Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek kiterjedése országos viszonylatban

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (Hhvtv.) megkülönböztet halgazdálkodási vízterületeket és nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeket.

A vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján halgazdálkodási vízterület az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, ide nem értve a haltermelési létesítményt. Az ilyen vízterületeken, jogszerű horgászati tevékenységet állami horgászjegy és a hozzátartozó fogási napló birtokában végezhet a horgász.

A nyilvántartott halgazdálkodási vízterület, olyan halgazdálkodási vízterület, amelyet a halgazdálkodási hatóság nyilvántartásba vett, és amelyre halgazdálkodásra jogosult nyilvántartásba vehető vagy a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultját már rögzítette. A jogszerű horgászati tevékenység gyakorlásához az állami horgászjegyen és fogási naplón túl, szükséges a halgazdálkodásra jogosult által kiadott területi jegy kiváltása is.

A Hhvtv. 33. § (1) bekezdése kimondja, hogy a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultjáról és a halgazdálkodási vízterületekről – a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás átláthatósága és a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekre vonatkozó előírások érvényre juttatása céljából – nyilvántartást vezet.

A NÉBIH, a vízterületek és az azokkal szorosan összefüggő adatok elektronikus nyilvántartásának vezetésére a VIZA programot működteti.

A VIZA szakrendszer a halgazdálkodási vízterület lényeges paramétereit, pl. kiterjedése, a víztérkódokat, a vízterületek tulajdonosát/tulajdonosait, a halgazdálkodásra jogosultak adatait, valamint a halászati őrök alap- és működési adatait tartja nyilván és kezeli. A halgazdálkodási vízterületek és a halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartása a természetes személyazonosító adatok kivételével közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülnek.

A Hhvtv. 34. § (1) bekezdése alapján azt a halgazdálkodási vízterületet, ahol halgazdálkodási tevékenységet folytatnak vagy a jövőben folytatni kívánnak, a halgazdálkodási hatósághoz be kell jelenteni, amennyiben a bejelentés nem történik meg, úgy a (2) bekezdés értelmében a halgazdálkodási vízterületet a halgazdálkodási hatóság hivatalból, vagy a halgazdálkodási vízterület fekvése szerinti ingatlan tulajdonosának (1) bekezdés szerinti bejelentésére – az e törvénynek a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekre vonatkozó előírásainak érvényre juttatása céljából – veszi nyilvántartásba.

A VIZA szakrendszerben rögzült adatok alapján, 2017. év végéig országosan 2250 darab vízterület került nyilvántartásba vételre, melyek kiterjedése több mint 162 ezer hektárnyi horgászható vízfelületet jelent a közel 443 ezer horgász számára, így ez 0,37 hektárnyi vízfelületet jelent horgászokként.

A nyilvántartásba vett vízterületek megyénkénti és a fővároshoz tartozó megoszlás az alábbi diagramokon látható.

Hazánk legnagyobb kiterjedésű állóvize a Balaton, melyet a Somogy megyei halgazdálkodási hatóság vett nyilvántartásba, így annak ellenére, hogy kiterjedése több megyét is érint, a Balaton a 60.000 hektárnyi vízfelületével a Somogy megyei adatokat növeli jelentős mértékben. Legkisebb a nyilvántartott horgászható vízterületek kiterjedése Nógrád megyében, az alig 800 hektárnyi vízfelülettel a nyilvántartásba vett vízterületek arányából csupán 0,005 százalékot jelent.