiszer-eredetű járványokat is: olyan eseteket, amikor legalább két személy ugyanazt a betegséget ugyanazon szennyezett élelmiszer fogyasztásával szerzi meg. 2023-ban összesen 5691 élelmiszer-eredetű járványkitörést jelentettek, ami az előző évhez képest enyhe csökkenést jelent. Az emberi megbetegedések, a kórházi kezelések és a halálesetek száma azonban nőtt, és a halálesetek száma egy évtized alatt elérte a legmagasabb szintet. Továbbra is a szalmonella volt az élelmiszer-eredetű megbetegedések, esetek, kórházi kezelések és halálesetek fő oka. A szalmonellózis kitörésének leggyakoribb forrásai a tojás/tojástermékek, a vegyes élelmiszerek és a csirkehús voltak. A teljes genomszekvenálás fokozott alkalmazása javította a felügyelet érzékenységét, és javította a járványkitörések észlelésének képességét az azt végrehajtó tagállamokban.

Az EFSA weboldalán elérhető a 2023-as évi zoonózis jelentés egyszerűsített változata, valamint élelmiszer-eredetű járványokra, illetve 14 kórokozóra vonatkozó adattáblák is.
 


Friss hírek

2026. január 16, péntek

Újabb vaddisznókban azonosította az ASP vírusát a Nébih

Baranya vármegyében újabb afrikai sertéspestis (ASP) eseteket erősített meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A laboratóriumi vizsgálatok a vírust Tésenfa település külterületén, a horvát határtól néhány tíz méterre, elhullott vaddisznókból vett mintákban mutatták ki. A betegség házi sertésekre történő átterjedésének megakadályozása továbbra is kiemelten jelentőségű, amelynek alapfeltétele az állattartók részéről a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása.

Tovább >

2026. január 16, péntek

Új akcióterv a vaddisznóállomány szabályozásáról

A sertéstartás biztonsága, valamint a vaddisznópopuláció és a környezet védelme érdekében kiemelt fontosságú az afrikai sertéspestis (ASP) járvány megelőzése, ellenőrzése és felszámolása. Magyarország az Európai Bizottság rendelete alapján új, 2026–2031 közötti időszakra vonatkozó ASP Akciótervet dolgozott ki. Az új terv részletesen szabályozza a vaddisznóállomány kezelését, a fenntartható állománysűrűség biztosítását, a vadászatra jogosultak felelősségét, valamint az ASP terjedésének megelőzésére és felszámolására irányuló szakmai intézkedéseket.

Tovább >