null Codex Alimentarius

Codex Alimentarius

Codex Alimentarius

Az élelmiszerek legfontosabb összetevőit, illetve idegen anyag tartalmának maximálisan elfogadható szintjét szabályzó nemzetközi szabványok, irányelvek és útmutatók kidolgozására az Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezete (Food and Agriculture Organization, közismert rövidítéssel a FAO) és az Egészségügyi Világszervezete (World Health Organization, WHO) 1963-ban létrehozta a Codex Alimentárius Főbizottságot (CAC). A Bizottság által kidolgozott különféle dokumentumok összessége a Codex. Ezek a dokumentumok minden regionális (pl. az EU) és nemzeti (természetesen a magyar is) élelmiszer szabályozás alapjául szolgálnak, így a Codex a világ élelmiszer-szabályozásának összefogó központjává vált.

A Codex Alimentarius lehetőséget ad a világ valamennyi országa számára, hogy aktívan részt vehessenek az élelmiszerekre vonatkozó szabványok megalkotásában, harmonizációjában és alkalmazásában.
 

A CAC-nak jelenleg 42 szakbizottsága és munkabizottsága van. A bizottságok munkájában 182 tagország és az Európai Unió delegált képviselői vesznek részt. Munkájában a tagországok mellett, tanácskozási joggal, minden az élelmiszer-szabályozáshoz valami módon kapcsolódó nem kormányzati szerv is részt vehet. Ülésein a világ legjobb szakemberei találkoznak, vitatkoznak és jutnak a különböző kérdésekben egyezségre. Az így született dokumentumokat az egész világ ismeri és alkalmazza. A Codex Alimentarius egyedülálló lehetőséget teremt a világ valamennyi országa számára a nemzetközi közösséghez való csatlakozásra annak érdekében, hogy aktívan részt vehessenek az élelmiszerekre vonatkozó szabványok megalkotásában és harmonizációjában, valamint nemzetközi szinten is biztosíthassák azok alkalmazását.
 

A CAC szabványai és egyéb dokumentumai a nemzeti szabályzásban nem kötelező érvényűek, de referenciaként szolgálnak vitás esetekben az élelmiszer-higiéniai és -biztonsági kérdésekben a Világkereskedelmi Egyezmény keretében létrehozott Egészségügyi és Növény-egészségügyi Egyezmény (SPS Agreement) alapján. Ezáltal döntő szerepet játszanak a fogyasztók egészségének védelmében, egyúttal biztosítják a termelői érdekeltség figyelembevételét, a tisztességes kereskedelem megvalósítását.
 

A Codex szabványok és irányelvek kidolgozása több lépésben történik. Az alapdokumentumokat a FAO és a WHO független szakértői dolgozzák ki, melyet a Codex Szakbizottságok legalább két körben megvitatnak, szükség szerint módosítják azokat és, ha a bizottságon belül egyetértés van, felterjesztik a Főbizottságnak jóváhagyásra. A Codex munka alapvető sajátossága, hogy a szabványok kidolgozásánál egyetértésre törekszik, szavazásra csak kivételes esetben például a fő tisztségviselők választásakor kerül sor. A szavazáskor minden tagország egy szavazattal rendelkezik.
 

A Codex Alimentarius 42 Szakbizottsága közül az élelmiszerbiztonság szempontjából kiemelkedően fontosak azok, melyek több élelmiszercsoportra vonatkozó előírásokat, maximálisan elfogadható szennyező anyag, szermaradék határértékeket dolgoznak ki. Ezek az Állatgyógyászati szerek maradékai, Analitikai és mintavételi módszerek, Élelmiszer-adalékanyagok, Élelmiszerek címkézése, Élelmiszer import- és export-ellenőrző és igazoló, Élelmiszer-higiéne, Élelmiszeszennyezők, a Növényvédőszer-maradékok, valamint a Táplálkozási és speciális diétás élelmiszerek, Szakbizottságok.
 

A termékek összetevőit szabályzó ún. Termékbizottságok közül magyar szempontból a legfontosabbak a Feldolgozott zöldségek gyümölcsök, Friss gyümölcsök és zöldségek, Olajok és Zsírok, Hús higiéné, Tej és tejtermékek Bizottságok.
 

Magyarország 1963 óta aktív résztvevője ennek a munkának, és a magyar élelmiszerjogba fokozatosan beépítésre kerültek a Codex dokumentumok előírásai. Ennek a folyamatnak a kedvező következményeit a magyar élelmiszerjog uniós harmonizációja idején lehetett a legjobban érzékelni: a magyar élelmiszeripar minden különösebb megrázkódtatás nélkül át tudta venni az EU joganyagát.
 

A Codex 1972-ben, aktív munkájának elismeréseként, Magyarországra bízta az egyik igen fontos szakbizottság, az Analitikai és Mintavételi Módszerek Szakbizottság titkárságát és a bizottság üléseinek a megrendezését. 2008 óta az ülés elnöke: Prof. habil Dr. Ambrus Árpád, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság főtanácsosa.
 

A Codex szabályai szerint a tagországoknak meg kell neveznie egy Kapcsolattartó Pontot (Codex Contact Point). Ezen keresztül érkezik, illetve kerül továbbításra minden információ az adott országból a Codex Titkárságához. E feladatokat a kilencvenes évek elejéig a Magyar Szabványügyi Hivatal, majd a Központi Élelmiszer-tudományi Intézet, és 2008. júliusától a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal, majd annak jogutódja, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság végzi, mely a hatályos törvények szerint az élelmiszerlánc-biztonság tudományos szerve.
 

A nemzeti kapcsolattartó pont lényeges résztvevője a Codex Alimentarius Bizottság munkájának, mivel a tagországok kormányaival és szervezeteivel, hatóságaival, a Codex Nemzeti Bizottságaival lehetővé teszi és egyszerűsíti kétoldalú kommunikációt, és nemzeti szinten figyelemmel kíséri a Codex Alimentáriusszal kapcsolatos munkákat:

  • továbbítja a munka dokumentumokat, kiadványokat és jelentéseket a nemzeti szakbizottságoknak;

  • a magyar szakbizottságok által kialakított, állásfoglalásokat az Európa Tanács az Európai Közösségnek a Codex Alimentarius Bizottsághoz való csatlakozásáról szóló 2003/822/EK határozatának megfelelően továbbítja az VM-nek illetve közvetlenül megküldi a Codex Titkárságnak;

  • hivatalosan bejelenti a különböző szakbizottsági üléseken résztvevő magyar szakembereket;

  • szervezi az Analitikai és Mintavételi Módszerek Szakbizottság éves üléseit, és szükség esetén adminisztratív segítséget is nyújt a résztvevőknek.

 

Bővebben:

www.codexalimentarius.org
http://elelmiszerlanc.kormany.hu/codex


Friss hírek

Tisztességtelen forgalmazói magatartás miatt 80 millió forintos bírságot rótt ki a Nébih
2021. január 12, kedd

Tisztességtelen forgalmazói magatartás miatt 80 millió forintos bírságot rótt ki a Nébih

Jogerősen 80 millió forint termékpálya-felügyeleti bírságot szabott ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a SPAR Magyarország Kft.-vel szemben. A vállalkozás több élelmiszeripari beszállító esetében is tisztességtelen üzleti magatartást tanúsított, amikor mérhető forgalmi cél meghatározása nélkül ún. „fix bónusz” megfizetésére kötelezte őket. A jogsértő eljárással mintegy 75 millió forinttal károsította meg a SPAR kereskedelmi partnereit.

Tovább >

Új irányok a talajvédelemben
2021. január 11, hétfő

Új irányok a talajvédelemben

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatja a gazdálkodókat és az agrárszakembereket, hogy dr. Nagy István agrárminiszter elfogadta a Talajvédelmi Cselekvési Tervben szereplő, gazdálkodókat segítő stratégiai célok megvalósítását. Talajaink hosszú távú fenntarthatósága érdekében a Talajvédelmi Cselekvési Terv három stratégiai cél elérését tűzte ki, ezek a „hatásos talajvédelem”, a „talajvédelmet megújító tevékenységek” és a „modern alapinfrastruktúra kialakítása”.

Tovább >

Átlagos (0 Szavazatok)