A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal épületeinek épületenergetikai fejlesztése

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal épületeinek épületenergetikai fejlesztése

2024. május 7, kedd

KEHOP PLUSZ-4.1.4-23-2023-00007 (korábban: KEHOP-5.2.2-16-2017-00120)

Kedvezményezett:
ÉPÍTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM

Irányító hatóság:
KÖZIGAZGATÁSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM, KÖZLEKEDÉSI, KÖRNYEZETI ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI FEJLESZTÉSI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG - KÖRNYEZET ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI OPERATÍV PROGRAMOK IRÁNYÍTÓ HATÓSÁGA

Fejlesztéssel érintett intézmény:
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal - 1024 Budapest, Keleti Károly utca 24.

A projekt kezdő időpontja: 
I.  szakasz: 2020.04.24. 
II. szakasz: 2023.12.15.
 
A projekt záró időpontja: 
I.    szakasz: 2023.12.15.
II.   szakasz: 2025.12.15.

A projekt tartalma:
A fejlesztéssel érintett épületszerkezetek a koruknak megfelelő építészeti színvonalon készültek, viszont nem tesznek eleget a mai kor hőtechnikai követelményeinek, így jelentős hőveszteséggel működnek.
A beruházás az épületek energetikai korszerűsítésére irányul a hatályos 7/2006. (IV.24.) TNM rendelet követelményszintjének való megfeleléssel, törekedve az üzemeltetés energiaköltségeinek minél magasabb megtakarítására.
A Nébih Keleti Károly utcai épületében megvalósul a homlokzati nyílászárók cseréje, a padlásfödém utólagos kőzetgyapot hőszigetelése, továbbá az épületgépészeti fűtésrendszer korszerűsítése (radiátor és termoszelep csere), illetve egy napelemes energiarendszer kialakításra kerül.
A projekt megvalósulása támogatja a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban meghatározott eredmények elérését és hozzájárul a környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez. A megvalósuló energiahatékonysági beruházás a globális környezetterhelés és az üvegház-hatású gázok kibocsátásának mérséklődését eredményezi ezzel megfelelve az Európai Unió energiahatékonyságról szóló irányelvének, erősítve az intézmények környezettudatos energiafelhasználását.
A projekt közvetlen célja az épületek energetikai tényezőinek javítása, megfelelve a hazai és az EU irányelvek előírásainak, elvárásainak. További cél az energiafelhasználás csökkentése a hatékonyabb energiafelhasználás által, illetve a működési költségek csökkentése, azaz a fejlesztés eredményeként egy biztonságosabb, egészségesebb, korszerűbb, környezetbarát intézmények létrehozása.
A fejlesztés közvetett céljai a gazdaságos működtetés és a fenntartható fejlődés elősegítése. A projekt abszolút értékben csökkenti hazánk üvegházhatású gáz kibocsátását és elősegíti a szemléletváltást a fenntartható fejlődés területén, továbbá támogatja az éghajlatváltozás mérséklését és az energiafüggőség csökkentését.
A beruházás – a 435/2015. (XII. 28.) Korm. rendeletnek megfelelően – az ÉPÍTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM által vezetett konzorciumi formában valósul meg - a fejlesztéssel érintett intézmény fenntartójával szoros együttműködésben.
A KEHOP PLUSZ-4.1.4-23-2023-00007 (korábban: KEHOP-5.2.2-16-2017-00120) azonosító számú projekt az Európai Unió Kohéziós Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, Közlekedési, Környezeti és Energiahatékonysági Fejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság támogatásával valósul meg.

A támogatás összege:
I. szakasz szerződött támogatás összege: 264 152 144 Forint
II. szakasz szerződött támogatás összege: 80 000 000 Forint

A támogatás intenzitása:
100 %
 

A projekt megvalósulásával elérni kívánt CO2 kibocsátás csökkenésének mértéke:
I. szakasz CO2 kibocsátás csökkentésének mértéke : 0 tonna/év
II. szakasz CO2 kibocsátás csökkentésének mértéke : 129,5 tonna/év


 


Friss hírek

2024. június 14, péntek

Új funkció az EUTR-keresőben: már az erdőgazdálkodók korlátozásai is elérhetőek

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) EUTR keresőjében az erdőgazdálkodók adatai név és születési dátum vagy adószám alapján kérdezhetők le. Az újabb EUTR fejlesztésnek köszönhetően már az erdőgazdálkodók esetleges felfüggesztése vagy eltiltása is látható a rendszerben.

Tovább >

2024. június 12, szerda

Zöldségpalánták kiskereskedelmi forgalmazását ellenőrizte a Nébih

A piacokon palántákat árusító kereskedőket ellenőriztek az elmúlt hetekben a Nébih szakemberei – jelentette ki dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium államtitkára.

Tovább >

null Felhívás az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre

Felhívás az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre

2018. május 24, csütörtök

SZŐLŐTERMESZTŐK FIGYELMÉBE! MOST KELL VÉDEKEZNI A SZŐLŐ SÚLYOS BETEGSÉGÉT OKOZÓ FITOPLAZMÁT TERJESZTŐ AMERIKAI SZŐLŐKABÓCA LÁRVÁI ELLEN! A korábbi évektől eltérően idén előbb megkezdődött az amerikai szőlőkabóca lárvakelése.

A megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályai által végzett felderítés alapján az országban több helyen megjelent a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó Candidatus Phytoplasma vitis (más néven Grapevine flavescence dorée, FD) fitoplazma vektora az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) L3-as fokozatú lárvája. Hazánkban az amerikai szőlőkabócát 2006-ban, míg a FD betegséget 2013-ban észlelték először.

A rendkívül veszélyes FD terjedése megakadályozható az amerikai szőlőkabóca elleni eredményes védekezéssel.

Erre legalkalmasabb időszak, amikor a lárvák elérték a harmadik, negyedik fejlődési fokozatot (L3-L4). Ez általában a szőlő virágzása idejére vagy közvetlenül a virágzás utáni időszakra esik. Idén ez több ültetvényben a virágzás előtt bekövetkezett. Ebben az időszakban a szőlőperonoszpóra és a szőlőlisztharmat ellen is célszerű védekezni.

Az online elérhető károsító monitoring rendszerben térképi felületen nyomon követhető az egyes lárva fokozatok észlelésének helyei , amely alapján a védekezések ütemezhetőek.

A rendszer megtalálható:

https://karositomonitoring.nebih.gov.hu/Terkepek/AmerikaiSzolokabocaMap.aspx

Azokban a termő ültetvényekben, amelyekben az előző tenyészidőben kimutatták az amerikai szőlőkabóca jelenlétét, kifejezetten ajánlott a lárvák ellen védekezni a nagyobb fertőzésveszély miatt.

A szaporítóanyag előállító területeken (törzsültetvények és faiskolák) a vektor elleni védekezés kötelező, függetlenül attól, hogy előfordul-e a kabóca a területen vagy sem.

A védekezésre több – a szőlőmolyok ellen is engedélyezett – rovarölő szer alkalmazható (pl. lambda-cihalotrin, deltametrin, alfa-cipermetrin, béta-ciflutrin, tiametoxam stb. hatóanyagú permetező szerek). Felhívjuk a termesztők figyelmét arra, hogy a klórpirifosz hatóanyagú rovarölő szerek már nem használhatók.

Rövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról:

Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) Észak-Amerikából származó egynemzedékes kártevő. Fő tápnövénye a szőlő, amelynek a levélfonákán szívogat.

Az amerikai szőlőkabóca tojás alakban, a tőke kétéves részén, a foszló kéreg alatt telel át. A lárvák kelése időjárástól függően elhúzódó, május közepétől egészen július első dekádjáig tarthat. Öt lárvastádium után az imágók az időjárás függvényében július elejétől–közepétől jelennek meg és egészen szeptember végéig, október elejéig, illetve a fagyokig megfigyelhetőek. A rajzáscsúcs időjárástól függően július vége–augusztus közepe közötti időszakra esik. Jelentős gazdasági kárt közvetett módon a karantén fitoplazma terjesztésével okoz. Fertőzött növényállományban a fiatal, L1-L2-es lárvák táplálkozásuk során már képesek felvenni a fitoplazmát. Az egyedek fertőzőképessége kb. 4-5 hét múlva alakul ki, bármilyen fejlődési stádiumban vannak is, és egész életük során fertőzőképesek maradnak.

A kórokozóval, az amerikai szőlőkabócával valamint a védekezéssel kapcsolatos információk elérhetők a NÉBIH alábbi honlapján: http://portal.nebih.gov.hu/-/a-szolo-legpusztitobb-fitoplazmas-betegsege-az-aranyszinu-sargasag-grapevine-flavescence-doree-fd-