Veszett denevért találtak Budapesten - háttéranyag
Denevérben mutatta ki a veszettség vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma.
A legyengült denevért szeptember elején vitték be a Fővárosi Állat és Növénykert mentőközpontjába, ahol október elején elpusztult. A hullát az Állatkert munkatársai veszettség gyanújával küldték el a NÉBIH laboratóriumába, ahol a vizsgálatok is igazolták a betegséget. A denevért az Állatkert teljesen elszigetelt egységében tartották, a látogatók nem érintkezhettek vele.
A denevérállományokban Európa-szerte előfordul a veszettség, amelyet azonban a rókákat és háziállatokat megbetegítő szerotípustól eltérő vírusok, az ún. EBLV-1 és EBLV-2 vírustörzsek okoznak. Az EBLV-1 vírust a hazánkban is elterjedt kései denevérből mutatják ki leggyakrabban, az EBLV-2 pedig a Myotis nevű denevér-nemzetség fajaiban fordul elő. Magyarországon 2011-ben 2, 2012-ben 1 denevérből mutattak ki veszettség vírust.
Rendkívül ritka, hogy az EBLV-1 vírus más emlősállatot betegít meg, EBLV-2 vírust pedig ez idáig kizárólag denevérekben mutatták ki. A jelenlegi esetnél a vírustörzs meghatározása folyamatban van. Az elmúlt négy évtizedben Európában mindössze négy olyan esetet írtak le, amikor denevér veszettségvírus emberben okozott halálos kimenetelű fertőződést. Három esetben denevér harapásához volt köthető a megbetegedés, az áldozatok közül kettő denevérkutató volt.
A fertőzés közvetlen kontaktussal, azaz harapás útján, vagy a fertőzött állat nyálának a nyálkahártyákra, sebbe vagy szembe jutásával terjed, így azok, akik nem foglalkoznak hivatásszerűen denevérekkel, vagy nem kerülnek kapcsolatba velük, nincsenek kockázatnak kitéve. A denevérek lakóépületben való jelenléte sem jelent veszélyt, ha az állatokat nem háborgatják.
Magyarországon a denevérek 28 faja él, valamennyi természetvédelmi oltalom alatt áll, egy-egy példány eszmei értéke 25.000-500.000 Ft.
A denevérek esetében - mivel a normális viselkedésük is kevéssé ismert a laikusok számára – a veszettség gyanúja ritkán merül fel „rendellenes viselkedés” alapján. A betegség lefolyása denevérekben a legtöbb esetben tünetszegény, vagy kevésbé jellegzetes tünetekkel jár, mint más emlősállatok esetében. Előfordulhat, hogy a fertőzött állat nappal aktív és zavartan vagy koordinálátlanul röpköd, de jellemzően inkább csak elvesztik a repülési képességüket és nem táplálkoznak, majd a betegség előrehaladtával nyelési képtelenség, mozgászavar, illetve egyeseknél – de csak a megfogásra reagálva – agresszivitás alakul ki. A veszettség biztos megállapítása csak laboratóriumi vizsgálattal lehetséges. A denevérek alapvetően kerülik az embert, így aki nem foglalkozik denevérekkel, vagy nem kerül közvetlen kontaktusba velük, nincs kitéve a fertőződés veszélyének.
Általánosságban elmondható, hogy az állatot megfogni nem szabad, mert félelmében haraphat. Denevérek esetében mindig kell gondolni a veszettséggel való fertőzöttség lehetőségére, ezért annak a személynek, aki denevérrel érintkezett, jelentkeznie kell a háziorvosnál. A denevérekkel dolgozó szakemberek esetében pedig elengedhetetlen a megelőző veszettség elleni védőoltás.
Az állategészségügyi hatóság felhívja a figyelmet, hogy ha valaki denevért talál a földön, semmiképpen ne fogja meg kézzel!
Ha az állat mozgásképes, legjobb békén hagyni. Ha legyengültnek vagy sérültnek tűnik, lehetőség szerint kérjük szakember segítségét a befogásában! Magyarországon számos egyesület foglalkozik denevérek mentésével (ezek elérhetősége megtalálható például a http://www.hunbat.hu/index2.htm oldalon). Esetleg az állat érintése nélkül, kartonlappal vagy vastag bőrkesztyűvel próbáljuk meg egy dobozba terelni az állatot mindenképpen kerülve a harapás lehetőségét. A műveletet kellő óvatossággal végezzük, mivel az apró testű állatok csontozata és bőrvitorlája rendkívül sérülékeny. Az így befogott állatot tartsuk nyugodt, hűvös helyen a szakember megérkezéséig. Ha elpusztult denevért találunk, azt szintén tilos kézzel megérinteni, ilyenkor a helyileg illetékes hatósági állatorvost célszerű értesíteni, aki az állatot laboratóriumi vizsgálatra fogja küldeni veszettség kizárása céljából.
Mivel a denevérek télen nem aktívak, szükségük van olyan védett helyekre, ahol háborgatás nélkül áttelelhetnek. Időnként előfordul, hogy lakóházakban húzódnak meg. A jelenlétük nem jelent egészségügyi kockázatot, de egyes esetekben szükségessé válhat az eltávolításuk az épületből. Ilyenkor akár több száz egyedről is lehet szó. Tilos az állatok nyugalmát feleslegesen megzavarni (a denevér, ha téli nyugalmi állapotából felébresztik, elpusztul, mert nem tud táplálkozni), vagy elpusztítani őket! Ilyenkor az illetékes nemzeti parkot kell értesíteni, és szakemberek fogják az állatokat biztonságosan befogni és mentőállomásra szállítani.
Ha véletlenül berepül a szobába egy denevér, ne fogjuk meg, hanem kapcsoljuk le a villanyt és hagyjuk nyitva az ablakot, általában az állat néhány kört repül tájékozódás céljából és magától kitalál.
Magyarországon minden denevér faj védett!