null Vágóhidak működésének, illetve az állatok vágásának állatvédelmi vonatkozásai

Vágóhidak működésének, illetve az állatok vágásának állatvédelmi vonatkozásai

Vágóhidak működésének, illetve az állatok vágásának állatvédelmi vonatkozásai
2017. január 26, csütörtök

Az állatok leölésük során való védelméről szóló 1099/2009/EK tanácsi rendelet 2013. január 1-jétől teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban – ellentétben a korábbi 93/119/EGK irányelvvel, melynek előírásai a vágóállatok levágásának és leölésének állatvédelmi szabályairól szóló 9/1999. (I.27.) FVM rendelettel kerültek átvételre a magyar joganyagba. 
 

A 93/119/EGK irányelv elfogadása óta lényegesen nem módosult. Ugyanakkor időközben az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság két tudományos véleményt fogadott el a lezajlott kutatások eredményeként bizonyos állatfajok kábításának és leölésének állatjólléti szempontjaira vonatkozóan. E tudományos eredmények beépítésével naprakésszé kellett tenni a vonatkozó közösségi jogszabályokat. Az előírások felülvizsgálatának és harmonizációjának célja az állatok felesleges szenvedésének és fájdalmának elkerülése a vágáshoz kapcsolódó műveletek során – amely nem kizárólag etikai okokból, hanem állat-egészségügyi szempontból és az élelmiszer megfelelő minőségének biztosítása érdekében is kiemelten fontos.

A 1099/2009/EK rendelet hatálya kiterjed az élelmiszer-, gyapjú-, bőr-, prém- vagy más termékek előállítása céljából tenyésztett vagy tartott állatok vágására, illetve leölésére, az állatok kiirtás céljából történő leölésére, valamint a kapcsolódó műveletekre. Kivételt képez a tudományos kísérletek, hobbivadászati vagy hobbihorgászati tevékenység, illetve a kulturális vagy sportesemények során történő vágás, illetve leölés. A rendelet nem vonatkozik továbbá a vágóhídon kívül a tulajdonos által saját személyes otthoni fogyasztásra levágott baromfira, nyúlra és vadnyúlra. Az állatokat meg kell kímélni minden elkerülhető fájdalomtól, szorongástól vagy szenvedéstől (3. cikk). A 4. cikk, valamint az I. számú melléklet meghatározza a kábítás engedélyezett módszereit és pontos paramétereit (4. cikk). A vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy a kábítást a személyzet rendszeresen ellenőrzi annak érdekében, hogy meggyőződjenek arról, hogy az állatok nem nyerik vissza eszméletüket a kábítás és a halál beállta közötti időben (5. cikk). A jogszabály előírja a vállalkozók számára, hogy az állatok vágását és kapcsolódó műveleteket előre meg kell tervezni és a tervet ún. szabványműveleti előírások formájában kidolgozni (6. cikk).

Az állatokkal való bánásmód javítása érdekében a rendelet előírja, hogy a vágást és a kapcsolódó műveleteket csak megfelelő szakértelemmel és képesítési bizonyítvánnyal rendelkező személy végezheti (7. és 21. cikk). A képesítési bizonyítvány megszerzéséhez szükséges képzésekkel és vizsgáztatással kapcsolatos részleteket a magyar végrehajtási rendelet, a vágóállatok leölésének és levágásának állatvédelmi szabályairól szóló 140/2012. (XII. 22.) VM rendelet határozza meg.

A féken tartásra szolgáló és a kábító berendezések gyártóinak pontos és részletes használati útmutatókat kell mellékelniük a termékekhez, és az útmutatókat az interneten is közzé kell tenniük (8. cikk). A tagállamok feladata ösztönözni a bevált gyakorlatra vonatkozó útmutatók kidolgozását és terjesztését, melyet a vállalkozói szervezeteknek kell végezniük figyelembe véve a tudományos véleményeket, konzultálva az illetékes hatósággal és civil szervezetekkel (13. cikk).

A vágóhidak elrendezésére, kialakítására és felszerelésére vonatkozó egyes előírásokat (14. cikk (1) bekezdés – II. számú melléklet) 2019. december 8-ig csak az olyan új vágóhidakra vagy a II. mellékletben megállapított szabályok hatálya alá tartozó új elrendezésre, kialakításra vagy berendezésre kell alkalmazni, amelyet 2013. január 1-jét követően helyeztek üzembe. Az átmeneti időszakot követően az üzembe helyezés idejétől függetlenül valamennyi vágóhídra meg kell követelni e feltételek teljesülését.

A 15. cikk, valamint a III. számú melléklet részletesen leírja a vágóhidak működési szabályait, különös tekintettel az alkalmazható kezelési és féken tartási műveletek módjára. A 16. cikk alapján a vállalkozóknak megfelelő nyomon követési eljárásokat kell bevezetniük és végrehajtaniuk.

Jelentős változás, hogy a vállalkozóknak állatjóléti felügyelőt kell kinevezniük a vágóhidakon, akiknek feladata a rendeletben foglalt szabályok betartásának biztosítása, feladatának elvégzéséről nyilvántartás vezetése (17. cikk). Az állatjóléti tisztviselőknek képesítési bizonyítvánnyal kell rendelkezniük. A vágóhídon évente levágott állatok számától függően a kisebb vágóhidakra ez az előírás nem vonatkozik – a kivételeket a 17. cikk (6) bekezdése rögzíti.

A sérült, illetve komoly fájdalommal vagy szenvedéssel járó betegségben szenvedő állatok sürgősségi leölését kell elvégezni, amennyiben nincs más mód a fájdalom vagy szenvedés enyhítésére. A 19. cikk alapján az állatok gondozójának feladata minden szükséges intézkedés megtétele a lehető leghamarabb történő leölés érdekében.

A jogszabály teljes szövege elérhető az alábbi linken:

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32009R1099&qid=1485258647155&from=EN

 


Friss hírek

Magyarországon bejegyzett külföldi vállalkozástól ered a belga csokoládégyárban kimutatott szalmonella-fertőzés
2022. július 7, csütörtök

Magyarországon bejegyzett külföldi vállalkozástól ered a belga csokoládégyárban kimutatott szalmonella-fertőzés

Ismét szalmonella-fertőzés ütötte fel a fejét egy belgiumi csokoládégyárban. A Berry Callebaut üzemben vállalati önellenőrzés során derült fény a kórokozó jelenlétére, amelyről a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az európai gyorsriasztási rendszeren (RASFF) keresztül értesült. A belga előállító a szennyezett termékeket kivonta a forgalomból. Az ügy alapos kivizsgálása érdekében folyamatosan zajlanak a hatósági vizsgálatok, melyben a magyar érintettség miatt a Nébih is részt vesz.

Tovább >

250 ezer forintért „vásárolt” pár darab tiszai pontyot az ÁHSZ
2022. július 6, szerda

250 ezer forintért „vásárolt” pár darab tiszai pontyot az ÁHSZ

A Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége megkeresését követően végzett próbavásárlást a Nébih Állami Halőri Szolgálata egy tiszaburai horgásznál. A személyes kapcsolatfelvételt követően a megvásárlásra kínált halakat az ÁHSZ munkatársai a kiskörei hallépcső közelében, vízben kikötött állapotban találták, majd sikeres alkut követően meg is vásárolták. Meglepetésére a jogszabálysértő halárusnak a 250 ezer forintos vételár helyett tetemes bírság „ütheti a markát”.

Tovább >