null Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg nébih élelmiszer tudomány parazita vaddisznó róka trichinella trichinellosis

Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg

Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg
2016. október 4, kedd

Az elmúlt negyedszázad gazdasági, társadalmi és ökológiai változásai következtében a trichinellosis – az állati és emberi bélcsatornában és izomzatban megtelepedő, Trichinella nemzetségbe tartozó férgek okozta fertőzés – újra növekvő jelentőségű betegséggé vált a világ számos fejlett és fejlődő országában. A NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Nemzeti Parazitológiai Referencia Laboratóriumának és az Európai Unió Parazitológiai Referencia Laboratóriumának munkatársai hazai felmérő vizsgálataik eredményeit összesítő közleményükben számoltak be a Trichinella-fajok hazai járványtanáról. Az alábbiakban a mintegy 320 ezer vaddisznó és több mint 4000 vörös róka izommintáinak vizsgálatán alapuló tanulmány megállapításait foglaljuk össze.

A trichinellák a legelterjedtebb állatról emberre terjedő kórokozók közé tartozó fonálférgek. Az ember rendszerint sertés vagy vadon élő állatok nyers, vagy nem kellően hőkezelt húsának elfogyasztásával fertőződik. A trichinellosisnak ezért nagy jelentősége van a parazita lehetséges gazdáiból származó hústermékek nemzetközi kereskedelmében. A trichinellosis egyúttal a legnagyobb kiadással járó állatról emberre terjedő parazitás megbetegedések egyike – egyes becslések szerint mintegy 11 millió fertőzöttje van évente.

Izommintából mesterséges emésztéssel kinyert Trichinella-lárva

A hazai köz- és állategészségügy által megállapított esetekben a trichinellák faji hovatartozása hosszú ideig nem volt ismert. A fonalférgek okozta fertőzés aktuális hazai járványtani helyzetéről az 1970-es évektől egészen 2008-ig csak szórványos, részben anekdota-szerű információk álltak rendelkezésre. Egyes szerzők Magyarországot Trichinella-mentesnek vélték, és a hazai szakemberek nagy hányada a parazitózist felszámolt közegészségügyi problémának tekinti még napjainkban is. Jelenleg összesen 9 Trichinella-fajról tudunk, amelyek közül három hazai jelenlétét bizonyították.

 

A lakosságnak elsősorban az alábbi kockázati tényezőkre kell tekintettel lenniük:

  • A házi sertések szórványosan előforduló Trichinella-fertőzöttségére a háztáji állományokban lehet számítani, hiszen ennél a tartásmódnál lehet a legkisebb hatásfokkal védekezni az élősködők ellen. Paradox módon hazánkban az összes, közfogyasztásra kerülő sertés kötelező Trichinella-vizsgálaton esik át 1962 óta, kivéve a háztáji állományokból származó, magánvágásra kerülő egyedeket.
  • A 2011 óta minden évben megszervezett jártassági körvizsgálatok egyértelműen rámutattak, hogy a Trichinella-vizsgálóhelyek többsége a módszer kritikus pontjainak ismerete és a megfelelő képzés nélkül nem képes a parazita Európai Uniós követelményeknek megfelelő kimutatására. Ez megegyezik a nemzetközi tapasztalatokkal. Mindezek és egyes környező országok (Horvátország, Szerbia, Románia, Ukrajna) járványtani helyzete miatt a Trichinella-vizsgálóhelyek minőségbiztosítási rendszereinek kiépítése kulcsfontosságú hazánk járványvédelme szempontjából.
  • Hazánkban is növekszik a vásárlói kereslet a bioélelmiszerek iránt. A természetes körülmények között tartott sertések azonban a tartási és takarmányozási körülményeknek köszönhetően jóval nagyobb eséllyel fogyaszthatnak Trichinella-fertőzött tetemet, mint a nagyüzemi körülmények között tartott egyedek.
  • Magyarországon jelentős számú importált sertést dolgoznak fel. Ezek az állatok egyes esetekben olyan államokból kerülnek a hazai élelmiszerláncba, ahol a nagyüzemi sertésállomány sem mentes a trichinelláktól.
  • A fertőzött európai, vagy Európán kívüli államokat felkereső turisták fokozott kockázatnak vannak kitéve a helyi, trichinellákra fogékony állatfajokból készült, nyers vagy nem kellően hőkezelt hústermékek fogyasztásakor.
  • Az élelmiszerhamisításból, illegális élelmiszerimportból és kereskedelemből származó, nem hőkezelt hústermékek is fokozott veszélyt jelentenek a lakosság számára.
  • Az átlagfogyasztók körében nem, de bizonyos társadalmi rétegekben (pl. vadászok) rendkívül népszerű egyes trichinellákra fogékony állatfajokból (borz, medve) készült nyers és félnyers termékek fogyasztása, ami e fajok táplálkozási szokásai miatt jelentős kockázattal jár.

Az élősködők hazai elterjedtségét és az azt befolyásoló környezeti tényezőket vizsgálandó 4086 vörös róka és mintegy 320 ezer vaddisznó Trichinella-analízisét végezték el hazánkban 2006 és 2014 között. A genetikai vizsgálatok során 86 róka (2,1 százalék) és 58 vaddisznó (0,02 százalék) bizonyult fertőzöttnek – az ezekből származó lárvákat T. britovi, T. spiralis vagy T. pseudospiralis fajokként azonosították.

Az adatok térbeli elemzése alapján különböző kockázatú régiókat különítettek el hazánkban. A Szlovákiával, Ukrajnával és Romániával határos északkeleti országrészben a trichinellák átlagos előfordulási gyakorisága viszonylag magas volt, és ez az érték jelentősen meghaladta az ország más területein észlelt gyakoriságot. Ez a térség a T. britovi-fertőzött szlovákiai régió déli részének tekinthető. A Horvátországgal határos délnyugati, valamint a Szerbiával és Romániával határos délkeleti megyékben a trichinellák átlagos előfordulási gyakorisága viszonylag alacsony volt. (Szomszédainkban a nemzetségbe tartozó fonalférgek nagyobb számban vannak jelen, közülök is a legelterjedtebb faj a T. spiralis.) A középső országrészben a trichinellák átlagos előfordulási gyakorisága alacsony, míg az északnyugati megyékben elhanyagolható volt.

Mind a rókákban, mind a vaddisznókban a T. britovi volt a legtöbbször azonosított faj (87,5 százalék és 67,3 százalék), megelőzve a T. spiralist (11,2 százalék és 31,0 százalék) és a T. pseudospiralist (1,3 százalék és 1,7 százalék). A T. spiralis előfordulását jellemzően csak hazánk déli és keleti részében állapították meg. Ez az eredmény nem meglepő a hazánkkal délen és keleten szomszédos Romániában, Szerbiában, Horvátországban és Ukrajnában előforduló nagyszámú T. spiralis-fertőzött terület ismeretében. Feltételezhető, hogy a parazita vadon élő állatokban megtelepedve az országhatáron kívülről bármikor bejuthat hazánk területére, folyamatos kockázatot jelentve ezzel a háziállatok és az ember számára. A tokot nem képző T. pseudospiralis szórványos előfordulását elsőként állapították meg hazánkban.

Trichinella-fajok előfordulása Magyarországon: balra a T. spiralissal, jobbra a T. britovival fertőzött róka- és vaddisznóminták gyűjtési helye

Harmincnégy aranysakál vizsgálata során három, a horvát határ közelében elejtett egyednél állapítottak meg T. spiralis-fertőzöttséget. A faj fiatal hím egyedei akár több száz kilométer távolságot is képesek vándorolni élőhely keresése céljából, miközben számos kórokozót, így T. spiralist is behurcolhatnak attól mentes területekre.

A helyi vadőr háztáji állományából származó sertésből készített nyers, füstölt kolbász okozta családi Trichinella-járvány vizsgálatát végezték el a Békés megyei Medgyesbodzáson 2009-ben. Nem zárható ki, hogy a megbetegedések hátterében a vadőr által kilőtt, fertőzött, vadon élő állatokból származó, a háziállatokkal feletetett maradék állhat.

A rókák és a vaddisznók élőhelyének környezeti jellemzői és a T. spiralis-lárvaszám között összefüggést nem találtak, de a T. spiralis-fertőzöttség pozitív összefüggést mutatott az országhatár közelségével. Ez az eredmény jelzi, hogy a T. spiralis vadon élő állatokban való hazai előfordulását jelentősen befolyásolja a parazita erdei állatokkal történő átjutása a szomszédos államokból hazánk területére.

Statisztikai vizsgálatok alapján a T. britovi hazai előfordulását elsősorban a területek mezőgazdasági hasznosítása és az éves átlaghőmérséklet befolyásolja. A nem művelt területekkel mutatott pozitív összefüggés hátterében az állhat, hogy ezeken a területeken a róka sokkal inkább generalista ragadozó, és itt nagyobb a dögevés, valamint a kannibalizmus valószínűsége is. Az éves átlaghőmérséklettel mutatott negatív összefüggés okozója az állati tetemek lassabb lebomlása, a rókák alacsonyabb környezeti hőmérsékleten megfigyelt gyakoribb dögevése, valamint a T. britovi-lárvák alacsonyabb hőmérsékleten megfigyelt hosszabb túlélése lehet.

Mezőgazdasági területeken a rókák fő táplálékát a rágcsálók adják – ezeken az élőhelyeken kevésbé jellemző a dögevés és így a fertőzöttségi ráta is alacsonyabb

Hazánkban a trichinellák járványtana változatos képet mutat: három Trichinella-faj, különböző földrajzi régiókban – azokon belül pedig eltérő gyakorisággal –, jellemzően vadon élő állatokban fordul elő. Az emberközeli környezetben ezek a fonalférgek csak szórványosan találhatóak meg. A hazai élelmiszerlánc-biztonságban, a köz- és az állategészségügyben tevékenykedő szakemberekben tudatosítani kell, hogy a trichinellosis hazánkban nem tekinthető megoldott problémának. A trichinellák teljes felszámolására nincs reális lehetőség, hiszen a paraziták jelentős hányada vadon élő állatokban fordul elő. A fertőzés elleni védekezésre elsősorban az állattartó telepek magas szintű higiéniai viszonyainak megteremtése és a Trichinella-vizsgálatok megbízható minősége nyújt lehetőséget.

A tanulmány teljes terjedelemben a Magyar Állatorvosok Lapja 2015. augusztusi számában jelent meg.

Szerzők:

Széll Zoltán (NÉBIH ÁDI Nemzeti Parazitológiai Referencia Laboratórium; Parazitológiai, Hal- és Méhbetegségek Laboratórium)

Gianluca Marucci (Európai Unió Parazitológiai Referencia Laboratóriuma, Fertőző, Parazitás és Immunmediált Betegségek Osztálya)

Tolnai Zoltán (NÉBIH ÁDI Nemzeti Parazitológiai Referencia Laboratórium; Parazitológiai, Hal- és Méhbetegségek Laboratórium)

Edoardo Pozio (Európai Unió Parazitológiai Referencia Laboratóriuma, Fertőző, Parazitás és Immunmediált Betegségek Osztálya)

Sréter Tamás (NÉBIH ÁDI Nemzeti Parazitológiai Referencia Laboratórium; Parazitológiai, Hal- és Méhbetegségek Laboratórium)


Friss hírek

Harmadik országból származó ökológiai termékek behozatala és forgalomba hozatala
2022. január 18, kedd

Harmadik országból származó ökológiai termékek behozatala és forgalomba hozatala

Bio termékek harmadik országból történő importálását végző élelmiszer-vállalkozó tevékenységét tanúsító szervezet ellenőrzése alatt folytathatja. E célból szükséges a tevékenység megkezdése előtt a szervezetnél a nyilvántartásba vételét kérni.

Tovább >

Biztosan jó, ha „steril” zöldséget és gyümölcsöt vásárolunk?
2022. január 18, kedd

Biztosan jó, ha „steril” zöldséget és gyümölcsöt vásárolunk?

Manapság már alapvető fogyasztói igénynek tekinthető, hogy az úgynevezett „földesáruk” megmosva kerüljenek a boltok polcaira. Ezzel párhuzamosan egyre több vizsgálat során fedezhető fel magas klorát-/perkloráttartalom a zöldségekben, ami arra is utalhat, hogy a termékeket közvetlenül kezelték klóros fehérítő- vagy fertőtlenítőszerekkel. A Nébih felhívja a termesztők, kereskedők figyelmét, hogy semmiképpen sem ajánlott a zöldségek direkt fertőtlenítése, a fogyasztókét pedig arra, hogy tudatos vásárlóként ne csak „szemre” vásároljanak, a furcsa, klóros szagú zöldárut inkább ne vegyék meg!

Tovább >