Tájékoztató GMO szennyezett kukorica vetőmagot vásárolt termelők részére

Általános háttér Nemzetstratégiai érdek Magyarország GMO (genetikailag módosított szervezetek) mentességének fenntartása. Ez az egyik alapja a hosszútávon fenntartható növénytermesztésnek és exportpiacaink megtartásának. Egyes, Magyarországon vetőmagot forgalmazó cégek, termékeiket gyakran olyan országokban állítják elő, ahol engedélyezett bizonyos GMO-k köztermesztése, így előfordulhat, hogy a hazánkba beérkezett vetőmagok kismértékben GMO-szennyeződést tartalmaznak. Azokon a területeken, ahol GMO szennyezett vetőmagokat vetettek, az MgSzH a jogszabályoknak megfelelően minden esetben a növények megsemmisítését rendeli el, mert a GMO-s vetőmagokból kikelő állomány további GMO szennyeződések forrása lehet.

GMO ellenőrzések 2011. év tavaszán

A fenti célok érdekében a vidékfejlesztési miniszter 2011. április 27-én a vetőmagoknál fokozott GMO ellenőrzést rendelt el.

Az MgSzH vizsgálja az egyes vetőmagtételek GMO szennyezettségét.

Amennyiben az MgSzH megállapítja a vetőmagtétel GMO szennyezettségét, a 48/2004 (IV.21) FVM rendelet 52/A., 52/B. és 52/C. §-ai alapján a GMO szennyezett vetőmagtételt, valamint a génmódosított fajtákkal szennyezett vetőmagokból kikelt növényi állományt zárolja és elrendeli annak megsemmisítését.

A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a GMO szennyezett vetőmagból származó növényi állomány mellett – annak 400 m-es izolációs távolságán (a puffer zónán) belül – az egyéb kukorica állományt is meg kell semmisíteni. A 400 méteres puffer zóna meghatározása a géntechnológiával módosított, a hagyományos valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények egymás mellett folytatott termesztéséről szóló 86/2006. (XII.23.) FVM rendelet 2. számú melléklete alapján történt.

A Határozat végrehajtása

Az a gazdálkodó, akinek növényállománya megsemmisítését elrendelte az MgSzH, haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot a Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságával vagy az illetékes falugazdásszal a megsemmisítés végrehajtásának nyomon követhetősége érdekében. Tőlük tájékoztatást kap arról, hogy mit kell tennie a határozatban foglaltak teljesítéséhez.

A megsemmisítés a következő rend szerint történik:

• A növényvédelmi felügyelő 2 napon belül a falugazdásszal együtt helyszíni felmérést tart az érintett területen. Ennek során jegyzőkönyv felvételére kerül sor a termésbecslésről, valamint a puffer távolságon (400 m) belül lévő kukorica terület nagyságának beméréséről, az izolációs távolságon belül lévő kukorica területek tulajdonosainak azonosításáról.

• A jegyzőkönyv felvételének időpontjában a gazdálkodónak nyilatkozni kell a megsemmisítés időpontjáról, amely nem lehet később, mint a hatóság által meghatározott időpont. Abban az esetben amikor az időjárási körülmények nem teszik lehetővé a megsemmisítés végrehajtását lehetőség van halasztásra külön engedély alapján. A kérelmet a falugazdász szakvéleményével kiegészítve az MgSzH-nak kell megküldeni aki végzés formájában rendelkezik a megsemmisítés új határidejéről.

• A Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság a falugazdászokkal együtt ellenőrzi a vetőmagtétel és növényállomány megsemmisítésének tényét, amelyet újabb jegyzőkönyvben rögzít.

A megsemmisítés a növényállomány és a helyszíni körülmények alapján az alábbi módokon lehetséges:

• tárcsázás utána leszántás

• földre szecskázás utána leszántás

• a leszecskázott kukorica összegyűjtése a tábla szélére ideiglenes tározóba. A tejsavas kierjedést meg kell várni, utána az anyag a tábla mellett történő etetés esetén (amennyiben szállítani nem szükséges) – külön hozzájárulás nélkül – szabadon felhasználható. A siló megbontásáról előzetesen tájékoztatni kell a területileg illetékes falugazdászt.

• a tejsavas erjedést követően a siló összegyűjtése és elszállítása kizárólag olyan zárt szerelvényű gépjárművel lehetséges, amelynél a növényi részek kihullása és ezzel a génsodródás veszélye kizárt. A siló csak az MgSzH külön hozzájárulásával szállítható. Az MgSzH hozzájárulása – a termelő neve, címe, a felhasználás tervezett módja (biogáz, takarmány), valamint a célállomás megjelölése mellett – a falugazdász útján kérhető, aki a szállítás ellenőrzését is elvégzi.

Amennyiben a termelő a határozatban meghatározott időpontig nem végzi el a növényállomány megsemmisítését, akkor azt a gazdálkodó költségére az MgSzH végezteti el.

El nem vetett vetőmag esetén a készletet vissza kell küldeni a vetőmag forgalmazójának a Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának értesítése mellett.

A gazdálkodó a megsemmisítésről, mint vis maior tényről az MVH-t annak megtörténtétől számított 15 napon belül értesíti a megsemmisítési jegyzőkönyv másolatának megküldésével, az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet 3. § (1) bekezdés h) pontja alapján:

„3. § (1) bekezdés h) a zárlati vagy Magyar Köztársaság területén még nem honos károsító, illetve károkozó ellen hozott hatósági intézkedés.”

A gazdálkodók fix hektáronkénti kárfedező juttatást kapnak, melynek összege 360 ezer forint. A kártérítés összege az elmúlt évek átlagos termésmennyisége és a termények átlagára alapján került meghatározásra.

A kártérítési igények szeptember 30-ig nyújthatóak be, amelyeket a kormány november végéig bírál el és decemberben fizet ki.

A magyarországi előállítású vetőmag esetén annak előállítója, más esetben az első magyarországi forgalmazó felel a vetőmag géntechnológiával módosított szervezettel történő szennyezéstől való mentességért.