A NÉBIH tevékenységének hozzájárulása más stratégiák megvalósulásához: EU 2020 Stratégia és céljai

Az Európa 2020 a következő évtizedre szóló európai uniós növekedési stratégia. Célja, hogy a változó világban az EU gazdasága intelligens, fenntartható és inkluzív legyen. E három, egymást kölcsönösen erősítő prioritás azt hivatott elősegíteni, hogy az Unióban és a tagállamokban magas legyen a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erősödjön a társadalmi kohézió.

Az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat- és energiapolitika területén, melyeket 2020-ig kíván megvalósítani. Mindegyik tagállam saját nemzeti célokat fogadott el az említett területeken.

A stratégia megvalósítását konkrét uniós és tagállami intézkedések segítik, 7 kezdeményezést nevesítettek az alábbiak szerint:

• Intelligens növekedés
  • Digitális ágenda azért, hogy a digitális technikák hasznosítása nagyobb mértékben megtörténhessen mind a vállalkozások, mind az állampolgárok körében. Az ágenda révén az EU GDP-je az elkövetkező 8 évben várhatóan 5%-kal növekedni fog azáltal, hogy növekszenek a befektetések az IKT-szektorban, nőnek az „e-képességek”, elősegítik a közszféra innovációját, megreformálják az „internet-gazdaság” keretfeltételeit. Ennek érdekében 7 kulcsterületet azonosítottak:
    • létrehozni egy új, széles spektrumú szabályozási környezetet 
    • új nyilvános digitális szolgáltatás-infrastruktúrák „Connecting Europe Facility” hitelek révén 
    • e-képességeket és állásokat támogató egyesület indítása
    • javaslat az EU kiber-biztonsági stratégiájára és irányelvére
    • frissíteni az EU szerzői jogokra vonatkozó irányelvét
    • felgyorsítani a felhő alapú szolgáltatásokat a közszféra vásárlóereje révén (Accelerate cloud computing through public sector buying power)
    • elkészíteni egy új elektronikai ipari stratégiát („Airbus of Chips”)
  • Innovatív Unió annak érdekében, hogy létrejöhessen egy olyan, innovációbarát környezet, melyben az új ötletek lehetőséget kapnak és így előrelendítik a gazdaságot az alábbi kezdeményezések által:
    • Európa tudásbázisának erősítése a kutatás és az oktatás-nevelés területek innovációjának erősítésével
    • A jó ötletek piacra juttatásának segítése egy innovációt támogató európai piac kialakításával, valamint a magánszféra-befektetések serkentésével
    • A regionális és társadalmi haszon maximalizálása
    • Az erőfeszítések egyesítése az áttörés érdekében, azaz együttműködés generálása a köz- és a magánszféra között (EIP)
    • Nemzetközi tudományos együttműködések erősítése az EU és a 3. országok között
  • Fiatalok mozgásban: az átfogó intézkedéscsomag célja, hogy fejlessze a fiatalokat érintő oktatást és foglalkoztatottságot, azért hogy csökkenjen a fiatalok körében a munkanélküliség. Mindezt az alábbiakkal kívánják elérni
    • Az oktatások, képzések nagyobb fokú illeszkedése a fiatalok igényeihez
    • a külföldi (EU-n belüli és kívüli) ösztöndíj-lehetőségek kihasználtságának növelése
    • A tagállamok ösztönzése azért, hogy intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy könnyebb legyen az átmenet az oktatás világából a munkába
• Fenntartható növekedés
  • Erőforrás-hatékony Európa, mely alapvető fontosságú egy fenntartható gazdaság kialakításához, hiszen a természeti erőforrások megalapozzák gazdaságunkat és életminőségünket. Ez a kezdeményezés több szakterületet is érint, többek között a klímaváltozást, ipart, nyersanyagokat, mezőgazdaságot, halászatot, biodiverzitást, regionális fejlődést. Fő cél tehát, hogy ezeken a területek növekedjenek a befektetések és az innováció.
  • Erősebb európai ipar a növekedésért és gazdasági fellendülésért, annak érdekében, hogy Európa fenntarthassa globális ipari vezető szerepét. 4 pillére összpontosít: befektetések az innovációba; jobb piaci feltételek; hozzáférés a finanszírozáshoz és a tőkéhez; humán tőke és képességek.
• Inkluzív növekedés
  • Új képességek és munkahelyek ágendája, amely közreműködik az iskolát korán elhagyók arányának csökkentésében, hogy több fiatal kapjon magasabb fokú képzettséget, valamint, hogy csökkenjen a társadalmi kirekesztettség és szegénység kockázata. Mindezt az alábbiakkal:
    • hatékonyabb fellépés azért, hogy a munkaerőpiac biztonságát és rugalmasságát biztosítani lehessen
    • hozzájuttatni az embereket a ma és a holnap munkájához szükséges, megfelelő készségekhez
    • a munkahely-minőség és a munkahelyi körülmények fejlesztése
    • a munkahelyteremtés feltételeinek fejlesztése
  • Európai platform a szegénység és a társadalmi kirekesztettség ellen, mely 5 akcióterületből épül fel:
    • teljes szakpolitikai spektrumot átfogó intézkedések megvalósítása (munkaerő-piac, minimális jövedelemtámogatás, egészségügy, oktatás, lakhatás, hozzáférés az alapvető banki szolgáltatásokhoz)
    • az EU-források jobb kihasználása a társadalmi integráció támogatására (ESZA: Európai Szociális Alap elkülönítése)
    • a szociálpolitikai innovációk hatékonyságának bizonyítékokkal történő alátámasztása a szélesebb körű alkalmazást megelőzően
    • nagyobb fokú együttműködés a szociálpolitikai reformokban a civil szervezetekkel
    • fokozott politikai koordinációja a tagállamok között létrejött nyílt, szociális védelemre és társadalmi befogadásra irányuló koordinációs módszernek

A fentiek elérése érdekében 5 fő stratégiai célterületet (foglalkoztatottság; kutatás-fejlesztés, klímaváltozás és energia-fenntarthatóság; oktatás; küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztettség ellen) nevesítettek, amelyeknél számszerűsített célokat is meghatároztak.

A fő cél tehát, hogy 2020-ra megteremtsék azokat a feltételeket, melyek révén elérhetjük a fenntartható gazdaságot Európa-szerte.

Országunkra vetítve az alábbi elérendő célokat fogalmazta meg az Európai Bizottság az 5 stratégiai területhez kapcsolódóan:

• 75%-os foglalkoztatottsági arány
• a K+F 1,8%-os részesedése a teljes GDP-ből
• a CO₂-kibocsájtás 10%-os csökkentése
• a megújuló energiaforrások 14,65% arányú használata
• energiafelhasználási hatékonyság (pazarlás csökkentése 2,96 Mtoe)
• az oktatást korán elhagyók arányának 10% alá csökkentése
•  leszakadó réteghez tartozók csökkentése 450.000 főre

NÉBIH-megfelelés