Vissza

Tájékoztató GMO szennyezett kukorica vetőmagot vásárolt termelők részére

Tájékoztató GMO szennyezett kukorica vetőmagot vásárolt termelők részére

Tájékoztató GMO szennyezett kukorica vetőmagot vásárolt termelők részére
2011. augusztus 4.

Általános háttér Nemzetstratégiai érdek Magyarország GMO (genetikailag módosított szervezetek) mentességének fenntartása. Ez az egyik alapja a hosszútávon fenntartható növénytermesztésnek és exportpiacaink megtartásának. Egyes, Magyarországon vetőmagot forgalmazó cégek, termékeiket gyakran olyan országokban állítják elő, ahol engedélyezett bizonyos GMO-k köztermesztése, így előfordulhat, hogy a hazánkba beérkezett vetőmagok kismértékben GMO-szennyeződést tartalmaznak. Azokon a területeken, ahol GMO szennyezett vetőmagokat vetettek, az MgSzH a jogszabályoknak megfelelően minden esetben a növények megsemmisítését rendeli el, mert a GMO-s vetőmagokból kikelő állomány további GMO szennyeződések forrása lehet.

GMO ellenőrzések 2011. év tavaszán

A fenti célok érdekében a vidékfejlesztési miniszter 2011. április 27-én a vetőmagoknál fokozott GMO ellenőrzést rendelt el.

Az MgSzH vizsgálja az egyes vetőmagtételek GMO szennyezettségét.

Amennyiben az MgSzH megállapítja a vetőmagtétel GMO szennyezettségét, a 48/2004 (IV.21) FVM rendelet 52/A., 52/B. és 52/C. §-ai alapján a GMO szennyezett vetőmagtételt, valamint a génmódosított fajtákkal szennyezett vetőmagokból kikelt növényi állományt zárolja és elrendeli annak megsemmisítését.

A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a GMO szennyezett vetőmagból származó növényi állomány mellett – annak 400 m-es izolációs távolságán (a puffer zónán) belül – az egyéb kukorica állományt is meg kell semmisíteni. A 400 méteres puffer zóna meghatározása a géntechnológiával módosított, a hagyományos valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények egymás mellett folytatott termesztéséről szóló 86/2006. (XII.23.) FVM rendelet 2. számú melléklete alapján történt.

A Határozat végrehajtása

Az a gazdálkodó, akinek növényállománya megsemmisítését elrendelte az MgSzH, haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot a Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságával vagy az illetékes falugazdásszal a megsemmisítés végrehajtásának nyomon követhetősége érdekében. Tőlük tájékoztatást kap arról, hogy mit kell tennie a határozatban foglaltak teljesítéséhez.

A megsemmisítés a következő rend szerint történik:

  • A növényvédelmi felügyelő 2 napon belül a falugazdásszal együtt helyszíni felmérést tart az érintett területen. Ennek során jegyzőkönyv felvételére kerül sor a termésbecslésről, valamint a puffer távolságon (400 m) belül lévő kukorica terület nagyságának beméréséről, az izolációs távolságon belül lévő kukorica területek tulajdonosainak azonosításáról.

  • A jegyzőkönyv felvételének időpontjában a gazdálkodónak nyilatkozni kell a megsemmisítés időpontjáról, amely nem lehet később, mint a hatóság által meghatározott időpont. Abban az esetben amikor az időjárási körülmények nem teszik lehetővé a megsemmisítés végrehajtását lehetőség van halasztásra külön engedély alapján. A kérelmet a falugazdász szakvéleményével kiegészítve az MgSzH-nak kell megküldeni aki végzés formájában rendelkezik a megsemmisítés új határidejéről.

  • A Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság a falugazdászokkal együtt ellenőrzi a vetőmagtétel és növényállomány megsemmisítésének tényét, amelyet újabb jegyzőkönyvben rögzít.

A megsemmisítés a növényállomány és a helyszíni körülmények alapján az alábbi módokon lehetséges:

  • tárcsázás utána leszántás

  • földre szecskázás utána leszántás

  • a leszecskázott kukorica összegyűjtése a tábla szélére ideiglenes tározóba. A tejsavas kierjedést meg kell várni, utána az anyag a tábla mellett történő etetés esetén (amennyiben szállítani nem szükséges) – külön hozzájárulás nélkül – szabadon felhasználható. A siló megbontásáról előzetesen tájékoztatni kell a területileg illetékes falugazdászt.

  • a tejsavas erjedést követően a siló összegyűjtése és elszállítása kizárólag olyan zárt szerelvényű gépjárművel lehetséges, amelynél a növényi részek kihullása és ezzel a génsodródás veszélye kizárt. A siló csak az MgSzH külön hozzájárulásával szállítható. Az MgSzH hozzájárulása – a termelő neve, címe, a felhasználás tervezett módja (biogáz, takarmány), valamint a célállomás megjelölése mellett – a falugazdász útján kérhető, aki a szállítás ellenőrzését is elvégzi.

Amennyiben a termelő a határozatban meghatározott időpontig nem végzi el a növényállomány megsemmisítését, akkor azt a gazdálkodó költségére az MgSzH végezteti el.

El nem vetett vetőmag esetén a készletet vissza kell küldeni a vetőmag forgalmazójának a Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának értesítése mellett.

A gazdálkodó a megsemmisítésről, mint vis maior tényről az MVH-t annak megtörténtétől számított 15 napon belül értesíti a megsemmisítési jegyzőkönyv másolatának megküldésével, az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet 3. § (1) bekezdés h) pontja alapján:

„3. § (1) bekezdés h) a zárlati vagy Magyar Köztársaság területén még nem honos károsító, illetve károkozó ellen hozott hatósági intézkedés.”

A gazdálkodók fix hektáronkénti kárfedező juttatást kapnak, melynek összege 360 ezer forint. A kártérítés összege az elmúlt évek átlagos termésmennyisége és a termények átlagára alapján került meghatározásra.

A kártérítési igények szeptember 30-ig nyújthatóak be, amelyeket a kormány november végéig bírál el és decemberben fizet ki.

A magyarországi előállítású vetőmag esetén annak előállítója, más esetben az első magyarországi forgalmazó felel a vetőmag géntechnológiával módosított szervezettel történő szennyezéstől való mentességért.


Átlagos (0 Szavazatok)

Friss hírek

A hobbi virágvetőmagokat vizsgálta a Nébih
2019. október 14, hétfő

A hobbi virágvetőmagokat vizsgálta a Nébih

Erdészeti és energetikai célra engedélyezett fajták és fajtajelöltek listája
2019. július 3, szerda

Erdészeti és energetikai célra engedélyezett fajták és fajtajelöltek listája

Módosult a vetőmag előállításról és forgalmazásról szóló jogszabály
2019. június 6, csütörtök

Módosult a vetőmag előállításról és forgalmazásról szóló jogszabály

Változások az erdészeti szaporítóanyag-felügyelet szervezetében
2019. május 22, szerda

Változások az erdészeti szaporítóanyag-felügyelet szervezetében

A spárga
2019. április 20, szombat

A spárga

Kedvezően zárult a Nébih 2018-as petúnia GMO-vizsgálata
2018. június 7, csütörtök

Kedvezően zárult a Nébih 2018-as petúnia GMO-vizsgálata

Őszirózsa virágmagvak hatósági vizsgálata
2017. március 6, hétfő

Őszirózsa virágmagvak hatósági vizsgálata

Szervezeti változások a dísznövény- és zöldségpalánta szaporítóanyag felügyeleti rendszerben
2017. január 23, hétfő

Szervezeti változások a dísznövény- és zöldségpalánta szaporítóanyag felügyeleti rendszerben

A gyümölcsültetvény telepítés engedélyezésével kapcsolatos tudnivalók
2017. január 3, kedd

A gyümölcsültetvény telepítés engedélyezésével kapcsolatos tudnivalók

Hüvelyesek Nemzetközi Éve 2016
2016. december 13, kedd

Hüvelyesek Nemzetközi Éve 2016

Nyáriorgona szaporítóanyagok utóvizsgálata
2016. november 30, szerda

Nyáriorgona szaporítóanyagok utóvizsgálata

2016 a hüvelyes növények nemzetközi éve
2016. november 7, hétfő

2016 a hüvelyes növények nemzetközi éve

Vetőmag szaporítás szántóföldi ellenőrzésének módszertana
2016. szeptember 23, péntek

Vetőmag szaporítás szántóföldi ellenőrzésének módszertana

Hogyan termesszünk otthon salátát?
2016. augusztus 25, csütörtök

Hogyan termesszünk otthon salátát?

Kajszibarack fajták
2016. augusztus 25, csütörtök

Kajszibarack fajták

Csicseriborsó, a szárazságtűrő fehérjenövény
2016. július 25, hétfő

Csicseriborsó, a szárazságtűrő fehérjenövény