Tájékoztató a dísznövény-szaporítóanyagokról
A dísznövények sokféle életmódú és formájú növények, amelyekben közös, hogy esztétikai célból használjuk őket, szűkebb és tágabb környezetünk szépítésére.
A dísznövények csoportosítása, felhasználása és csoportelnevezései
A dísznövények sokszínűségéből adódóan a növénycsoportok elnevezésében nagy kavarodás van. A vásárlók gyakran a szakmai nyelvtől eltérő, néha téves kifejezéseket használnak, ami megnehezíti a kommunikációt. A szakmai nyelvben azonban szintén alkalmaznak gyakorlat szempontú, nem egzakt csoport-elnevezéseket.
Díszfaiskolai termékeknek hívjuk a díszfákat, díszcserjéket (beleértve a rózsatöveket), a tűlevelű- (pl. ezüstfenyő) és pikkelylevelű örökzöldeket (pl. tuja, hamisciprus) valamint a szabadföldi évelőket (pl. ikravirág, díszfüvek). Ezeket bel- és külterületi utak szegélyezésére, épületek körüli parkosításra, pihenőparkok létesítésére, iparterületek rekultivációjára, valamint kiskertekben használjuk.
Az egynyári (pl. paprikavirág, folytonnyíló begónia) és kétnyári (pl. árvácska, százszorszép) dísznövények palántáit virágágyi kiültetésekben, balkonládákban használjuk. A virágágyi kiültetésben nem, csak virágkosarak, balkonládák díszítésére használt növényeket balkonnövényeknek nevezzük (Calibrachoa – kisvirágú petúnia). Felhasználunk úgynevezett dézsás növényeket, amelyek gyakran a magyar teleket el nem viselő növényfajok díszítő értékű fajtái (pl. leánder, citromfa, kefevirág). Ezeket télen világos, hűvös helyen kell teleltetni. A virágával díszítő cserepes dísznövények egy része virágágyba, sírokra és balkonládába is ültethető (pl. muskátli, krizantém), más részük lakások, beltéri egységek ideiglenes dísze (Gloxinia, orchideák). A levelével díszítő cserepes növényeket (pl. fikusz) szintén lakások és közösségi terek belső díszítésére használják. E két előző csoportot együtt szobanövényeknek is nevezik. Külön csoportot képeznek a kaktuszok, valamint a páfrányok, amelyeket a termesztésben ugyancsak a szobanövényekhez sorolhatunk. A szobanövények közös jellemzője, hogy a fagyokat nem viselik el.
Kertjeink díszei a hagymás – gumós – hagymagumós – gyöktörzses növények (pl. tulipán – boglárka – kardvirág – nőszirom), amelyeket együttesen hagymás dísznövényeknek, vagy hagymásoknak nevezünk. A hagymásokat cserépbe ültetve (hajtatva) is értékesítik, különösen nőnapi és anyáknapi ajándékozás céljára. Ezek szobanövénynek tekinthetők.
A hazánkban termesztett mocsári és vízinövényeket kerti tavakban, vagy dézsákban való felhasználás jellemzi (tündérrózsa, nyílfű).
A dísznövények speciális termesztési és felhasználási módját tükröző elnevezés a vágott virág- és vágott zöld (pl. liliom, krizantém, rózsa, szegfű, aszparágusz), valamint a szárazvirág. A dísznövények esetében a fentieken túl, más növénycsoport elnevezések is vannak.
A szaporítóanyagok bolti ellenőrzése
A NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság munkatársai a dísznövény szaporítóanyagokat a forgalmazás helyén, szúrópróbaszerűen ellenőrzik. Vizsgálják a szaporítóanyagok eredetét, egészségi állapotát, megfelelő kondícióját, a szaporítóanyagok jó kondícióban tartásának feltételeit, a fajtaazonosságot és fajtatisztaságot, valamint a szaporítóanyag elnevezését és jelölését. Az előírásoknak nem megfelelő szaporítóanyagokat a forgalomba hozataltól eltilthatják, súlyos, vagy ismételt esetben a forgalmazó részére minőségvédelmi bírságot vethetnek ki.
Amit a vásárláskor tudni kell
Mindenekelőtt szeretnénk, ha a vásárlókban tudatosulna, hogy csak kiváló minőségű dísznövény ad mélyreható és tartós esztétikai élményt, ezért a nem egészséges, vagy a „jó minőség”-nél alacsonyabb minőségi kategóriájú dísznövények megvásárlásától óvakodjanak. Az árleszállítással, akciósan felkínált dísznövények megvásárlását sem javasoljuk. Az ilyen szaporítóanyagok általában a következő kategóriák valamelyikébe sorolhatók:
• Legyengült, vagy különös díszítő értékét már elvesztett növények (pl. elvirágzott orchidea, elvirágzott primula, elvirágzóban lévő ciklámen, elvirágzott hajtatott nárcisz, cérnacsírás rózsatő, csírás tulipán hagyma stb.). Ezek megfelelő szakmai ismeretek birtokában ugyan jó kondícióba hozhatók, és újra virágoztathatók, de általában kiszárított , legyengült növények. A termesztők által használt tőzeg alapú talajok nehezen nedvesíthetők vissza, ezért a pulton tartás során, a talaj egyszeri kiszáradása is maradandó károsodást okoz a növényeknek.
• A rejtett minőséghibákat tartalmazó szaporítóanyagok legjobb példái az úgynevezett „gyökérlabdás” faiskolai növények (tuják stb…) köréből kerülnek ki. A szárazon tartott gyökér labdákban a hajszálgyökerek súlyosan károsodhatnak, ezzel a víz- és tápanyag felszívó felület elhal, amely előbb-utóbb a növény pusztulását okozza. Az egészben az a csel, hogy a minőségkárosodás a lombozaton gyakran még nem látható. Ha azonban az örökzöldek lombja már kiszáradt, netán „zörgős” állapotban van, az azt bizonyítja, hogy a növények már károsodtak. Intő jel lehet, ha a tuják gyökérlabdája nylon zsákba van csomagolva, ha földje szóródik, vagy a földlabda szétesett (nem kemény), vagy kiszáradt. Ha a földlabdás növények gyökérlabdája nedvesített fűrészporral, kéreggel van takarva, az azt valószínűsíti, hogy jó minőségű áruval van dolgunk.
A fogyasztóknak közvetlen értékesítést végző, engedélyezett kereskedelmi egységek (lerakatok, áruházláncok, virágboltok) kötelezettsége, hogy a NÉBIH NKI által ellenőrzött, úgynevezett „regisztrált dísznövény szaporítóanyag forgalmazótól” vásárolják a szaporítóanyagokat. Ez a vásárlók számára biztosítékot nyújt. Termékeik általában megbízhatóbbak, mint a benzinkutaknál és az utak mentén ideiglenesen működő virágárusítók termékei. Mindenekelőtt, ne felejtsék el a régi szlogent: „Cipőt a cipőboltból!”, amely lefordítva így hangzik: Dísznövényt csak kertészeti szakáruházból! A szakáruházak, beleértve a faiskolai lerakatokat, szakismerettel rendelkező eladókat alkalmaznak, akik a növényeket szakszerűen gondozzák, és jelentős segítséget nyújthatnak a vásárlónak a növények kiválasztásához és jövőbeli ápolásához.
A szaporítóanyag-termesztők és -kereskedők nyilvántartásba vétele
A NÉBIH NKI nyilvántartást vezet a regisztrált dísznövény-szaporítóanyag-termesztőkről és forgalmazókról. Ebben a nyilvántartásban kizárólag azok a termesztők és kereskedők szerepelnek, akik a szaporítóanyagokat másik termesztő vagy kereskedő részére értékesítik. A nyilvántartásban szereplő termesztők és kereskedők NÉBIH nyilvántartási számmal rendelkeznek. Ezt a számot kötelezően fel kell tüntetniük a szaporítóanyagot kísérő okmányon. Előfordul, hogy a termék címkéjén is szerepel ez a szám, amelynek feltüntetése ugyan nem kötelező, de mindenképpen jó jel a vásárlónak. (Formája: hat jegyű szám/DT, vagy DN.) A fentiekből következően, nincs minden dísznövény szaporítóanyag termesztőnek és kereskedőnek száma. A NÉBIH NKI a számmal rendelkező forgalmazókat rendszeresen ellenőrzi, a többi forgalmazó esetében kockázatbecslésen alapuló, szúrópróbaszerű ellenőrzéseket hajthat végre (bolti ellenőrzések).
A szaporítóanyagok ellenőrzése a regisztrált forgalmazóknál
A bolti ellenőrzések mellett, a növénytermesztési hatóság (értsd: a NÉBIH NKI és a hatáskörrel rendelkező megyei kormányhivatalok munkatársai, illetékességi területükön) rendszeresen ellenőrzik a dísznövény szaporítóanyagok előállítását és forgalomba hozatalát, a NÉBIH NKI nyilvántartásában szereplő termesztőknél és nagykereskedőknél.
Magyarország dísznövény szaporítóanyag ellenőrzése az Európai Közösség jogrendjéhez igazodik. A NÉBIH NKI ellenőrzések végső célja a forgalomba hozott dísznövények jó minőségének biztosítása. Ennek érdekében a termesztőknél vizsgáljuk a szaporítóanyagok eredetét, a tételek elkülönítését, helyes megnevezését, jelölését, a termesztéstechnológiában megjelölt kritikus pontokról szóló feljegyzéseket, nyilvántartás vezetését a beszerzésekről, az értékesítésekről, a szaporításokról, valamint a nevelés alatti állományokról. Alapvető követelmény a szaporítóanyagok nyomon követhetőségének biztosítása. Az értékesített szaporítóanyagokat megfelelő adattartalommal ellátott okmánynak kell kísérnie.
A kereskedők esetében a NÉBIH NKI ellenőrzése az adminisztrációs előírásokra korlátozódik. A szaporítóanyagok nyomon követhetőségét itt is biztosítani kell.
Dísznövény szaporítóanyag forgalomba hozatalának általános feltételei
A dísznövény szaporítóanyag akkor hozható forgalomba, ha a tétel kellően egynemű, ha megfelel a kísérő okmányon igazolt EK minőségnek (mentes a károsítóktól és azok tünetétől valamint a felhasználást hátrányosan befolyásoló hiányosságtól és mechanikai sérüléstől, faj- és fajtaazonos, faj- és fajtatiszta, jó kondícióban lévő, a felhasználási céljának megfelelő méretű, a vetőmag megfelelő csírázóképességű, ép, sértetlen csomagolású, és rendelkezik a tétel azonosító adataival). A harmadik országból származó dísznövény szaporítóanyagnak is meg kell felelnie e feltételeknek, valamint a kísérő okmányon a származási országot fel kell tüntetni.
A „végfelhasználónak” értékesített szaporítóanyagok címkéjén legalább a növény megnevezésének, és forgalmazója nevének szerepelnie kell, és biztosítani kell a megfelelő termékinformációt. A vásárló számára nagyon hasznos, ha – legalább az árudában kifüggesztve – kap egy növényleírást, vagy ha a címke felhasználási- ültetés- és ápolási tanácsot is tartalmaz. Feltétlenül elvárható például, hogy a növények speciális igényeit a címkén feltüntessék (különleges talajigény, fagyérzékenység).
A szaporítóanyagok kitermesztése
A NÉBIH NKI kitermesztéssel ellenőrizheti a forgalomba hozott dísznövény szaporítóanyag minőségét. A vizsgálatba vont fajokat, fajtacsoportokat kockázatbecslésen alapuló, szúró próbaszerű kiválasztással jelöli ki. A hivatal eddig kardvirág hagymagumók, egynyári- és futó verbénák, rózsatövek, tűztövis és nyáriorgona posztkontrol vizsgálatát végezte. A vizsgálatok eredményéről a NÉBIH NKI közvetlenül értesíti a szaporítóanyag-minta tulajdonosát, egyben megteszi a szükséges intézkedéseket, valamint szaklapban tájékoztatja a fogyasztókat.
Vonatkozó hatályos jogszabályok
2003. évi LII. törvény a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról
45/2008. (IV. 11.) FVM rendelet a dísznövény szaporítóanyagok forgalomba hozataláról