A kéknyelv betegségről röviden

Kérdések és válaszok a kéknylev betegségről

Mi az a kéknyelv betegség?

A kéknyelv betegség (angolul: bluetongue) törpeszúnyogok által terjesztett fertőző, de állatról állatra közvetlenül nem terjedő vírusos állatbetegség, mely a házi és vadon élő kérődző állatokat (szarvasmarha, juh, kecske, szarvasfélék) támadja meg.
A betegség súlyossága eltérő a különböző fogékony fajok körében. A tünetek juhokban általában súlyosabbak (lesoványodás vagy elhullás), a szarvasmarhák rendszerint kevésbé érzékenyek a betegségre. A fertőzött állatoknál az elhullási arány viszonylag alacsony, de a betegség súlyos szövődményekkel járhat, így sokáig elhúzódhat.
A vírusnak jelenleg 24 ismert szerotípusa van. Hazánkban 2014 őszén a 4-es szerotípust azonosították.

Hol fordul elő a betegség?

A kéknyelv betegség világszerte előfordul, olyan régiókban, ahol a betegség terjesztéséért felelős törpeszúnyogok jelen vannak. Így Afrikában, Ázsiában, Ausztráliában, Európában és Észak-Amerikában egyaránt megállapították már a betegséget. A betegség megjelenése szorosan összefügg a törpeszúnyogok aktivitásával, tehát meleg és nedves időszakokban gyakoribb, majd az első fagy és tartós hideg beálltával megszűnik.
Európában korábban csak alkalmanként, a görög szigetekre behurcolva fordult elő, azonban az elmúlt évtizedben a kórokozót egyre több országban azonosították. Az esetek száma jelentősen megnőtt, súlyos gazdasági károkat okozva. A betegség 2014 nyarán-őszén újra megjelent Törökországban is és folyamatosan észak felé terjedve megjelent Görögország, Bulgária és Románia teljes, valamint a balkáni országok egyes területein.
A betegség Magyarország déli részén 2014 őszén jelent meg. Azóta Baranya, Bács-Kiskun, Békés Csongrád és Tolna megyékben állapítottak meg a betegséget.

Hogyan terjed a betegség?

A kórokozót kizárólag a törpeszúnyogok (kórokozó átvivő, vagy vektor) terjesztik. A törpeszúnyogok a vírust hordozó állatok vérével táplálkozva fertőződnek, majd bennük szaporodó kórokozót továbboltják a fogékony kérődzőkbe. Az állatok egymást közvetlen kapcsolat útján nem fertőzik.
Fontos tudni, hogy a tüneteket nem, vagy nem kifejezetten mutató fertőzött szarvasmarhák jelentős szerepet játszanak a betegség fenntartásában, mivel a vírushordozó egyedek heteken át fertőzhetik a belőlük vért szívó törpeszúnyogokat.

Mi az a szezonálisan vektormentes periódus?

Az év azon szakasza, amikor a kedvező időjárási körülmények miatt a kéknyelv betegség terjesztéséért felelős törpeszúnyog fajok aktivitása egy kritikus szint alá csökken. Ilyenkor a fertőzést közvetítő szúnyogok eltűntével a betegség terjedése is megáll.
Magyarországon a legutóbbi vektormentes periódus 2014. december 3-án kezdődött és 2015. április 20-án ért véget.

Mik a betegség klinikai tünetei?

Fertőzött juhokban a klinikai tünetek eltérőek, de a következő tünetek mutatkozhatnak:

• láz,

• vérzés és fekélyesedés a száj és orr nyálkahártyán,

• fokozott nyálzás, orrfolyás és kötőhártya gyulladás,

• duzzadt száj és nyelv,

• sántaság, mivel a lábvégek vizenyőssé válhatnak és kifekélyesednek,

• bágyadtság és lesoványodás,

• hasmenés, hányás és tüdőgyulladás,

• a nyelv kékes elszíneződése vérkeringési zavarok miatt (ritka),

• a vemhes állatok elvetélhetnek.

A szarvasmarhák kevésbé érzékenyek, így gyakran tünetmentesek vagy csak enyhe tüneteket mutatnak. Kecskék és a vadon élő kérődzők pedig többnyire tünetmentesen átvészelik a betegséget.

Hogyan lehet a betegséget kimutatni?

A betegség gyanúja a jellemző tünetek alapján merülhet föl, de a fertőzöttség megerősítése vérmintából vagy az elhullott állat szervmintáiból, laboratóriumi ( szerológiai és virológiai) módszerekkel történik.

Milyen intézkedéseket tesz a hatóság a betegség megfékezése érdekében?

A betegség hazai megjelenése miatt a NÉBIH szigorított állat-egészségügyi intézkedéseket rendelt el. A kitörések esetében elrendelték:

• a kitöréssel érintett állattartó hely helyi zárlatát,

• a klinikai tüneteket mutató, virológiailag pozitív állatok leölését, illetve a klinikai tüneteket nem mutató, virológiailag pozitív állatok elkülönített levágását,

• az állományok szúnyogellenes kezelését,

• a fokozott megfigyelést (surveillance) a kitörések körüli 3 km sugarú körben,

• a kitörések körül 20 km sugarú körben a 2000/75/EK Tanácsi irányelv 4. cikkében foglaltak szerinti intézkedéseket (megfigyelési zárlat elrendelése a fogékony állatot tartó állattartó helyekre),

• minimum 100 km sugarú körben védőkörzet,

• a védőkörzet körüli min. 50 km sugarú körben megfigyelési körzetet.

• a kéknyelv betegség felderítését célzó monitoring program keretein belül végzett vizsgálatok számának megemelését.

Fontos, hogy a megállapított védő- és megfigyelési zóna területéről kéknyelv betegségre fogékony állatot kiszállítani csak hatósági engedéllyel lehet.

Milyen változások történtek a hatósági intézkedések terén?

Az országos főállatorvos által kiadott 1/2015. számú határozat értelmében az új kéknyelv betegség kitörések esetében a megállapítás helyén és annak 20 km-es sugarú körében kötelező lesz végrehajtani a fogékony állatok vakcinázását. Ilyen esetben az oltóanyag beszerzési és beadatási költségei az államot terhelik. A kötelező vakcinázás elrendelésével a virológiailag pozitív egyedeket nem kell már leölni, illetve elkülönítetten levágni.

Van vakcina a kéknyelv betegség ellen?

Igen, de használata korlátozott. Az országos főállatorvos által kiadott 1/2015. számú határozat értelmében az új kéknyelv kitörések körüli védő- és megfigyelési körzetben engedélyezett a fogékony fajok vakcinázása. Ilyen esetben az oltóanyag beszerzési és beadatási költségei az állattartót terhelik. Az immunizált állatokról az állattartónak és a vakcinázást végző állatorvosnak naprakész nyilvántartást kell vezetni.
A kéknyelv betegség miatt korlátozás alatt nem álló területeken az állatok immunizálása továbbra is tilos.

Mi tegyek, ha arra gyanakszom, hogy kéknyelv betegségben betegedtek meg az állataim?

Mivel a kéknyelv betegség bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, haladéktalanul forduljon állatorvosához vagy a járási állat-egészségügyi hivatalok munkatársaihoz. Fontos tudni, hogy a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az állattartót állami kártalanítás nem illeti meg.

Mint állattartó, mit tehetek még, hogy megelőzzem a betegséget?

Mivel kizárólag a törpeszúnyogok által terjed a betegség, a megelőzést segíti, ha a fertőzött szúnyogok nem csíphetik meg a fogékony állatokat. Ezért javasoljuk:

• az állatok kezelését engedélyezett állatgyógyászati rovarölő és/vagy rovarriasztó készítményekkel,

• állattartó épületek és trágyatárolók rovarölő szerrel való kezelését

• az állattartó telep környezetében a szúnyogok szaporodására alkalmas vizes-nedves helyek felszámolását, illetve rovarölő szerrel való kezelését

• az állatok zártan tartását a törpeszúnyogok aktivitásának csúcsán (napnyugtától napkeltéig).

A járványügyi helyzet romlása miatt az Európai Bizottság és a tagállamok egy Útmutatót állítottak össze a kéknyelv betegség vírusát terjesztő vektoroktól, a törpeszúnyogoktól mentes létesítmények kialakításához. Az Útmutatóban foglalt követelmények teljesítése esetén vakcinázás nélkül is lehetséges az állatok kiszállítása a körzetekből. A NÉBIH honlapján elérhető az Útmutató, valamint a vektormentesítésre használható szerek listája.

Milyen közegészségügyi kockázatai van a betegségnek?

A kényelv betegség emberre semmilyen veszélyt nem jelent, az esetlegesen fertőzött állatokból származó hús vagy egyéb élelmiszer sem jelent kockázatot.

Hogyan szállíthatok betegségre fogékony állatot?

• Kéknyelv betegségtől mentes területről (amely sem a védő, sem a megfigyelési körzet hatálya alá nem tartozik), fogékony állat belföldre és az EU tagállamaiba a kéknyelv betegséggel kapcsolatos korlátozások nélkül szállítható.

• Belföldön a védőkörzeten belül a klinikailag egészséges állatok szállítása a szolgáltató állatorvos által kitöltött kiegészítő igazolással lehetséges, amennyiben 30 napon belül nem fordult elő az állományban kéknyelv betegség és a betegség megállapítása miatt az állomány nem áll helyi zárlat alatt.

• Belföldön a megfigyelési körzeten belül vagy megfigyelési körzetből védőkörzetbe a klinikailag egészséges állatok szállítása a szolgáltató állatorvos által kitöltött kiegészítő igazolással lehetséges, amennyiben 30 napon belül nem fordult elő az állományban kéknyelv betegség és a betegség megállapítása miatt az állomány nem áll helyi zárlat alatt.

• Védőkörzetből megfigyelési körzetbe, védőkörzetből vagy megfigyelési körzetből mentes területre csak az illetékes megyei állat-egészségügyi hatóság engedélyével lehet kiszállítani állatot. Az állat-egészségügyi hatóság ilyen engedélyt az alábbi esetekben adhat:

  • a szállítás a szezonális vektormentes időszakban történik, vagy az állatokat a jogszabályban meghatározott és az állat-egészségügyi hatóság által jóváhagyott vektortól védett létesítményben tartották és a jogszabályban meghatározott vizsgálatok negatív eredménnyel megtörténtek,

  • a kéknyelv betegség adott területen előforduló szerotípusa elleni vakcinázást követően a jogszabályban előírt várakozási idő letelt, illetve a védettség kialakulását követően a szükséges vizsgálatok negatív eredményt hoztak,

  • a betegséget igazoltan átvészelt állatok szállíthatók, ha a jogszabályban előírt vizsgálatok kombinációja kedvező eredményt hozott.

A védő- vagy megfigyelési körzetből induló belföldi szállításnál a feltételek teljesülését a hatósági állatorvosnak kell igazolnia a kéknyelv betegségre vonatkozó kiegészítő igazoláson. Ha a szállítás másik Európai Uniós tagországba történik, a feltételek teljesülését az állat-egészségügyi bizonyítványban, illetve a TRACES rendszeren keresztül kell igazolni.

Ha a szállítás nem EU tagországba történik, akkor a fogadó ország feltételrendszere szerint kell eljárni.

Hol találok további információkat?

A NÉBIH honlapján http://portal.nebih.gov.hu/ részletes és naprakész információkat találhat a betegségről, az elrendelt védő és megfigyelési körzetekről, valamint listát az érintett településekről