Milyen kockázatokat rejt az ehető virágok fogyasztása?
Egy spanyol tanulmány szerint az ehető virágok pirrolizidin- és tropán-alkaloid-tartalma aggodalomra ad okot.
A természetes és funkcionális élelmiszerek globális előretörése az ehető virágok népszerűvé válását is magával hozta, ezért a spanyol Rey Juan Carlos Egyetem kutatói átfogó szakirodalmi áttekintést készítettek, amelyből az derült ki, hogy az ehető virágokban a pirrolizidin (PA) és a tropán alkaloidok (TA) jelenléte aggályos — írja a Food Safety Magazine a Foods című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányról. A trend hívei a virágokat frissen, szárítva vagy a belőlük készített termékekben, például forrázatokban, étrend-kiegészítőkben és mézben fogyasztják. A rendelkezésre álló szakirodalmi adatok alapján ezek a termékek növényvédőszer-maradékokat, nehézfémeket, valamint mikrobiológiai és fizikai szennyeződéseket is tartalmazhatnak. Az EU Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszerén (RASFF) ehető virágokra vonatkozó bejelentésekben leggyakrabban növényvédőszer-maradékokat, szalmonella-szennyezettséget, valamint magas pirrolizidin-alkaloid- (PA) és tropán-alkaloid-tartalmat (TA) említenek.
A legnagyobb toxikológiai kockázatot bizonyos PA-k májkárosító és daganatkeltő, valamint a TA-k neurológiai hatása jelenti, melyeket bizonyos növények természetes módon termelnek. Ezek az alkaloidok még nem termelő fajokban is kimutathatók a szántóföldi keresztszennyeződés, a talajon keresztüli horizontális átvitel vagy a korábban TA-t vagy PA-t termelő növényeket meglátogató méhek általi beporzás miatt. A fejlődő analitikai módszerek már a nyomokban előforduló alkaloidokat is képesek kimutatni, de a szabványosított protokollok és referenciaanyagok hiányoznak. Európában bizonyos gyógyteák és étrend-kiegészítők pirolizidin-alkaloid-tartalmára létezik jogszabályi határérték, de az ehető virágok szennyezőanyag-tartalmára vonatkozóan nincsenek előírások. A szakértők sürgetik ezek kidolgozását, mivel az ehető virágok fogyasztása világszerte egyre népszerűbb.