Érték a talpad alatt!

Amit a talajokról mindenképp érdemes tudni

Mi az? Rajta élünk, járunk, esszük a rajta termett növényeket, rá építjük házainkat, útjainkat, a tápanyagok körforgásának alappillére, elnyeli a napból érkező káros sugárzás nagy részét, csökkenti a hőingadozást, állatok élő- és búvóhelye. A válasz kézenfekvő, mégsem gondolunk bele, mennyi mindent jelent nekünk a talaj.

A talaj, mint a földkéreg szilárd, felső része felfogja és átalakítja a felszínt érő fizikai, kémiai és biológiai (természetes és emberi) hatásokat. Rendkívül sokoldalú környezeti elem, többféle funkcióval is rendelkezik.

Segít a klímaváltozás elleni küzdelemben, vagy az ahhoz való alkalmazkodásban

A napsugárzás által közvetített hő mennyiségének nagy részét a talaj nyeli el, hasznosítja, átalakítja, majd egy részét visszasugározza a légkörbe, ezzel biztosítva a kiegyenlítettebb hőmérsékletet.

A talaj az élet körfogásának alapja

A talaj a rajta élő növényzet közvetítésével is jelentős szerepet játszik a Föld energiaforgalmában. A növények – fotoszintézissel – az élet számára nélkülözhetetlen oxigént fejlesztenek, úgy, hogy a napsugárzás energiájának felhasználásával szerves anyagot állítanak elő a talajból származó tápanyagokból, a vízből és a levegő szén-dioxidjából. Az elpusztult növények maradványai a talajba kerülnek, és a talajlakó élőlények segítségével lebomlanak, átalakulnak.

Egészséges élelmiszer csak egészséges talajon terem

Napjainkban egyre keresettebbek az egészséges körülmények között, vegyszermentesen (biogazdálkodás), vagy minimális vegyszerrel (integrált gazdálkodás) termelt növények, illetve az ebből előállított élelmiszerek. Eredményesen ez csak egészséges talajon valósítható meg. De mikor egészséges a talaj? Ha termőképessége, tápanyagtartalma a rajta termesztett növények számára elegendő, a szerkezete aprómorzsás, kedvező arányban van benne víz és levegő, a mikroorganizmusok száma egyensúlyban van, a bontási folyamatok nem túlzott mértékűek, nincs benne vagy rajta pangó víz, a termőréteg nem erodált és megfelelő vastagságú a növények számára, és szennyezőanyagoktól mentes.

A talajon növekvő növényeket sokféleképp hasznosíthatjuk

Talajon megtermő növényeink nem csak a levegőnk tisztaságáról, tisztításáról gondoskodnak. Belegondolt-e autója tankolásakor, hogy a kőolaj, amiből benzin is készül, évezredek során talajban lebomlott növényekből és állatokból ered? Ugyanez vonatkozik a szénre és a földgázra is. Tudta-e, hogy a gabonák, zöldségek, gyümölcsök, magtermések, valamilyen formában feldolgozott vagy nyers fogyasztású növények az élelmiszereink 70%-át teszik ki? A kender, len, gyapot az általunk használt textíliák alapanyagai, lépten-nyomon találkozunk vele ruházatunkban, lakásunkban, egészségügyi és műszaki textíliákban. A mezővédő erdősávok vagy gyepsávok védik a talajt a vízeróziótól (víz okozta talajpusztulás), vagy deflációtól (szél talajpusztító hatása). A gyógynövények külsőleg vagy belsőleg alkalmazva hozzájárulnak egészségünk javulásához, fenntartásához. A takarmánynövények haszonállataink táplálékának alapjai.

Kiszűri a káros szennyeződéseket, de van, amivel már a talaj sem birkózik meg

Az emberi környezetet tekintve a talaj legfontosabb tulajdonsága a tisztítóképessége. A benne élő mikroorganizmusoknak köszönhetően megköti a szennyezőanyagok jó részét, azonban szűrőképessége megszűnik, ha a szennyezőanyagok túl sokáig, vagy túl nagy mértékben érik.

Sajnos vannak olyan anyagok is, amelyek csak nagyon hosszú idő alatt (üveg, fém tárgyak, cellulóz), vagy egyáltalán nem bomlanak le (polietilén palackok).

1 g talajban néhány milliárdnyi baktérium van, azaz ilyen kevés talajban is több az élőlény, mint ahány ember él a Földön

Ha a kezünkbe veszünk egy marék földet, az élettelennek tűnik, pedig élőlények milliárdjai hemzsegnek benne. Az egysejtűektől az emlősökig, vagy növényekig, mintegy 4000 faj él a talajokban. A földigiliszták talajtermékenységre gyakorolt hatása nagyon fontos. Mindenféle szerves anyagot elfogyasztanak némi földdel keverve, amely az emésztőcsatornájukon áthaladva ürülék formájában távozik az állatból, felhalmozódik a talajban, javítva annak szerkezetét és tápanyag ellátottságát. A kisebb állatok nagy földmennyiséget mozgatnak meg, kevernek össze, jelentős növényi anyagot dolgoznak be a talajba. Járataikkal javítják a talaj szellőzését és vízgazdálkodást. A rágcsálók (egér, ürge, hörcsög) és a vakond szerepe fontos a talajszerkezet javításában, de túlzott elszaporodásuk súlyos gazdasági károkat okozhat a növénytermesztőknek.

Magas tápanyagtartalmú talajréteg a humusz

Mindezen tényezők szerepet játszanak a talaj létrejöttében, a talajszerkezet és a tápanyagot szolgáltató humuszos réteg kialakulásában. Mi is az a humusz? A talaj felső, biológiailag aktív, szerves anyagot tartalmazó, azaz termékeny rétege a humuszos termőréteg. Védelmét hazánkban törvény (2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről) írja elő, amely mindenki számára kötelező. A talajnak e rétegében felhalmozódott tápanyag az, amely nagymértékben hozzájárul növényeink fejlődéséhez. A humuszanyagok nagyon lassan bomlanak le, ezért sok száz vagy ezer évesek is lehetnek. Hazánk talajaiban némelyik humuszalkotó anyag Szent István király ideje alatt virágzott növények maradványait tartalmazza.

Mitől védjük talajainkat?

Fontos a talajok minősége, termékenysége, azonban ezt sok tényező leronthatja. Ezek a káros folyamatok kialakulhatnak az emberi tevékenységtől függetlenül, mint például az erózió, defláció, aszály, ár- és belvizek, továbbá kedvezőtlen talajtulajdonságok (például savanyúság, szikesség, alacsony humusztartalom). Az olyan átgondolatlan emberi tevékenység, mint a talajromboló talajművelési mód, vagy túlzott műtrágyázási eljárások, a talajok másodlagos szikesedését előidéző szakszerűtlen öntözés, a környezeti ártalmak, mint a por vagy a füst a talajok minőségében kárt okoznak. Ha ezek a hatások együttesen, halmozódva jelennek meg, az a talaj minőségének súlyos romlásához vezet.

A talaj termékenységének kulcsa a tudatos gazdálkodás

A talaj legfontosabb tulajdonsága a termékenysége, vagyis az, hogy képes a növényeket vízzel és tápanyagokkal ellátni. A mezőgazdasági tevékenység során keletkező melléktermékek, szerves hulladékok újrafelhasználása jelentős a talajok tápanyag-utánpótlása szempontjából. A tápanyag-gazdálkodást talajvédelmi laboratóriumok korszerű mérései alapján tudatos, átgondolt, tervezett alapokra helyezhetik ma már a gazdálkodók. Fejlett és környezetkímélő talajművelési módszerekkel védhetjük termőtalajainkat, minőségi és egészséges élelmiszereket termeszthetünk a talajok túlzott kihasználása nélkül is.

Hogyan védjük talajainkat?

• Ne szennyezzük talajainkat!
• Csak a szükséges mértékig használjuk őket.
• A jól átgondolt tápanyag-utánpótlásra ugyanúgy szüksége van talajainknak is, mint növényeinknek.
• Válasszunk a felszínformához alkalmazkodó talajművelést és növénytermesztést, ezzel is megelőzhetjük az erózió kialakulásának veszélyét.

Ha ezekre odafigyelünk, talajaink egészséges, jó minőségű növényekkel, élelmiszerekkel hálálják meg gondoskodásunkat.

10 érdekes adat a talajokról:

1. Ételeink 95%-a a talajból származik.
2. 10 cm talajréteg 2000 hosszú év alatt alakul ki, viszont 1 év alatt 24 milliárd tonnányi talaj pusztul el a világon.
3. A papír 2-5 hónap alatt lebomlik a talajban, a műanyag flakon soha.
4. 1 kiskanálnyi talajban több az élőlény, mint ahány ember él a Földön.
5. Baktériumok és gombák segítségével bomlik le a szerves anyag a talajban.
6. A frissen szántott talaj illata a sugárgombáktól származik (1 gramm talajban 100 millió sugárgomba él).
7. A talaj tárolja a világ által kibocsátott, üvegházhatást okozó szén-dioxid 10%-át.
8. Az erózió a víz által előidézett talajpusztulás, a defláció a szél okozta talajelhordás.
9. Hazánk termőterületeinek fele erózió és defláció által veszélyeztetett.
10. A talaj világnapja december 5.