Legutóbbi frissítés: 2025.04.05. 10:40
A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos rendkívül szigorú hatósági intézkedéseket rendelt el.
A védő- és megfigyelési körzeteket bemutató országos térkép, illetve az érintett vármegyét ábrázoló térkép, valamint a korlátozással érintett települések listája megtekinthető a Nébih ragadós száj- és körömfájás tematikus oldalán.
A ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos, folyamatosan frissülő kereskedelmi információk elérhetőek a Nébih tematikus honlapján.
1. Valamennyi korlátozás alá eső területre vonatkozó intézkedések
2. A szlovákiai kitörések, valamint a kisbajcsi és levéli kitörés 10 kilométeres körzetébe (védő- ill. megfigyelési körzet) eső településekre vonatkozó intézkedések
3. A további korlátozás alá eső területre (Győr-Moson-Sopron vármegye teljes területe a kitörések 10 kilométeres körzetén kívül és Komárom-Esztergom vármegye Komáromi, Tatai és Esztergomi járása) vonatkozó intézkedések
o minden RSzKF-re fogékony állatfaj esetében legalább 2025. április 9-ig legeltetési tilalom erül elrendelésre.
o a fogékony fajokhoz tartozó vadfajok újratelepítése tilos.
o a sperma, petesejt és embrió gyűjtése a fogékony fajokhoz tartozó állatokból tilos.
o a fogékony fajokhoz tartozó állatokból kizárólag a 2025. február 20. előtt gyűjtött sperma, petesejt és embrió szállítható ki.
o az RSzKF-re fogékony fajokhoz tartozó állatok mozgó mesterséges termékenyítése és természetes fedeztetése tilos
o A területen előállított nyers tej mind tejházból, mind tejbegyűjtőből kizárólag Magyarország területén található feldolgozóüzembe szállítható, hőkezelésre. Lehetőség szerint korlátozás alá eső területhez legközelebbi üzemet kell választani.
4. Magyarország teljes területén tilos minden fogékony állatfajt bemutató vásár, bemutató, rendezvény megtartása 2025. április 22-ig.
A fogékony állatfajt tartó turisztikai helyeken (pl. állatkert, vadaspark, vadaskert, cirkusz) fokozottan kell figyelni az általános járványvédelmi elvek betartására és az állatok látogatókkal való közvetlen kapcsolatának minimalizálására.
5. Az érintett magyar-szlovák határátkelőhelyeken fertőtlenítő pontokat telepítettek.
6. Április 4-től tilos átszállítani az RSzKF fogékony állatfajokat Győr-Moson-Sopron vármegye teljes területét, valamint Komárom-Esztergom vármegye három járását (Komárom, Esztergom és Tata) érintően.
Fontosabb jogszabályok:
Január 31. óta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nem állapított meg újabb kiskérődzők pestise kitörést. A kedvező járványügyi eredmény alapján a hatóság valamennyi, a betegség miatt elrendelt területi korlátozást feloldott.
Tovább >A hatósági ellenőrzések és a magánlaboratóriumi vizsgálatok nélkül ma már elképzelhetetlen, hogy minden szereplő megfeleljen az élelmiszerekkel szemben támasztott egyre sokasodó elvárásoknak – hangzott el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a legnagyobb hazai élelmiszervizsgáló laboratórium, az Eurofins Food and Feed Testing Hungary által szervezett kétnapos Hungalimentaria Konferencia és Kiállításon. Magyarország legfontosabb élelmiszerbiztonsági rendezvényén az idén is górcső alá vették az ágazat legfontosabb kihívásait és eredményeit.
Tovább >Január 31. óta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nem állapított meg újabb kiskérődzők pestise kitörést. A kedvező járványügyi eredmény alapján a hatóság valamennyi, a betegség miatt elrendelt területi korlátozást feloldott.
Magyarországon januárban három juhtartó gazdaságban állapította meg a Nébih a kiskérődzők pestise jelenlétét. Az igazolt esetek óta újabb gyanú nem merült fel és további kitörést sem igazoltak a vizsgálatoka, ezért a Nébih feloldotta a betegség miatt elrendelt területi korlátozásokat. Magyarország az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerinti, kiskérődzők pestisétől való mentességét legkorábban augusztus végén nyerheti vissza.
A kiskérődzőt tartó gazdaságokban azonban továbbra sem lazulhat a járványvédelmi fegyelem, ugyanis nemcsak a kiskérődzők pestisének újbóli megjelenése, hanem a ragadós száj-és körömfájás vírus terjedése miatt is vigyázniuk kell állományaikra.
Valamennyi betegséggel kapcsolatos fontos tudnivaló és információ elérhető a Nébih tematikus állategészségügyi weboldalán: https://portal.nebih.gov.hu/allategeszsegugy
A hatósági ellenőrzések és a magánlaboratóriumi vizsgálatok nélkül ma már elképzelhetetlen, hogy minden szereplő megfeleljen az élelmiszerekkel szemben támasztott egyre sokasodó elvárásoknak – hangzott el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a legnagyobb hazai élelmiszervizsgáló laboratórium, az Eurofins Food and Feed Testing Hungary által szervezett kétnapos Hungalimentaria Konferencia és Kiállításon. Magyarország legfontosabb élelmiszerbiztonsági rendezvényén az idén is górcső alá vették az ágazat legfontosabb kihívásait és eredményeit.
Tovább >Két Győr-Moson-Sopron vármegyei szarvasmarha telepen igazolta a ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) vírus jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma. A Darnózseli és Dunakiliti településeken található állományokban április 1-jén azonosították a klasszikus tüneteket, a fertőzöttséget 2-án reggel a laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették. A helyi hatósági szakemberek megkezdték a szükséges járványvédelmi intézkedéseket.
Tovább >A NÉBIH kezdeményezésére tavaly megalakult egy munkacsoport, melynek célja országos szintű összefogás - a kutatás és a gyakorlat különböző területein dolgozó szakemberek között - a szőlő- és gyümölcstermesztésünk számára nagy gondot okozó fitoplazmás betegségek és az azokat terjesztő rovarvektorok által okozott károk mérséklése.
Az utóbbi években egy kevésbé ismert kórokozó-csoport, a növény háncsszöveteiben élő, sejtfal nélküli fitoplazmák okoznak nagy gondot szőlő- és gyümölcstermesztésünk számára. Kiemelkedik közülük a kajszi pusztulását okozó Candidatus Phytoplasma prunorum (1. kép) és a szőlő aranyszínű sárgaságot kiváltó Grapevine flavescence dorée (FD) fitoplazma, elfogadott tudományos nevén Candidatus Phytoplasma vitis (2. kép).
1. kép: Candidatus Phytoplasma prunorum (Fotó: Süle Sándor)
2. kép: Candidatus Phytoplasma vitis’ (Dr. Krizbai László)
Az FD-t Magyarországon először 2013 augusztusában észlelték Zala megyében, azóta a fertőzést kimutatták néhány tőkén Veszprém, Vas és Fejér megyében is, Komárom-Esztergom megyében egyelőre csak egy iszalag növényből. A nagy gazdasági kárt okozó betegség ellen nincs gyakorlatban alkalmazható védekezési lehetőség. Terjedése az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) elleni eredményes védekezéssel akadályozható meg, mivel ez a betegség a kabócával terjed. A gyümölcsfák pusztulását okozó fitoplazmáknál hasonló a helyzet, de a terjesztő levélbolha fajokról még kevesebb ismeret áll rendelkezésünkre.
A fitoplazmákkal és vektoraikkal kapcsolatos problémák megoldására megalakult munkacsoport (http://hpwg.weebly.com/hiacuterek.html) az alábbi kérdések kutatását-tisztázását tűzte ki célul:
Már 2014-ben működtette a munkacsoport azt az interaktív térképet, amelyen nyomon lehet követni a szőlő aranyszínű sárgaságot terjesztő amerikai szőlőkabóca különböző fejlődési fokozatú alakjainak előfordulását az országban. A NÉBIH NTAI ennek alapján adta ki védekezési felhívásait a termelőknek. A honlap elérhetősége: https://karositomonitoring.nebih.gov.hu/Terkepek/AmerikaiSzolokabocaMap.aspx
A munkacsoport tevékenysége hozzájárul a szőlőkabóca elleni védekezésre szóló felhívások szakmai megalapozásához, és ahhoz, hogy a lárvakelés és a rajzás kezdetéről a gazdák időben értesüljenek, valamint információt kapjanak a hatékonysági vizsgálatok eredményeként javasolható újabb növényvédő szerek alkalmazásáról.
A végső cél pedig a termelők számára a károsítótól mentes szaporítóanyagok előállításával, egészségesebb ültetvények fenntartásával, többlet-védekezést nem igénylő, ezáltal a környezetet tovább nem terhelő növények termelésével, egészséges élelmiszer előállítása.
Nemzeti Élelmiszerlánc-bitonsági Hivatal
Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
