null Új veszélyt jelenthet a paradicsomot károsító ToBRFV vírus Európában

Új veszélyt jelenthet a paradicsomot károsító ToBRFV vírus Európában

2019. május 23, csütörtök

Az elmúlt évben egy újabb, paradicsomot károsító vírus került a növényegészségügy látóterébe.
 

A Tomato brown rugose fruit virus (ToBRFV) a tobamovírusok csoportjába tartozik.

Legfontosabb gazdanövényei: a paradicsom és a paprika, vadon élő gazdanövényei a fekete csucsor (Solanum nigrum) és a kőfali libatop (Chenopodium murale).

Igazolt előfordulásai:

A vírus első hivatalosan megerősített kimutatása 2014-ben Izraelben történt, majd 2015-ben Jordániában azonosították. Európában 2018-ban az olaszországi Szicíliában és Németországban azonosították először. Szicíliában 2019. elején újra felbukkant. A németországi fertőzést a hatóság felszámolta. Az európai esetek elszigetelt fertőzések voltak.

A Tomato brown rugose fruit virus 2019. elején került fel az Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet (EPPO) figyelemfelkeltő listájára (Alert list), ahol a nem karantén szervezetek, de potenciális veszélyt jelentő károsítók vannak felsorolva. Ezen károsító gyanúja esetén, mint Magyarországon elő nem fordult nem-honos károsítót, be kell jelenteni a megyei Kormányhivatalnak.

Tünetei: a paradicsomon levélen és termésen is észlelhetők. A tünetek leginkább a növény felső levelein jelennek meg, a levél felülete ráncos, érdes lesz, klorotikus foltok jelennek meg rajta, az erek sárgulnak, és bizonyos esetekben elkeskenyedik a levéllemez.

A terméseken sárgás vagy barnás foltok jelennek meg, ezek felülete később érdessé válik, így friss piaci értékesítésre alkalmatlanok. A termések szabálytalanul növekedhetnek, deformáltakká is válhatnak.

A tünetek megjelenését és változatait befolyásolja a fajta, a fény, a hőmérséklet és a növény tápanyag ellátottsága. A vírus a legsúlyosabb tüneteket a fiatal palántákon okozza.

Miért veszélyes?

A vírus terjedhet palántával és vetőmaggal, de a legfőbb veszélyessége abban rejlik, hogy fertőzőképes tud maradni mechanikai eszközökön, cipőn, ruhán, a paradicsom szállítására használt göngyölegen, így könnyen átvihető a hajtatóházak között. Nagyobb távolságra akár fertőzött területről származó paradicsom terméssel is eljuthat.

A vírus további kockázata, hogy az egyéb tobamovírusokra (TMV, ToMV) kifejlesztett Tm-22 rezisztenciagén nem biztosít ellene védelmet, így fertőzést tud okozni a rezisztens fajtákon is.

A fertőzési kockázat csökkentése érdekében a következő teendők elvégzése indokolt:

  • a megbízható forrásból való szaporítóanyag beszerzése
  • jó tápanyag ellátottság biztosítása, a növény megfelelő fény és hőmérsékleti viszonyok közötti nevelése, a vegetatív és generatív részeinek egyensúlyban tartása
  • a tünetes növények eltávolítása
  • higiéniai eljárások alkalmazása mind a személyi állomány, mind az eszközök vonatkozásában,
  • a göngyöleg és a mechanikai eszközök fertőtlenítése

A károsítóról további információ az EPPO honlapján található.

A képek forrása: https://gd.eppo.int/taxon/TOBRFV/photos


Friss hírek

2026. február 6, péntek

Elstartolt a Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP szakmai felülvizsgálata

Újabb mérföldkőhöz érkezett a hazai vendéglátás és közétkeztetés élelmiszer-biztonsága. Megkezdődött a hazai Vendéglátás és Étkeztetés Jó Higiéniai Útmutató, a GHP aktualizálása. A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége (KÖZSZÖV) koordinálásával felálló munkacsoport célja, hogy a jelenlegi kiadást az időközben megváltozott jogkörnyezethez, legmodernebb technológiákhoz, változásokhoz és a gyakorlathoz igazítsa.

Tovább >

2026. február 6, péntek

Fokozódik a behurcolás kockázata – már Horvátországban is megjelent a japán cserebogár

A kiemelt zárlati károsítók közé tartozó japán cserebogár (Popillia japonica) a szomszédos országok közül Ausztria és Szlovénia mellett már Horvátországban is megjelent. Ezzel jelentősen megnövekedett a „stopposként” terjedő kártevő behurcolási és a hazai növényvilágra gyakorolt növényegészségügyi kockázata. A szakemberek munkája mellett a lakosság együttműködése is elengedhetetlen. A kártevő hazánkba való behurcolásának és terjedésének megakadályozása érdekében tilos külföldről növényeket, növényi részeket vagy talajt behozni az ország területére. Emellett a japán cserebogár észlelése esetén haladéktalanul értesíteni kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih).

Tovább >