Talaj
Talajjal és EK műtrágyával kapcsolatos gyakran ismételt kérdések
-
EK Műtrágya bejelentése
-
Miért kell a Nébih-nek bejelenteni az EK műtrágya forgalmazást?
-
Kinek kell bejelenteni az EK műtrágya forgalmazást?
-
Mikor kell bejelenteni az EK műtrágya forgalmazást?
-
Milyen adatokat kell megadni az EK műtrágya bejelentéshez?
-
Hogyan tudom bejelenteni az EK műtrágya forgalmazást?
-
Hogyan kapom meg az EK műtrágya megfelelési igazolását?
-
Meddig érvényes az EK műtrágya igazolás?
-
Engedélyköteles műtrágyából és meszező anyagból lehet EK műtrágya?
-
Mennyibe kerül az EK műtrágya igazolás?
-
Amennyiben több magyarországi importőre van egy EK műtrágyának, kinek kell a bejelentést megtenni?
-
Honnan tudható meg, hogy a versenytársam EK műtrágyát gyárt vagy forgalmaz?
-
További információ igénye esetén kihez fordulhatók?
-
-
Mi a talajvédelem?
A talaj legfontosabb tulajdonsága a termékenysége, vagyis az a képessége, hogy megfelelő időben és a szükséges mennyiségben képes a növényeket vízzel és tápanyagokkal ellátni.
Talajainkat számos olyan hatás éri, amely minőségének, termékenységének romlásához vezetnek. A termőföldek védelmét hazánkban törvény írja elő, amely mindenki kötelessége.
A talajvédelem a termőföld termékenységének és minőségének megóvása, javítása, fizikai, kémiai és biológiai romlásának megelőzése. A termőföldek talajvédelmével kapcsolatos talajvédelmi hatósági és egyéb állami feladatokat a földügyért felelős miniszter a talajvédelmi hatóság útján látja el.
-
Mi az erózió?
Általános értelemben minden felszíni erő felszínt pusztító munkája az erózió. Termőföldjeink nagy hányadát érinti az eróziós kártétel, amely ellen védekezni kell. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 36. §-a előírja, hogy a földhasználó erózióval veszélyeztetett területen a víz- és szélerózió (a továbbiakban: erózió) megakadályozása érdekében köteles
- szántó művelési ágú földrészleten
- a talajfedettséget szolgáló növényeket termeszteni, és
- olyan művelési módot alkalmazni, amely a talaj szerkezetességének megóvásával, a talajtömörödés megakadályozásával, megszüntetésével elősegíti a csapadékvizek talajba jutását, és/vagy
- szintvonalas művelést folytatni;
- ültetvény területen
- szintvonalakkal párhuzamos irányú telepítést végezni, vagy
- a sorközök fedettségét gyepesítéssel, talajtakarással biztosítani;
- rét, legelő (gyep) művelési ágú földrészleten
- fokozott gondot fordítani a talajt kímélő legeltetésre, valamint
- ahol a gyeptakaró a talajvédelem követelményeinek nem felel meg, azt felújítással helyreállítani.
Amennyiben fentiek teljesítése sem alkalmas az erózió megakadályozására, úgy a földhasználó köteles
- a művelési ágat megváltoztatni, vagy
- gyep-, cserje- és erdősávot létesíteni, vagy
- talajvédelmi műszaki beavatkozásokat, valamint létesítményeket alkalmazni.
Az erózió elleni védelmet nyújtó terepalakulatokat, gyep-, cserje- és erdősávokat meg kell őrizni.
- szántó művelési ágú földrészleten
-
Hol végeznek talajvizsgálatot?
A Nébih üzemeltetésében található talajlaborok elérhetőségei az alábbiak:
Laboratórium megnevezése
Cím
Elérhetőség
E-mail cím
Nébih NTAI Szolnoki Talajvédelmi Laboratórium
5001 Szolnok Vízpart krt. 32.
06-70-4360431
Nébih NTAI Tanakajdi Talajvédelmi Laboratórium
9762 Tanakajd, Ambrózy sétány 2
06-20-4219475
Nébih NTAI Velencei Talajvédelmi Laboratórium
2481 Velence, Ország út.23.
06-20-5790984
Akkreditált talajvizsgáló laboratóriumok teljes nyilvántartását a Nemzeti Akkreditáló Testület honlapján (www.nat.hu) az akkreditált szervezeteken belül az akkreditált vizsgálólaboratóriumok között találja.
-
Kihez kell fordulni, ha nem értjük a talajvizsgálati eredményeket?
A talajvédelmi hatóság szakemberei bármikor állnak az ügyfelek rendelkezésére. Minden Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán található talajvédelmi felügyelő, illetve a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztálya is nyújt ilyen esetekben felvilágosítást.
-
Ki készít talajvédelmi tervet?
Termőföldön folytatott mezőgazdasági tevékenységekkel, vagy a termőföld igénybevételével járó, arra hatást gyakorló beruházásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos talajvédelmi követelmények meghatározásához talajvédelmi terv készítése szükséges. Talajvédelmi tervet csak megfelelő jogosultsággal rendelkező talajvédelmi szakértő készíthet.
A Nébih nyilvántartásba veszi a talajvédelmi terv készítésére jogosult talajvédelmi szakértőket. A szakértők névsora és elérhetősége a Nébih honlapján közzétett Talajvédelmi Szakértői Nyilvántartó Jegyzékben található.
-
Szennyvízgyűjtő aknához közeli fáról ehetünk-e gyümölcsöt?
A szennyvíz kezeletlenül az élelmiszer-láncba kerülve káros lehet a talajéletre, károsíthatja a növényeket és azon keresztül az emberi szervezetre is kockázatot jelenthet.
Sok mindentől függ, hogy mennyire kockázatos a szennyvíz, és annak káros összetevői hogyan jutnak el, vagy egyáltalán eljutnak-e az almáig. Ismerni kell a szennyvíz összetevőit legalábbis olyan szinten, hogy milyen forrásból származnak (pl. háztartásból származó vagy nem természetes forrásból származó szennyvizek).
Fontos tudni azt is, hogy az akna mennyire szigetelt, mert a szennyvíz a szigeteletlen aknán keresztül beszivároghat a talajba és azon keresztül eljuthat a növénybe.
A szennyvíz beltartalmi értékeitől függően károsíthatja a növényt. A gyümölcsfa életkorától és fajtájától is függ, hogy gyökerei milyen mélységig terjeszkednek, ezért elképzelhető, hogy a gyökerek a szennyezett talajvízen át, vagy akár az aknából közvetlenül is felvehetik a szennyvizet.
Fentiek pontosítása érdekben javasoljuk, hogy keressenek fel egy talajvíz, talaj és/vagy szennyvíz – esetleg az alma beltartalmi értékeinek – vizsgálatára szakosodott laboratóriumot.
A vizsgálati eredmények kiértékelésében szakértelmünkkel bármikor állunk rendelkezésére.
Kérjük, ne feledjék, a tisztítatlan szennyvíz káros az Önök és környezetük egészségére.
-
Hol kaphat tájékoztatást az egyes talajok tulajdonságáról (tápanyag ellátottság, kötöttség, pH, stb.)? talajlaborok, talajvédelmi szakértők
Országos, vagy megyesoros talajtani adatokkal a Talajvédelmi Információs Monitoring rendszer (TIM) szolgálhat a kutatók, társhatóságok, érdeklődők számára. A TIM adatai közérdekűek és nyilvánosak. A TIM megyesoros adatait az illetékes Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán, illetve a megyei, a több a megyét érintő vagy az országos összesítéseket a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztálya bocsátja az igénylők rendelkezésére.
Települési, vagy konkrét földrészleteket érintő szinten azonban nem áll rendelkezésünkre adatsor, ezért javasoljuk, ilyen konkrét esetekben keressenek fel egy talajvizsgálatokat végző laboratóriumot, vagy talajvédelmi szakértőt.
-
Termőföldön végzett régészeti ásatáshoz kell-e a talajvédelmi hatóság hozzájárulása?
A 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése alapján a Kormány a termőföldön megvalósuló régészeti feltárás esetén az első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt szakhatóságként jelöli ki. Így a régészeti engedélyeztetési eljárás keretein belül adja meg szakhatósági állásfoglalását a talajvédelmi hatóság.
-
Magánemberként végeztethet-e talajvizsgálatot a Nébih-el?
Igen. Talajvédelmi laboratóriumaink elérhetőségei:
A Nébih üzemeltetésében található talajlaborok elérhetőségei az alábbiak:
Laboratórium megnevezése
Cím
Elérhetőség
E-mail cím
Nébih NTAI Szolnoki Talajvédelmi Laboratórium
5001 Szolnok Vízpart krt. 32.
06-70-4360431
Nébih NTAI Tanakajdi Talajvédelmi Laboratórium
9762 Tanakajd, Ambrózy sétány 2
06-20-4219475
Nébih NTAI Velencei Talajvédelmi Laboratórium
2481 Velence, Ország út.23.
06-20-5790984
-
Mikor kell talajvédelmi eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat fizetni?
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 1. mellékletének 12. pontja által meghatározott eljárásokban és az azokhoz tartozó összegben kell az igazgatási szolgáltatási díjat a talajvédelmi hatóság részére megfizetni. A díjat a talajvédelmi hatóság 2. mellékletben meghatározott számlájára, átutalás vagy fizetési számlára történő készpénzbefizetés útján kell megfizetni.
A fizetési megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni a hatósági eljárás 1. melléklet szerinti megnevezését és az ügyfél adószámát, illetve adóazonosító jelét.
A díjat a hatóság számára az eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni, vagy a befizetés megtörténtét annak igazolására alkalmas dokumentummal igazolni.
-
Milyen termőföldön végzett tevékenységhez kell talajvédelmi hatósági engedélyt kérni?
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 49. § (1) bekezdése alapján a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges:
a) talajjavításhoz,
b) mezőgazdasági célú tereprendezéshez,
c) talajvédelmi műszaki beavatkozásokhoz, létesítmények megvalósításához, amennyiben az engedélyezés nem tartozik más hatóság hatáskörébe,
d) hígtrágya termőföldön történő felhasználásához az állattartás során keletkező egyéb szervestrágya kivételével,
e) szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásához,
f) nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához,
g) mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához, kivéve a mezőgazdasági táblán keletkező növényi maradványokat.
-
Kell-e a földhasználó hozzájárulása a talajvédelmi engedélyekhez?
Talajjavítás és a hígtrágya termőföldön történő felhasználásához, amennyiben az ügyfél az érintett termőföldnek nem földhasználója, úgy a tevékenység engedélyezéséhez a földhasználó hozzájárulása szükséges.
Mezőgazdasági célú tereprendezéshez, talajvédelmi műszaki beavatkozásokhoz, létesítmények megvalósításához, szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásához, és nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához, amennyiben az ügyfél az érintett termőföldnek
a) nem tulajdonosa, de földhasználója, úgy a tulajdonos,
b) nem tulajdonosa és nem földhasználója, úgy mindkettő,
c) tulajdonosa, de nem földhasználója, úgy a földhasználó
hozzájáruló nyilatkozata is szükséges a tevékenység engedélyezéséhez.
A használatban nem megosztott közös tulajdonban álló ingatlan esetén tulajdonosi hozzájárulásnak minősül a többségi tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársak hozzájárulása.
-
A talajvédelmi engedély érvényességi ideje még nem járt le, de időközben megváltozott az engedélyes személye, változatlan felhasználási feltételek mellett. Szükséges-e ilyen esetben módosítani az engedélyt?
Igen. Az engedély módosítása az engedélyes adataiban/személyében történt változás miatt díjmentes, azonban, ha a tevékenységet érintően kérelmezik a változtatást (például új termőföld területek bevonása), úgy az engedély módosításáért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 1. mellékletének 12. pontja által meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat az eljárásért meg kell fizetni.
-
Hol jelentheti be, ha gyaníthatóan hamisított termésnövelő anyagot (virágföld, műtrágya, tápoldat, stb.) talált?
A Nébih Zöld számán 06-80-263-244, illetve az ingyenes androidos mobil applikáción keresztül: https://play.google.com/store/apps/details?id=hu.gov.nebih.playstore.launcher
A Zöld szám nap 24 órájában hívható. Munkatársaink személyesen a következő időpontokban veszik fel a bejelentéseket: hétfőtől csütörtökig 8:00-tól 16:30-ig, pénteken pedig 8:00-tól 14:00 óráig. Munkaidőn kívül üzenetrögzítő rögzíti a hívásokat.
-
Hol jelentheti be, ha eróziós kártételt, vagy bármilyen termőföldet érintő károsodást tapasztal?
A Nébih Zöld számán 06-80-263-244, illetve az ingyenes androidos mobil applikáción keresztül: https://play.google.com/store/apps/details?id=hu.gov.nebih.playstore.launcher
A Zöld szám nap 24 órájában hívható. Munkatársaink személyesen a következő időpontokban veszik fel a bejelentéseket: hétfőtől csütörtökig 8:00-tól 16:30-ig, pénteken pedig 8:00-tól 14:00 óráig. Munkaidőn kívül üzenetrögzítő rögzíti a hívásokat.
-
-
Európai Uniós termésnövelő anyagok
A 2019/1009/EK (VI.5.) Európai Uniós termésnövelő anyagok rendelet
Rövidítések:
EUTAR: A 2019/1009/EK (VI.5.) Európai Uniós Termésnövelő Anyagok Rendelet
PFC / Product Function Category: Termék funkció kategória
CMC / Component Material Category: Összetevő anyag kategória
-
Általános fogalmak és információk
-
Mit nevezünk termésnövelő anyagnak?
A termésnövelő anyag olyan anyag, keverék, mikroorganizmus vagy bármely egyéb anyag, amelyet:
• növényeken vagy azok rhizoszférájában, vagy gombákon vagy azok mikoszférájában alkalmaznak,vagy
• amelyek rhizoszférát vagy mikoszférát alkotnak, önmagában vagy más anyaggal keverve, és
• amely célja a növények vagy gombák tápanyaggal való ellátása vagy a tápanyagszolgáltató képesség javítása érdekében. A termésnövelő anyag lehet trágya (amely tápanyagot juttat a növénybe), de más termékkategória is (mint pl. inhibitorok, meszező anyagok vagy termesztő közegek). Az adott termésnövelő anyaggal kapcsolatban további részletek találhatók a „Mi az a funkció szerinti termékkategória?” kérdés alatt. -
Mit nevezünk uniós termésnövelő anyagnak?
Az uniós termésnövelő anyag egy olyan termésnövelő anyag, amelyet forgalmazásakor CE-jelöléssel látnak el. A gyártó csak akkor használhatja a CE-jelölést a termésnövelő anyagra, ha az:
• megfelel a funkció szerinti termékkategória követelményeinek;
• megfelel az összetevő anyagok szerinti kategória vagy kategóriák követelményeinek; és
• az új szabályozóban előírt címkézési követelményeknek megfelelően van felcímkézve. -
Mit jelent a bejelentett szervezet?
A bejelentett szervezet az a megfelelőség értékelő szervezet, melyet valamely tagállam az EUTAR szerint bejelentett a rendeletben meghatározott megfelelőség értékelési eljárás végzésére. Ha az EUTAR előírja harmadik fél részvételét a megfelelőség értékelési eljárásban, ezt a megfelelőség értékelési feladatot csak az EUTAR szerinti bejelentett szervezet végezheti. Az EUTAR kidolgozza:
• a bejelentett megfelelőség értékelő szervezetekre vonatkozó követelményeket (24. cikk). Ezek a követelmények a szervezet függetlenségére és műszaki képességére vonatkoznak;
• a bejelentési eljárás minimális feltételeit (27. és 28. cikk). A tagállamok kötelesek bejelentő hatóságot kijelölni, amely felelős a megfelelőség értékelő szervezetek értékeléséhez és bejelentéséhez szükséges eljárások kialakításáért. A bejelentő hatóság megfelelőség értékelő szervezetet jelenthet be valamennyi vagy csak egyes uniós termésnövelő anyagra és bizonyos megfelelőség értékelési eljárásra műszaki kapacitásától függően. A NANDO adatbázis a következőkre nyújt információkat:
• a tagállamok által kijelölt bejelentő hatóságról,
• megfelelőség értékelő szervezetek értékeléséhez és bejelentéséhez kidolgozott nemzeti eljárások kialakításáról és
• bejelentett szervezetekről. -
Milyen változásokat hoz az új EUTAR ?
A legfontosabb változások a következők:
• Egységes piac létesítése több termék számára: az EUTAR közös biztonsági, minőségi és címkézési szabályokat ír elő valamennyi termésnövelő anyagra, melyek szabadon forgalmazhatók az egész Európai Unióban. Piacot biztosít azon termékek számára, melyek jelenleg nem tartoznak a harmonizált szabályok alá, mint pl. a szerves és szerves-ásványi trágyák, talajjavítók, inhibitorok, növényi biostimulánsok, termesztőközegek és termésnövelő anyagok keverékei.
• Az EUTAR az új keretjogszabály szerint épül fel: meghatározza azokat a kritériumokat, melyeknek meg kell felelni annak érdekében, hogy CE jelölésű lehessen a termésnövelő anyag, valamint a gyártók által követendő megfelelőség értékelési eljárásokat a megfelelőség bizonyítása érdekében.
• Bevezeti az uniós termésnövelő anyagok toxikus szennyezőanyag határértékeit: az EUTAR először vezeti be a toxikus szennyezőanyag-határértékeket uniós szinten. Ez magas szintű talajvédelmet biztosít és csökkenti az egészségügyi és környezeti kockázatokat, továbbá lehetővé teszi a gyártó számára, hogy az új határértékeknek megfelelő gyártási folyamatot alkalmazzon. -
Mikortól hatályos az új EUTAR-t?
Az új EUTAR-t 2022. július 16-tól kell alkalmazni.
Az EUTAR egyes előírásai már 2019. 06.25.-től érvényesek annak érdekében, hogy:
• a tagállamok felállíthassák a megfelelőség értékeléséhez szükséges infrastruktúrát;
• a Bizottság elfogadhassa az EUTAR végrehajtásához szükséges intézkedéseket. Az új szabályozás végrehajtásával kapcsolatos további részletek megismerhetők a Bizottság termésnövelő anyagokkal foglalkozó szakértő csoportjának munkájából. -
Mi lesz a jelenleg hatályos jogszabálynak (2003/2003/EK rendeletnek) megfelelően forgalomba hozott EK-MŰTRÁGYA termékekkel?
A 2003/2003/EK rendelet szerint 2022. július 16. előtt forgalomba hozott „EK műtrágyaként” jelölt termék továbbra is forgalmazható, amíg a végfelhasználóhoz nem ér. 2022. július 16-tól a gyártó nem hozhat forgalomba EK-műtrágyát.
Megjegyzés:
• A termésnövelő anyagot forgalmazzák, amikor az uniós piacon kereskedelmi tevékenység keretében rendelkezésre bocsátják értékesítés vagy használat céljára, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen.
• A termésnövelő anyagot forgalomba hozzák, amikor az uniós piacon első alkalommal forgalmazzák.
• A forgalomba hozatal egyedi termésnövelő anyagokra vonatkozik, még akkor is, ha szériában gyártják. További részletek az „Útmutató a termékekre vonatkozó uniós szabályozásról 2016” című bizottsági közleményben található.
-
-
Opcionális harmonizáció
-
Az EUTAR leváltja a nemzeti engedélyezési szabályozást? A nemzeti engedélyezett termékek még forgalmazhatók a piacon?
Az EUTAR nem váltja le a nemzeti szabályozást és a nem teszi lehetővé a nem harmonizált uniós termésnövelő anyagok szabad piacon történő forgalmazását. A harmonizált szabályokkal való megfelelés, amelyet az EUTAR tartalmaz, opcionális. A gyártónak a döntése, hogy:
• megfelel az EUTAR-nek, CE-vel jelöli a termékét és az szabadon forgalmazható az uniós piacon
• a nemzeti szabályozás szerint engedélyezteti a termékét és az forgalmazható az engedélyezett EU tagországban, a kölcsönös megfelelés szabályainak megfelelve pedig más országban is forgalmazható
• forgalmazza a termékét mind a kettő rendelkezésnek, az EUTAR-nek és a nemzeti engedélyezésnek megfelelve.
-
-
Gyártók
-
A gyártók továbbra is a nemzeti jogszabályok szerint hozhatják forgalomba az engedélyköteles termésnövelő anyagokat?
Igen. 2022. július 16-tól, amikor az EUTAR előírásai hatályosak lesznek, a gyártók majd két lehetőség között választhatnak:
• vagy alkalmazzák az EUTAR és CE-jelöléssel látják el termékeiket; így ezek a termékek szabadon forgalmazhatók az egységes piacon vagy
• az adott tagállam nemzeti szabályait követik és ha termékeiket egy másik tagállam piacán szándékoznak forgalomba hozni, a kölcsönös elismerés szabályait kell alkalmazniuk. -
Az EUTAR szerint a gyártóknak az uniós termésnövelő anyag forgalmazásának megkezdésétől 5 évig meg kell őrizni a megfelelőségi nyilatkozatot és a műszaki dokumentációt. Melyik dátumtól számítjuk az 5 éves időszakot egy azonos termékek gyártási sorozatára?
A „termék” egy egyedi termékre vonatkozik, nem pedig egy terméksorozatra, tehát az 5 éves időszak attól a naptól kezdődik, amikor egy EU termésnövelő termék gyártási sorozatának első tétele elkészült kereskedelmi forgalmazásra, felhasználás céljára elérhetővé teszik az uniós piacon. Minden új termék forgalomba hozatalakor újra elindul az őrzési kötelezettség és csak 5 évvel azután ér véget, hogy a sorozat utolsó termékét piaci forgalomba hozták.
-
Hogyan tudja a gyártó igazolni, hogy a terméke több mint 5 éve forgalomban van?
A termék tulajdonjogának átruházását igazoló bármely dokumentum (pl. számla) alkalmas erre a célra. Ezért 5 évig szükséges az ilyen dokumentumokat megőrizni.
-
Egy cég az eredeti gyártó által már forgalomba hozott termésnövelő termékeket újra csomagolja, saját nevet és logót ad nekik, majd értékesíti a piacon. Ez a cég gyártónak számít az EUTAR szerint? Ha igen, hogyan szerezhet információkat a termék tervezési és gyártási folyamatáról a vonatkozó megfelelőség értékelési eljárás elvégzéséhez?
Igen, az a cég, amely a termékeket a saját neve vagy védjegye alatt hozza forgalomba, automatikusan gyártóvá válik az EUTAR szerint. Ezért az újra csomagoló cég vállalja a teljes felelősséget a termékek megfelelőség értékeléséért, még akkor is ha azt ténylegesen valaki más végezte. Ezenkívül rendelkeznie kell minden olyan dokumentációval és tanúsítvánnyal, amely a termékek megfelelőségének bizonyításához szükséges. Azonban a dokumentumoknak nem kell az átcsomagoló cég neve alatt állni.
-
Milyen nyomon követési elemeket kell feltüntetniük a gyártóknak a csomagoláson?
A gyártóknak gondoskodniuk kell arról, hogy az uniós termésnövelő termékek csomagolásán szerepeljen típusszám vagy tételszám, illetve bármely más olyan elem, amely lehetővé teszi az azonosítást. Ennek érdekében az EUTAR figyelembe veszi, hogy a gazdasági szereplők jelenlegi gyakorlatukban már különböző módokat alkalmaznak az egységes piacon elérhetővé tett termékek azonosítására és nyomon követésére. Az EUTAR lehetővé teszi a gyártók számukra, hogy megtartsák meglévő gyakorlatukat.
-
Lehetséges nemzeti engedélyezett terméket és CE-jelölt, uniós terméket ugyan abban a gyárban előállítani? A CE-jelölt, uniós termékeket és a nemzeti engedélyes termékeket külön gyártósoron kell gyártani, vagy lehetséges azokat egy gyártósoron előállítani, külön-külön gyártási tételekben?
Elvileg lehetséges ugyan azt a terméket előállítani EC-jelölt, uniós termékként és nem CE-jelölt, nem uniós termékként ugyan azon a gyártó soron. De vegyük figyelembe, hogy a EUTAR tartalmazhat speciális szabályokat a gyártósorokra vonatkozóan.
Például speciális szabályozás van a komposzt és a fermentációs maradékra. A komposztálásnak és a fermentálásnak elkülönített helyen kell lennie azoknak az alapanyagoknak a gyártási sorától, amelyek eltérnek a komposzttól (3. összetevő kategória), a friss növények fermentációs maradékától (4. összetevő kategória) és a friss növények fermentációs maradékától eltérő fermentációs maradéktól (5. összetevő kategória). A EUTAR nem akadályozza a gyártót abban, hogy ugyan azokat az alapanyagokat használja fel a CE-jelölt uniós és nem CE-jelölt, nem uniós termékek előállításához.
-
-
Forgalmazók
-
Változtat az EUTAR a forgalmazók kötelezettségein a jelenlegi szabályokhoz képest?
Az EUTAR rendelkezései szerint az EU termésnövelő termék forgalmazóinak kötelezettségei a 2003/2003/EK műtrágya rendeletben foglalt szabályokhoz képest módosulnak.
Amikor a forgalmazók az uniós piacon elérhetővé tesznek egy uniós termésnövelő terméket, kötelesek a következőket elvégezni:
• ellenőrizni a termék címkézését, hogy megfeleljen az EUTAR III. Melléklete szerinti követelményeknek
• biztosítani, hogy a tárolási vagy szállítási körülmények ne veszélyeztessék az EUTAR-ban meghatározott feltételek betartását
• intézkedéseket hozni akkor is ha úgy ítélik meg, vagy okkal feltételezik, hogy egy uniós termésnövelő termék nem felel meg az EUTAR-nek. Ilyen esetekben nem hozzák forgalomba a terméket, tájékoztatják a gyártót vagy az importőrt és a piacfelügyeleti hatóságokat, amennyiben a termék kockázatot jelent.
• javító intézkedések tenni, ha nem megfelelően van a termék piaci forgalomban. Kockázatot jelentő termék esetén, haladéktalanul értesíteni kell az illetékes nemzeti hatóságokat.
• köteles az illetékes nemzeti hatóságok kérésére minden szükséges dokumentumot (műszaki dokumentáció, EU megfelelőségi nyilatkozat, címkézési követelmények dokumentumai) rendelkezésre bocsátani, annak bizonyítása érdekében, hogy az EU termésnövelő termék megfelel az EUTAR-nek.
-
-
I. Melléklet: termék funkció kategória (PFC: Product Funkcion Category)
-
Milyen funkciója lehet egy uniós termésnövelő anyagnak?
Valamennyi uniós termésnövelő anyag az EUTAR-ben meghatározott egyik funkcióval rendelkezik. A gyártó kötelessége termékét besorolni egy vagy több funkció szerint. A funkció szerinti termékkategóriákra vonatkozó követelmények:
1. trágya, olyan uniós termésnövelő anyag, amelynek funkciója, hogy a növényeknek vagy gombáknak tápanyagot biztosítson;
2. meszező anyagok, olyan uniós termésnövelő anyagok, amelyek feladata a talaj savasságának javítása;
3. talajjavító anyagok, olyan uniós termésnövelő anyagok, amelyek feladata azon talaj tulajdonságainak fenntartása, javítása vagy védelme, amelyhez adagolják;
4. termesztőközegek, a helyi talajtól eltérő olyan uniós termésnövelő anyagok, amelyek funkciója, hogy növények vagy gombák termesztésére szolgáló anyagok legyenek;
5. inhibitorok, olyan uniós termésnövelő anyagok, amelyek funkciója, hogy a mikroorganizmusok vagy enzimek bizonyos csoportjai hatásának késleltetése vagy megszüntetése révén javítsa a növényeket tápanyaggal ellátó termékek tápanyag kibocsátási tulajdonságait;
6. növény biostimulánsok, olyan uniós termésnövelő anyagok, amelyek feladata, hogy tápanyag-tartalmától függetlenül stimulálják a növény tápanyag-ellátási folyamatait azzal a kizárólagos céllal, hogy a növénynek vagy a növény rhizoszférájának a következő tulajdonságai közül egyet vagy többet javítsanak: hatékony tápanyag-felhasználás, abiotikus stressz-tolerancia, minőségi tulajdonságok és/vagy kötött tápanyagok felvehetősége a talajban vagy a rhizoszférában;
7. termésnövelő anyagkeverék, olyan uniós termésnövelő anyag, amely kettő vagy több, a fenti kategóriába tartozó funkció szerinti termékkategóriából áll. Az uniós termésnövelő anyagokra különböző biztonsági és minőségi követelmények vonatkoznak a gyártó által megadott funkcióktól függően. További részletek a Termésnövelő rendelet I. mellékletében találhatók. -
Tartozhat egyidejűleg két funkció szerinti termékkategóriába egy uniós termésnövelő anyag?
Az uniós termésnövelő anyagok csak egyetlen funkció szerinti termékkategóriába tartozhatnak, viszont több funkciójuk is lehet, ha a 7. funkció szerinti termékkategóriába tartoznak. Ha a termésnövelő anyagok teljesítik az 1-6. funkció szerinti termékkategória két feltételét, a gyártónak lehetősége van minden egyes funkció szerinti termékkategória megfelelőség értékelési eljárását alkalmazni, majd a terméket keverékként értékesíteni (7. funkció szerinti termékkategória).
A keverék tartalmazhat:
• olyan termésnövelő anyagokat, melyek különböző funkció szerinti termékkategóriába tartoznak: pl. az 1. funkció szerinti termékkategóriába tartozó trágya és a 2. funkció szerinti termék-kategóriába tartozó meszező anyag keverékéből nyert termésnövelő anyag keveréke;
• azonos funkció szerinti termékkategóriába tartozó anyagok: pl. az 1. funkció szerinti termék-kategóriába tartozó 2 trágya keverékéből nyert termésnövelő anyag keveréke. -
Amennyiben egy termésnövelő anyag több termékfunkció kategóriának (PFC) is megfelel az EUTAR-ben, a gyártó szabadon megválaszthatja az uniós termésnövelő anyag funkcionális kategóriáját?
Igen, a gyártó szabadon megválaszthatja a funkcionális kategóriát, de csak egyet választhat, mivel egy uniós termék csak egy funkcionális kategóriával rendelkezhet. Kivétel a 7. pont, a termés-növelő anyagkeverék, ahol az összetevők megtartják eredeti tulajdonságaikat a termékben. A gyártó köteles egy megfelelőség értékeléssel igazolni az uniós termék megfelelőségét a funkcionális (PFC; I. Melléklet) és az összetevő anyagok (CMC; II. Melléklet) kategóriáknak.
-
Egy mikroelemeket tartalmazó műtrágya oldat csak egyféle vegyület formájában tartalmazhat szervetlen mikroelemeket?
Az EUTAR-t egy kimerítő listát tartalmaz mikroelem műtrágyák tipizálásáról. Azonban a Rendelet különböző vegyi formájú mikroelem műtrágyákra vonatkozik, tehát nem az a szándéka, hogy az egy hatóanyag formájú mikroelemeket kizárja, például az oxid formájú mikroelemeket. Inkább az a szándéka, hogy lehetővé tegye több vegyület formájában való előfordulását a mikroelemeknek. Például mikroelemek oxid és só formájában.
-
Mennyi lehet a maximum szerves szén (C org) tartalma egy szervetlen műtrágyának?
A szervetlen műtrágyák ásványi formában tartalmazzák a tápanyagokat és eltérnek a szerves vagy ásványi-szerves trágyáktól. Az EUTAR-ben nincsen korlátozás a szerves anyag vagy a szerves szén tartalom vonatkozásában. Ezért nem zárható ki, hogy az ásványi műtrágyák szerves szenet tartalmazzanak és nincs maximum tartalom sem meghatározva.
Azonban azoknál a szervetlen műtrágyáknál, amelyek ásványi műtrágyákként vannak felcímkézve, a maximum szerves szén (C org) tartalom maximált mennyisége 1 %. -
Mit nevezünk termésnövelő anyagkeveréknek?
Egy termésnövelő anyagkeverék kettő vagy több uniós termésnövelő anyag összetevőkből áll, amelyek a termék funkció kategóriák (I. Melléklet 1-6. Kategória) valamelyik típusába tartóznak. Egy termésnövelő anyagkeverék tartalmazhat:
• olyan terméket vagy termékeket, amely vagy amelyek különböző termék funkció kategóriákba tartoznak
Például: egy termésnövelő anyagkeverék, amelyet egy trágya (PFC1.) és egy meszező anyag (PFC2.) összekeverésével állítanak elő• olyan terméket vagy termékeket, amely vagy amelyek azonos termék funkció kategóriákba tartozó összetevőket tartalmaznak.
Például: egy termésnövelő anyagkeverék, amelyet kétféle trágya (PFC1.) összekeverésével állítanak elő. -
Melyek a termésnövelő anyagkeverék követelményei az EUTAR-ben?
A termésnövelő anyagkeverék gyártójának garantálni kell a következőket a termékkel kapcsolatban:
• az összetevő uniós termésnövelő anyagok természetes tulajdonságai nem változnak meg a keverék termékben
• a terméknek nincs káros hatása az emberi vagy az állati egészségre, a biztonságra, a környezetre, a rendeltetésszerű tárolási vagy felhasználási előírások betartásával
• biztosítani a megfelelést az EUTAR-ben meghatározott termékcímkézési előírásoknak (III. Melléklet)
• EU megfelelőségi nyilatkozat tétel a termésnövelő anyagkeverékhez
(EU declaration of conformity)
• birtokában van a termésnövelő anyagkeverék minden egyes összetevőjéről az EU megfelelőségi nyilatkozat. -
Kettő uniós termésnövelő anyagot tartalmazó anyagkeverék gyártója forgalomba hozhat a piacon egy keverék terméket CE jelölés nélkül, a nemzeti engedélyezésnek megfelelően?
Igen. Az EUTAR-ban nincs korlátozva uniós termésnövelő anyagnak / anyagoknak összetevőkként történő felhasználása és a keverék terméknek a megfelelése a nemzeti engedélyezésnek. Ez a gyártó döntése, hogy az anyagkeverék megfelel a nemzeti engedélyezés vagy az uniós termés-növelő anyag feltételeinek.
-
Az EUTAR-nek megfelelő szerves trágyák vagy szerves talajjavító anyagok használhatók ökológiai gazdálkodásban?
Amennyiben megfelelnek az ökológiai gazdálkodásban felhasználható termésnövelő anyagok feltételinek akkor igen, ha nem akkor nem használhatók. Ezt a kérdést külön kell kezelni az EUTAR -től, mert annak hatálya nem terjed ki az ökológiai gazdálkodás követelményeire. Külön tanúsító szervezetek végzik a termésnövelő anyagok alkalmasságának vizsgálatát, engedélyezését és ellenőrzését az ökológiai gazdálkodásban.
-
Lehetővé teszi az EUTAR-t a termelők számára, hogy több feldolgozott trágyát használjanak kijelölt nitrát-érzékeny területen a Nitrát irányelv szerint?
Nem. Az EUTAR meghatározza az uniós termésnövelő anyagok gyártásának és forgalmazásának a kritériumait. Nem érinti ezeknek az anyagoknak a felhasználását. Következésképpen az EUTAR nem változtatja meg a Nitrát-irányelv szerint már alkalmazandó szabályokat.
-
Az EUTAR-nek megfelelő termésnövelő termék, amelyet vetőmag kezelésre használnak forgalomba hozható a vetőmaggal együtt termésnövelő termékként?
Nem. A vetőmag nem része a termésnövelő anyagnak, csak a hordozója és a trágyázó hatás felvevője.
-
-
II. Melléklet: összetevő anyag kategória (CMC: Component Material Category)
-
Mi az az összetevő anyagok szerinti kategória?
Az uniós termésnövelő anyagok kizárólag olyan anyagokból állhatnak, melyek megfelelnek az új rendeletben felsorolt egy vagy több összetevő anyagok szerinti kategória vagy kategóriák követelményeinek. 11 ilyen kategória van:
1. eredeti (primer) nyersanyagok és keverékeik
2. növények, növényi részek, kivonatok
3. komposzt
4. friss növények fermentációs maradéka
5. friss növények fermentációs maradékától eltérő fermentációs maradék
6. élelmiszeripari melléktermékek
7. mikroorganizmusok
8. tápanyag polimerek
9. egyéb polimerek
10. állati melléktermékekből előállított anyagok
Az „Állati melléktermék rendelet” meghatározása szerint 11. melléktermékek a „Hulladék keretirányelv” meghatározása szerint az EUTAR különböző szabályokat tartalmaz minden egyes összetevő anyagok szerinti kategóriára, az input anyagok vagy a feldolgozási módszerek tekintetében. További részletek a Termésnövelő rendelet II. mellékletében találhatók. -
Tartalmazhat egy uniós termésnövelő anyag két vagy több összetevő anyagot?
Igen, egy uniós termésnövelő anyag két vagy több összetevő anyagot is tartalmazhat, amelyek egy vagy több kategóriába tartoznak.
Például:
• Az 1. összetevő anyagok szerinti kategóriába tartozó két eredeti nyersanyagot tartalmazó trágya
• Komposztot (3. összetevő anyagok szerinti kategória) és eredeti nyersanyagot (1. összetevő anyagok szerinti kategória) tartalmazó talajjavító anyag. -
Engedélyezi az EUTAR a gyártóknak, hogy feldolgozott istállótrágyát és állati mellék-termékekből előállított anyagokat értékesítsenek?
Egyelőre nem. A EUTAR lehetővé teszi a gyártóknak, hogy állati melléktermékekből előállított anyagokat használjanak:
• akár input anyagként összetevő anyagok számára (mint pl. komposzt és erjesztett termék) vagy
• akár önmagában összetevő anyagként. Azonban mindkét esetben van egy előfeltétel: az állati melléktermékekből előállított anyaghoz a gyártási láncban meg kell határozni egy végpontot az Állati melléktermék rendelet szerint. Az Európai Unió kezdeményezni fogja a nemzeti jogszabályoknak megfelelően már széleskörűen alkalmazott állati melléktermékekből előállított anyagok első értékelését, mint pl. a szerves trágyák és talajjavító anyagok.
Ha az értékelés alapján az a következtetés vonható le, hogy egyes állati melléktermékekből előállított anyagok nem jelentenek közegészségügyi vagy állategészségügyi kockázatot, a Bizottság meghatároz egy végpontot. Az állati melléktermékekből előállított anyag összetevő anyagként való használata érdekében, azon túl, hogy a végpontot meg kell határozni az Állati melléktermék rendelet szerint, az állati melléktermékekből előállított anyagot is fel kell sorolni a vonatkozó összetevő anyag szerinti kategóriában az EUTAR-ben. -
A gyártók felhasználhatnak növényeket / növényi részeket, amelyeket biogáz előállítására alkalmas komposztból vagy friss növények fermentációs maradékától eltérő fermentációs maradékból származnak?
Igen. A komposzt (CMC3.) és a friss növények fermentációs maradékától eltérő fermentációs maradék (CMC5.) egy kimerítő jegyzéket tartalmaz a felhasználható alapanyagokról. Ezek a jegyzékek tartalmaznak élő vagy élettelen szervezeteket, szerveket, kivéve a :
• háztartási hulladék szerves frakcióinak keverékét,
• szennyvíz iszapot, ipari iszapot, vagy kotrási iszapot,
• állati melléktermékeket vagy származtatott termékeket bizonyos feltételek mellett
Azonban ezeknek a növényeknek vagy növényi részeknek feldolgozatlannak vagy feldolgozottnak kell lenniük azokkal az eljárásokkal, amelyeket a 3. összetevő-kategória: komposzt és az 5. összetevő-kategória: friss növények fermentációs maradékától eltérő fermentációs maradék meghatároz. -
Mikrobiális biostimuláns termékek tartalmazhatnak más összetevőket is mint amelyeket a 7. összetevő-kategória: Mikroorganizmusok típus felsorol?
(Azotobacter spp.; Mikorrhiza-gombák; Rhizóbium spp.; Azospirillum spp.; illetve ezek közegei és ártalmatlan maradék anyagaik, elpusztult vagy üres sejtes mikroorganizmusok)
Igen. A mikrobiális növényi biostimulánsok tartalmazhatnak bármely más összetevő anyagot, amennyiben azok szándékosan nem lépnek kémiai reakcióba ezekkel a más az összetevő anyagokkal és a 7. összetevő-kategória: Mikroorganizmusok típusban felsorolt mikroorganizmusokkal. -
Az EUTAR szerint lehetnek növényvédő szer hatású anyagok vagy mikroorganizmusok a termésnövelő termékben?
Nem. A növényvédő szerek, amelyek a 1107/2009/EK rendelet alá tartoznak, nem lehetnek termésnövelő anyagok. Előfordulhat, hogy egy termésnövelő anyag, termék megfelel az új rendeletnek és tartalmaz olyan összetevőt (pl. réz, cink), amelynek ismert a növényvédelmi hatása. de az ilyen összetevőnek nem lehet a termékben növényvédelmi funkciója. A gyártó nem adhat meg a termék felhasználásában növényvédelmi hatást, a marketing kommunikációban nem lehet növényvédő szer hatással értékesíteni a terméket.
-
-
Megfelelőség értékelési eljárás
-
Milyen megfelelőség értékelési eljárást kell alkalmazni az uniós termésnövelő anyagokra?
Az EUTAR a különböző uniós termésnövelő anyagokra alkalmazandó megfelelőség értékelési eljárásokat állapít meg, a funkció szerinti termékkategóriától és az összetevő anyagok szerinti kategóriától függően.
Négy eljárás-típus alkalmazható:
• A. modul – belső gyártásellenőrzés
• A1. modul – belső gyártásellenőrzés és felügyelt termékvizsgálat
• B. modul – EU-típusvizsgálat, amelyet a C. modul követ - belső gyártásellenőrzésen alapuló típus-megfelelőség
• D1. modul – a gyártási folyamat minőségbiztosítása Röviden a helyzet a következőképp ábrázolható: ÁBRA * a magas nitrogéntartalmú ammóniumnitrát trágya kivételével, amelyre csak az A1. modul alkalmazható.
Megjegyzés:
• Ha az A. modul alkalmazható az uniós termésnövelő anyagra, a gyártó helyette a B+C. modult vagy a D. modult választhatja.
• Ha az B+C. modul alkalmazható az uniós termésnövelő anyagra, a gyártó helyette a Dl. modult választhatja.
• A D1. modul bármely uniós termésnövelő anyagra alkalmazható, kivéve a magas nitrogén-tartalmú ammónium-nitrát trágyákat. -
Alkalmazhatók az EUTAR új szabályai akkor is, ha a harmonizált szabványokat még nem fogadták el?
Igen. Az új szabályok kötelező követelményeket írnak elő az uniós termésnövelő anyagokra, amelyek bármely szabványtól függetlenül alkalmazandók. A gyártónak kell bizonyítania, hogy a termésnövelő anyag minden körülmény között megfelel ezeknek a követelményeknek. A gyártó teljes körű felelősséggel tartozik a forgalomba hozott anyagok megfelelőségéért. Valamely harmonizált szabványnak megfelelő uniós termésnövelő anyagok, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, feltételezhetően megfelelnek a szabvány követelményeinek. A harmonizált szabványok használata azonban nem kötelező. A gyártó más módon is igazolhatja a rendeletnek való megfelelését, pl. különböző műszaki előírásokkal. Ez utóbbi esetben, a termésnövelő anyagokról nem feltételezik a megfelelőséget és a gyártó feladata, hogy bebizonyítsa, hogy az anyagok megfelelnek a rendeletben előírt követelményeknek.
-
-
Bejelentett szervezet (Notified body)
-
Melyik bejelentett szervezethez forduljon a gyártó termékeinek megfelelősségi értékeléséhez?
Ahhoz a bejelentett szervezethez, amelynek jogosultsága van a gyártó termékeinek megfelelősségi értékeléséhez. Egy magyar gyártónak célszerű a budapesti székhelyű és minden jelenlegi „CE jelölt” termésnövelő anyag értékelését végző CerTrust Kft-hez fordulni (https://certrust.eu/hu).
A NANDO adatbázisban megtalálhatók a jenlegi bejelentett szervezetek központjai és tevékenységei.
Honlap cím: https://ec.europa.eu/growth/tools-databases/nando/
A jövőben további bejelentett szervezettel fog bővülni a megfelelősség értékelés.
-
-
Átmeneti időszak
-
2022 július 16-tól lehet EK-MŰTRÁGYÁT (2003/2003/EK) forgalmazni az EU tagállamokban?
a) Igen. Azok a termésnövelő anyagok, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:
• teljesítik a 2003/2003/EK rendeletet
• legyártásra kerültek 2022.07.15-ig
• érvényes EK műtrágya igazolással rendelkeznek a NÉBIH-től 2022.07.15-ig
• piaci forgalomban vannak ellenszolgáltatásért vagy ingyenesen
• raktárban vannak értékesítéshez
• importálás alatt álló EK műtrágyák
(EU-on kívül gyártott termékek fizikailag beszállításra kerültek az EU vámterületére)
Ezek a termékek az EU piacán lehetnek forgalmazásban, felhasználásban vagy raktározásban, ameddig a gyártási szavatossági idejük lejár vagy a készletük elfogy.b) Nem. Azok a termésnövelő anyagok, amelyek nem teljesítik az a) pontban megadott feltételeket.
-
Hogyan tudja egy gazdasági szereplő igazolni, hogy az EK-MŰTRÁGYA 2022. július 16. előtt került forgalomba?
Ennek a bizonyítása a terméket szállító gazdasági szereplőt terheli. Jelenleg nincs harmonizált iránymutatás a piacfelügyeleti hatóság számára arra vonatkozóan, hogy mely bizonyítékokat kell elfogadni e tekintetben.
Ha az EK-műtrágyát 2022. július 16-a előtt szállították, ajánlatos olyan dokumentumokat benyújtani, amelyek bizonyítják a termék tulajdonjogának, birtoklásának az átadását, például adásvételi szerződéssel vagy a termék szállítására vonatkozó dokumentumokkal.
Ha az EK-műtrágyát csak szállítási célból tárolták ezen időpont előtt, a gyártónak megfelelő dokumentációt kell biztosítania, amely igazolja, hogy a terméket 2022. július 16-a előtt a 2003/2003/EK rendelettel összhangban állították elő.
-
-
III.Melléklet: címkézési követelmények
-
A gyártó használhat zöld vagy bármely más színes piktogramot uniós termésnövelő anyag címkézésében?
Az EUTAR-t nem tiltja a zöld vagy bármely más színű színes címkeelemek használatát.
Azonban egy színes piktogramnak vagy kijelentésnek egyértelmű tartalommal kell rendelkezni és nem vezethet megalapozatlan termékállításokhoz vagy környezeti előnyökhöz. Bármely indokolatlan vagy ellenőrizhetetlen állítás félrevezető lehet, amelyek összeférhetetlenek az EUTAR-tel. -
Hogyan címkézze a gyártó egy anyagkeverék tápanyag tartalmát, ha a tápanyagok néhány formájának tatalma idővel megváltozik? Ilyen helyzet állhat elő, amikor egy termesztő közeghez szervetlen műtrágyát kevernek.
Uniós termésnövelő anyagkeverék címkézésénél, a gyártónak minden uniós termésnövelő anyag összetevőre vonatkozó címkézési követelményt, amely alkalmazható, meg kell adni. Néhány esetben viszonylag rövid ideig előfordulhat, hogy a tápanyagok eltérő formái változnak, mint a termesztő közeghez kevert szervetlen műtrágya vonatkozásában.
A termék jellemzőinek köszönhetően a benne lévő tápanyagok formái fejlődnek, mint a természetben. A gyártónak a megfelelőség értékelésre kell hagyatkoznia, amelyet a két komponensre (a termesztő közegre és a szervetlen műtrágyára) véglegesítettek, és minden lényeges információt fel kell tüntetni a keverék címkéjén.
Következésképpen a gyártónak közölni kell a tápanyag tartalomra vonatkozó információkat a termesztő közegre, és a szervetlen műtrágyára lefolytatott megfelelőségi eljárás eredményei alapján. Bármilyen ingadozás a tápanyag formák végső koncentrációjában, egy várható eredmény. Mivel a termék összes tápanyagmennyisége változatlan marad, a tápanyagformák változásai nem vethetnek fel megfelelőségi kérdést az említett termék címkézési követelményeiben és az EUTAR tűréshatáraiban. -
Ha egy termésnövelő anyag megfelel a nemzeti engedély követelményeinek, a gyártó hivatkozhat a nemzeti engedélyre a CE jelölt termék címkéjén?
Elvileg a gyártó az EUTAR-ban kötelezően meghatározott címkézési elemek mellett megadhat önkéntes információt. Ez kiterjedhet a nemzeti engedélyezésnek megfelelő EU tagország vagy harmadik ország információjára is. Azonban van néhány korlátozás az önkéntes információ adás tekintetében az EUTAR III. Mellékletének I. rész 8. pontjában.
Tilos az információnak félrevezetni a felhasználót, igazolhatónak kell lennie és nem tartalmazhat megalapozatlan állításokat.
-
-