Vissza

EU-FAO összefogás az élelmiszer-hulladék és az antimikrobiális rezisztencia ellen

EU-FAO összefogás az élelmiszer-hulladék és az antimikrobiális rezisztencia ellen

EU-FAO összefogás az élelmiszer-hulladék és az antimikrobiális rezisztencia ellen
2017. október 24.

Fejenként fele annyi élelmiszer-hulladékot termelünk 2030-ra, ha megvalósulnak a FAO és az EU új szándéknyilatkozatában megfogalmazott célok. A NÉBIH a Maradék nélkül programja révén vesz részt az akcióban. A FAO és az EU az antimikrobiális rezisztencia (AMR) növekvő fenyegetésére is felhívta a figyelmet – a rezisztencia a jelenlegi folyamatok alapján 2050-re akár évi 10 millió halálesetért is felelőssé tehető majd.

Az EU egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa, Vytenis Andriukaitis és a FAO főigazgatója, José Graziano da Silva megegyeztek a két szervezet közti együttműködés fokozásáról az élelmiszer-hulladék, az élelmiszer-biztonság és az antimikrobiális rezisztencia (AMR) témaköreiben.

A FAO és EU egy új szándéknyilatkozatban kötelezte el magát a fejenkénti élelmiszer-hulladék 2030-ig történő megfelezésében, összhangban az ENSZ új Fenntartható Fejlődési Célok globális programjával, emellett fokoznák az együttműködést az antimikrobiális rezisztencia (AMR) gazdaságokban és élelmiszerrendszerekben való terjedése ellen.

A FAO római központjában rendezett aláírási ceremónián az EU-biztos elmondta, hogy az élelmiszerveszteség és hulladék a szűkös forrásaink elfogadhatatlan, etikátlan és erkölcstelen pazarlását jelenti, az AMR pedig súlyos társadalmi és gazdasági teher. A FAO-főigazgató vázolta a szervezet jövőképét, miszerint az antibiotikumokat és más antimikrobiális szereket csak betegségek gyógyítására és bizonyos esetekben járványok megelőzésére szabadna használni, de a növekedés serkentésére nem.

Globálisan a humán fogyasztásra megtermelt élelmiszer harmada – 1,3 milliárd tonna – vész kárba évente, ami komoly anyagi veszteséget okoz a természeti források elpazarlása mellett. Csak Európában mintegy 88 millió tonna élelmiszer végzi hulladékként évente, melynek EU-s becslések szerint 143 milliárd euró az anyagi vonzata.

Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, ennek jelentős hányadát a háztartások termelik. Ez éves szinten fejenként mintegy 68 kg-ot jelent. A hulladék közel fele az élelmiszerpazarlás eredménye, vagyis tudatos fogyasztói magatartással elkerülhető lenne. A NÉBIH Maradék nélkül programja 2016 őszén indult, és a feleslegesen megvásárolt vagy tárolási problémák miatt megromlott élelmiszer mennyiségének csökkentését célozza. A Európai Unió LIFE környezetvédelmi alprogramjának társfinanszírozásában induló szemléletformáló program eredményeképpen mintegy 8-10%-kal szeretné visszaszorítani az élelmiszerpazarlás mértékét, amely becslések szerint megközelítőleg 9 milliárd forintos megtakarítást jelentene a magyar háztartásoknak évente. A Maradék nélkül keretein belül más egyebek mellett rendezvények, NÉBIH-es és más szerzők tudományos munkái, iskolaprogram és információátadás segíti az élelmiszerhulladék mennyiségének hazai csökkentését.

Mindeközben az antimikrobiális gyógyszerkészítmények megnőtt felhasználása mind a humán-, mind az állati gyógyászatban hozzájárult az antimikrobiális szereknek, antibiotikumoknak ellenálló, ártalmas mikrobák számának növekedéséhez. Emiatt az AMR növekvő fenyegetéssé válik, mely egyes tanulmányok szerint évente akár 10 millió halálesethez és globálisan több mint 100 millió dollár veszteséghez is vezethet 2050-re.

Az EU-ban az antibiotikumok hozamfokozóként való alkalmazását már 2006. január 1-i hatállyal betiltották. Az állatgyógyászatban az antibiotikumok ma az állatok bakteriális eredetű fertőző betegségeinek gyógykezelésére szolgálnak. Az állatok kezelését végző állatorvosnak kell megítélnie, hogy az adott fertőzés igényel-e antimikrobiális kezelést, vagy más intézkedésekkel is kontrollálható.

Magukban a termékekben nincs antibiotikum, hiszen azok az élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte után kerülnek az élelmiszerláncba. A problémát az jelenti, hogy miközben termelték őket, sok antibiotikumot használtak, szelekciós nyomást gyakorolva ezzel a rezisztenciára. Az élelmiszertermelés közben keletkezett, ellenálló baktériumok átterjedése jelenti tehát az igazi veszélyt.

Az összefogás jól mutatja a FAO és EU prioritások metszetét az élelmiszer- és élelmezésbiztonság terén. A FAO vezetésével egy nemzetközi programban az élelmiszer-hulladék és -veszteség globális mérését kívánják fejleszteni, többek között egy éves globális élelmiszerveszteség mutatóval; az Európai Bizottság is az élelmiszerhulladék mérésének módszertanát fejleszti. A FAO pedig aktívan részt vesz az EU élelmiszerveszteséggel és -hulladékkal foglalkozó platformjában.

Az EU Bizottság – összhangban a WHO globális cselekvési tervével és a FAO 2016-2020 időszakra vonatkozó cselekvési tervével – júniusban új, élelmiszerlánc-fókuszú cselekvési tervet fogadott el AMR tekintetében.

A FAO és EU abban is összefog, hogy segítse a kormányokat a Codex AMR-hez kapcsolódó szabványainak és irányelveinek bevezetésében. Az EU a FAO legnagyobb önkéntes támogatási forrása, és a két szervezet együttműködésének nagy múltja van.