null Újra megjelent a madárinfluenza Komárom-Esztergom megyében

Újra megjelent a madárinfluenza Komárom-Esztergom megyében

2021. január 6, szerda

Madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta szerdán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Komárom-Esztergom megyei nagy létszámú pulykát tartó gazdaságokban. A hatóság a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette, az állományok leölését már a gyanú alapján megkezdték a szakemberek. A vonuló vadmadarak miatt a betegség fokozott veszélyt jelent a baromfiállományokra. A Nébih ezúton is felhívja minden állattartó figyelmét a zártan tartás és a járványvédelmi intézkedések betartásának fontosságára.

Az Ács település melletti, egymás szomszédságában lévő pulykatartó gazdaságok egyikében a múlt hét végén az állatoknál nagymértékű takarmány- és vízfogyasztás-csökkenést tapasztaltak, az elhullások megemelkedése mellett. Hétfőre tovább nőtt az elhullás és megjelentek a betegségre gyanút keltő klinikai tünetek is, ezen túl a takarmány- és vízfogyasztás egy másik, szomszédos telepen is visszaesett. A szakemberek az érintett állományokból mintát vettek, amelyekből a Nébih laboratóriumi vizsgálatai szerdán megerősítették a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét.

Az állategészségügyi hatóság a járvány terjedésének megakadályozása érdekében már gyanú alapján megkezdte az érintett állományok, összesen mintegy 90.000 pulyka leölését. A szakemberek a gazdaságok körüli 3 km sugarú védőkörzetben és 10 km sugarú megfigyelési körzetben minden baromfitartó telepet felkeresnek, szükség esetén mintát vesznek. A területen szállítási korlátozások is érvénybe lépnek.

A vándorló vadmadarak vonulási útvonalai hazánkat is érintik, ami kiemelt kockázatot jelent, ezért dr. Bognár Lajos országos főállatorvos még 2020. november végén országszerte elrendelte a baromfik kötelező zártan tartását. A veszély jelenlétét és nagyságát jól érzékelteti, hogy egy, a tatai Öreg-tónál december végén talált kócsag hullában is igazolta a vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma, aminek magas patogenitása tegnap szintén megerősítést nyert. 

A baromfiállományok védelme érdekében tehát elengedhetetlen a zártan tartás, valamint a járványvédelmi előírások szigorú betartása. Az állatokat többek között a vadon élő madaraktól védett, teljesen fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt és az almot szintén zárt, fedett helyen kell tartani és a tárolás során biztosítani kell, hogy ahhoz idegen fajú állat ne férjen hozzá. 

A H5N8 vírustörzs először 2014 elején, Ázsiában okozott járványt a baromfiállományokban, majd 2014 novemberében megjelent Európában is. Magyarországon utoljára 2020 első félévében kellett megküzdeni a betegséggel. Fontos kiemelni, hogy a most is kimutatott H5N8 altípus kapcsán eddig még nem fordult elő emberi megbetegedés Európában, a baromfitermékek továbbra is biztonsággal fogyaszthatók.

A betegséggel kapcsolatban további hasznos információk olvashatók a Nébih tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Letölthető anyag:
Közlemény

Friss hírek

2025. március 10, hétfő

Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai intézkedések

A ragadós száj- és körömfájás a párosujjú patás állatok súlyos gazdasági károkat okozó, rendkívül fertőző betegsége. A terjedésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. A járvány mielőbbi felszámolása érdekében az országos főállatorvos szigorú intézkedéseket vezetett be. A hatóság kéri, hogy minden állattartó haladéktalanul jelentse, ha állatainál a betegség tüneteit észleli.

Tovább >

2025. március 9, vasárnap

Tájékoztatás az állatok ártalmatlanításáról ragadós száj- és körömfájás betegség esetén

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a helyi állategészségügyi hatóságok a legkisebb járványügyi kockázattal járó ártalmatlanítási megoldást alkalmazzák a ragadós száj-és körömfájás (RSzKF) betegség kezelése során. A terjedés lehetőségének minimalizálása érdekében az ártalmatlanítás elföldeléssel – és nem égetéssel – történik, az érintett telephez legközelebb eső megfelelő helyszínen.

Tovább >