Tudnivalók a szállításra alkalmatlan állatok állatvédelmi nyomon követéséről

A vágóhidakon kiemelt figyelmet kell fordítani a szállítás során sérült, illetve a szállításra alkalmatlan állapotban lévő állatokra. A Nébih a téma kapcsán összegyűjtötte az állattartó telepek működtetői, a szállításban közreműködő állatorvosok, az élőállat szállítók, valamint a vágóhidakat üzemeltetők számára a legfontosabb tudnivalókat.

Szállításra alkalmatlan sérült, beteg, önálló mozgásra képtelen állat mozgatása, vágóhídra szállítása a vonatkozó jogszabályok alapján tilos. Az előírások be nem tartása, a jelentős állatvédelmi problémákon túl, súlyos nemzetgazdasági következménnyel is járhat.

A központi állategészségügyi hatóság, azaz a Nébih szakemberei kidolgoztak egy eljárásrendet, amelynek értelmében minden olyan esetet szigorúan ki kell vizsgálni, amikor a vágóhídra sérült, beteg állat érkezik. A vizsgálatnak valamennyi érintett szereplőre – állattartó, szolgáltató állatorvos, állatszállító, vágóhíd üzemeltetője – ki kell terjednie, és amennyiben jogszabálysértést állapítanak meg a szakemberek, szigorú szankciót kell alkalmazni.

Szállítás előtt

Az állattartó telepet ellátó, és a szállítás során közreműködő szolgáltató állatorvos feladata, hogy a szállítási dokumentáció jóváhagyását megelőzően meggyőződjön az állatok állapotáról. Ezzel biztosíthatja, hogy szállításra alkalmatlan állatok ne kerüljenek a szállító járműre.

A vágóhíd kötelezettségei

A vágóhíd belső eljárásrendjében meg kell határozni a járásképtelen állatok vágóhídra történő érkezésekor végrehajtandó intézkedéseket (nyilvántartás, jegyzőkönyv felvétele, hatósági állatorvos tájékoztatása, szállítási baleset megítélése). Ilyen esetekben a vágás nem hajtható végre a megszokott módon, és azt a vágóvonalon kívül, a lehető leghamarabb el kell végezni. Ki kell jelölni a járásképtelen állatok kiszűréséért és jelentéséért felelős személyt/személyeket, az alkalmazandó kábítási módszert, a leölés módját, a vágott test/tetem elszállításának módját.

A belső eljárásrendnek arra is ki kell térnie, hogy a telepen ki felel a helyi hatóság tájékoztatásáért. A hatósági állatorvos értesíti2,3 a szállításra alkalmatlan állat / úti hulla származási helye szerint illetékes hatóságot és a szállító engedélyét kiállító illetékes hatóságot is.

A szállítás során balesetet szenvedett járásképtelen állatok kábításának és elvéreztetésének helyben kell megtörténnie, tilos az állat vágóhelyre történő vonszolása.

A krónikus betegségben szenvedő, szállításra alkalmatlan állatot – amelynél joggal feltételezhető, hogy rossz állapota már a telepen is egyértelműen észlelhető volt – soron kívül le kell ölni.  Az ilyen állatból származó hús felhasználása tilos, azt a hatóság állami kártalanítás nélkül elkobozza. A szabálytalan húsfelhasználás esetén a vágóhíddal szemben eljárást indít a hatóság.

Hatósági ellenőrzés a származási telepen

A származási telep illetékes hatósága – az érintett vágóhidat felügyelő hatóságától kapott értesítés alapján – soron kívüli, célzott állatvédelmi ellenőrzést végez, hogy megállapíthassák, az állat már a vágóhídra történő szállítást és berakodást megelőzően is szállításra alkalmatlan állapotban volt-e.

Az ellenőrzés során vizsgálják, hogy a szállításra alkalmatlan állatokkal mi történik a telepen. Szükség esetén alkalmazzák-e az eutanáziát azoknál az állatoknál, amelyeket állatvédelmi szempontból tilos elszállítani a vágóhídra. Emellett a vonatkozó bizonylatokat és nyilvántartásokat (állomány-nyilvántartás, elhullási és kezelési napló, állati tetemek elszállítására vonatkozó dokumentumok, stb.) is ellenőrzik a szakemberek.

Amennyiben bebizonyosodik, hogy az állattartó telepről szállításra alkalmatlan állatot indítottak a vágóhídra, az állattartóval és a szállítás során közreműködő szolgáltató állatorvossal szemben is eljárást indít a hatóság. A szállításra alkalmatlan állat szállításában közreműködő élőállat szállítóval szembeni szankcióról a szállítói engedélyt kiállító illetékes hatóság intézkedik.