null Magyarországi fertőző bronchitis vírus (IBV) izolátumok biológiai tulajdonságainak jellemzése állatkísérletes és molekuláris biológiai eszközökkel

Magyarországi fertőző bronchitis vírus (IBV) izolátumok biológiai tulajdonságainak jellemzése állatkísérletes és molekuláris biológiai eszközökkel

NÉBIH-es kutató: Dr. Farsang Attila

Támogató szervezet: Magyar Tudományos Akadémia, Bolyai János Kutatási Ösztöndíj

A csirkék fertőző bronchitis vírusa (infectious bronchitis virus, IBV) a Nidovirales  rend, Coronaviridae család, Coronavirus genusába tartozik, a madarak felső légúti rendszerét, valamint petevezetékét és veséjét károsíthatja. A vírus RNS-örökítőanyagokat a szervezetbe juttatva támadja a gazdaszervezetet, tünetként tüsszögést, köhögést, könnyezést, tollborzolást, tojástermelési zavarokat és megnövekedett vízigényt okozva. Az ellene való specifikus védekezést nehezíti, hogy rendkívül magas mutációs rátával bír és igen ragályos: direkt kontaktussal és cseppfertőzéssel terjed, de alomanyag és takarmány is közvetítheti.

Az IBV első leírása óta (Beach & Schalm, 1936) a vírus számos variánsát, illetve szerotípusát azonosították, amelyek mutációk, illetve rekombinációk révén jöttek létre (Jia et al, 1995; Lee & Jackwood, 2000). Európában a következő szerotípusok forulnak elő leggyakrabban: M41, 4/91, D274, Italian02 and D388 (QX). A járványt okozó szerotípus minél hamarabbi pontos azonosítása, biológiai sajátosságainak egzakt ismerete alapvető a járvány megfékezése és a károk enyhítése szempontjából, különösen, ha új szerotípus okozza a megbetegedéseket. A jelenlegi szabad áruforgalom, az állatok szállításának határokon átívelő szabadsága különösen fontossá teszi, hogy jobban megértsük az IBV jellemzőit, a kórokozó „viselkedését”, illetve a mögöttes genetikai okokat, mert csak ekkor lehetünk képesek hatékonyan felvenni a harcot az IBV okozta megbetegedésekkel.

Szerológiai szempontból a legfontosabb a spike protein ún. S1 egysége, amely a protektív immunitásért felelős epitópokat hordozza. Akár 5%-os változás az S1 szekvenciájában csökkentheti az adott szerotípussal szembeni oltás eredményességét. Éppen ezért ahhoz, hogy az immunizálás hatékony legyen, figyelembe kell venni az előforduló IBV szerotípusok S1 variánsait. Jelenleg az IBV több mint 20 ismert szerotípusát különböztetik meg az S1 neutralizáló képessége, valamint a kapcsolódó S1 nukleotid szekvencia alapján (Cavanagh, 2007). A 4/91 szerotípus, amely Magyarországon is előfordul, 21-25% különbséget mutat aminosav szinten más, ismert IBV szerotípusokkal szemben (Adzhar et al, 1997). Ez a különbség általánosan is kifejezhető, az egyes szerotípusok 20-25%-ban különböznek egymástól az S1 protein aminosav szekvenciáját tekintve. Ez a különbség gyenge védettséget eredményez a csirkékben a heterológ IBV törzsekkel történő fertőződés esetén. Érdekes módon már 2-3 %-nyi eltérés az S1 proitein aminosav szekvenciájában a szerotípus megváltozását idézheti elő (Cavanagh, 2007).

Mindezeket tekintve egyáltalán nem meglepő, hogy a jelenlegi vakcinák nem képesek megfelelő védelmet biztosítani a heterológ IBV törzsekkel szemben. Ráadásul a az élővírus tartalmú oltóanyag vakcinatörzse maga is képes terjedni és hozzájárulni új patogén törzsek kialakulásához, amely szinte lehetetlenné teszi a virulens és a vakcinatörzs megkülönböztetését (Farsang et al, 2002).

Az IBV-nek ez a sajátsága két fontos kihívás elé állítja a baromfiágazatot: 

  1. A diagnosztikai esszéket állandóan újra kell tervezni és bővíteni az újabb szerotípusokkal, hogy a lehető legszélesebb diagnosztikus spektrumot érjük el.
  2. A törzs variációk figyelembe vételével folyamatosan újabb vakcinákat kell előállítani.

Friss hírek

2026. február 13, péntek

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2026.02.13.)

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2026. február 5, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvekről” (2026.02.05.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

null Dísznövények teleltetése

Dísznövények teleltetése

A hőmérséklet csökkenése és a rövidülő nappalok jelzik, hogy vége van a nyárnak.

A virágágyakban a kiültetett egynyári dísznövények a szeptember közepén jelentkező csúcsvirágzás után elkezdenek csúnyulni. A fővirágok elbarnulva fokozatosan elszáradnak, a mellékvirágok kisebb virágokkal és kisebb intenzitással, de csodálatos színekben pompáznak még egy darabig. Mindaddig, amíg az első fagypont körüli hajnali hőmérséklet végleg meg nem pecsételi a sorsukat – elpusztulnak. Ez történik a petúniákkal, büdöskékkel, egynyári dáliákkal, a csodálatos mindignyíló begóniákkal, a rózsameténggel, a celóziákkal, a tündérkürttel, a menyecskeszemmel, a pillangóvirággal, a záporvirággal, a vaníliavirággal, az árnyéki törpe nebáncsvirággal, a pozsgás levelű porcsinrózsával, a paprikavirággal és még számtalan úgynevezett egynyári virággal. Nem tudjuk megmenteni őket. Némelyik növénynél az elhullatott magvakból tavasszal új növények hajtanak ki, amelyekből ritkítással felnevelhetjük a legerősebbeket. Az igényesebb növények, illetve a nemesített fajták virágmagját, vagy palántáját újra meg kell vásárolnunk a következő évben.

Van azonban néhány növény, amelyet gondos kezek megfelelő feltételek mellett meg tudnak menteni, át tudnak teleltetni.  A muskátlival beültetett balkonládákat, és a még hordozható súlyú dézsában tartott leandereket, kínai hibiszkuszokat, enciánfákat, citromfákat, kefevirágot, sétányrózsát a kertből, teraszról bevihetjük, és számukra optimális környezetet biztosítva átteleltethetjük. A teleltetés nem könnyű feladat, és a legtöbb lakásban nincs is a teleltetésre megfelelő helyiség. Ám a nagyobb értékű dézsás növények teleltetését érdemes megoldani, hogy a következő évben még nagyobb virágpompával ajándékozhassanak meg bennünket. A dézsás növények jelentős része hűvös, fagymentes, de világos helyen, „alig” öntözéssel teleltethető.  A murvafürtöt (Bougainvillea) erősen visszametszve tesszük el télire. Virágzását az átmeneti szárazon tartás és az alacsony hőmérséklet indukálja.  Szintén visszametsszük az angyaltrombitát (Brugmansia), a rozmaringot, a kínai hibiszkuszt. A leándert 4-8 °C-os, világos helyiségben, kevés öntözéssel, visszametszés nélkül teleltetjük, mert visszametszéssel a következő évi virágzás elmarad.

A muskátli teleltetése:

  1. A muskátlikat a fagyok előtt egy világos, 4-10 °C-os, nem túl száraz levegőjű helyiségbe hordjuk be, és saját edényükben, szárazon tartva teleltetjük őket.  A tövekről előtte le kell vágni a száraz, beteg leveleket, mert ezekkel kórokozókat, kártevőket hurcolhatunk be, valamint a virágokat és a bimbókat, mert ezek kifejlődve legyöngítik a töveket. Leghamarabb február közepén,  megkezdjük a tövek felkészítését és fokozatos „előhajtatását”.  A növényeket visszavágjuk: kiválasztjuk a legerősebb hajtásokat (3-4-nél nem többet), és ezeket egy talajhoz közeli erős oldalhajtásra, vagy ha ilyen nincs, akkor 3-4 szemre visszavágjuk. A visszavágott töveket friss földbe átültetjük, és kissé melegebb helyre átvisszük, majd megkezdjük a fokozatos öntözésüket. A tövek a világos és melegebb helyen újra kihajtanak és megerősödnek. Áprilistól a növényeket fokozatos edzetéssel szoktatjuk hozzá a kinti levegőhöz és a fényhez, majd a tavaszi fagyok elmúltával már biztonsággal kitehetők a szabadba.
  2. Akinek nincs helye a nagyra nőtt tövek teleltetésére, annak ajánlható a dugványozással való teleltetés. A dugványok átörökítik az anyanövény összes tulajdonságát. Augusztus végén az erős, lehetőleg virág nélküli hajtáscsúcsokat (10-12 cm) levágjuk, alsó leveleiktől megszabadítjuk őket, majd friss földdel teli balkonládába, sűrűn leduggatjuk. Világos, meleg helyre tesszük (pl. ablakpárkány) és gyengén öntözzük őket. Tavaszig begyökeresednek, ekkor szétültethetők.
  3. Száraz teleltetés: A kerti muskátli (álló muskátli) teleltethető szárazon is. Októberben a szárazon tartott töveket kihúzzuk a talajból, gyökerükről a földet kissé lerázzuk, esetleg a leveleiket is leszedjük, majd a töveket egyenként újságpapírba csomagoljuk. A kis csomagocskákat lazán egymásra helyezve betesszük egy ládába, amelyet a tél folyamán hűvös, de fagymentes, sötét helyiségben tárolhatunk. Fontos, hogy a földlabda teljesen száraz legyen, mert különben a tárolás folyamán a tövek között rothadás indulhat meg. Tavasszal kibontjuk, kiválogatjuk a töveket. Az életképeseket friss földbe ültetjük. Ültetés előtt a töveket pár órára egy vödör vízbe állíthatjuk, hogy hamarabb életre kapjanak.

A futó muskátlik nehezen teleltethetők, ezeket érdemesebb újra megvenni. Ha mégis ragaszkodunk a teleltetéshez, számukra csak az első módszer ajánlható. 

 

Forrás: Konyhasziget Magazin


Friss hírek

2026. február 13, péntek

Közlemény elveszett „zöld könyvről” (2026.02.13.)

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >

2026. február 5, csütörtök

Közlemény elveszett „zöld könyvekről” (2026.02.05.)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Osztályának tájékoztatása.

Tovább >