Növénykórtani bemutató Szarvason
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) együttműködve a toxintermelő gombákkal szembeni rezisztencia szerepét ismertették a Nébih kutatói a Szarvasi Fajtakísérleti Állomáson szeptember 20-án.
Csapó József, a Szántóföldi Fajtakísérleti Osztály vezetője és Bozó József, a NAK Békés megyei alelnöke köszöntőjében kiemelte, hogy az első növénykórtani témakörben szervezett bemutató remélhetőleg hagyományteremtő lesz, hangsúlyt adva a növényfajok növénykórtani tulajdonságainak meghatározó szerepének.
Szula Anikó, a Szarvasi Fajtakísérleti Állomás vezetője bemutatta a 37,57 hektáron elterülő állomást, ahol 2022-ben 1284 kukoricafajtát vizsgáltak. A kórtani kukorica kísérletbe ezek közül 166 fajta került be. Előadásában kiemelte, a fuzáriumos csőpenészedés és szártőkorhadás a kukoricahibridek gazdasági értékvizsgálata során kötelezően vizsgálandó betegség és az állami elismerés során kizáró tényező az arra való nagymértékű fogékonyság. A Fusarium fajok közvetlen terméscsökkentő hatásuk mellett mikotoxinokat termelnek, melyek humán-, és állategészségügyi kockázatot jelentenek.
Lőrincz Anna (Nébih ÉLI) a mikotoxinok jelentőségét és laboratóriumi méréseik folyamatát és eredményeit ismertette, Dr. Nagy Géza (Nébih NBI) a kukorica integrált növényvédelmének lehetőségeit, és az engedélyezett hatóanyagokat mutatta be.
Dr. Szőke Csaba (ATK Mezőgazdasági Intézet) a rezisztencianemesítés jelentőségét hangsúlyozva elmondta, hogy a vizsgált martonvásári hibridek közel 70% megfelelő ellenállósággal bír a Fusarium fajokkal szemben.
Kovács Blanka, a Nébih MGEI növénykórtani témavezetője beszámolt a Szarvasi Fajtakísérleti Állomás 8 éves monokultúrás kukorica kísérletének fuzáriumos fertőzöttségi eredményeiről.
Annak érdekében, hogy az állami fajtaelismerés során megbízható növénykórtani eredményeket kaphassanak, szükség van provokációs kísérletek beállítására. A szarvasi kísérletben monokúltúrával biztosított a fertőzés kialakulásához szükséges nagy mennyiségű fertőzőanyag, az öntözés megfelelő körülményeket hoz létre a fertőzéshez, továbbá a kártevőkkel szembeni okszerű inszekticides védelem lehetővé teszi a fajták fogékonyságbeli különbségének értékelését. A jövőbeni tervek között szerepel a mesterséges fertőzéses kísérletek beállítása és toxinmérésekkel történő kiegészítése.
Dr. Mesterházy Ákos (GK) akadémikus is megerősítette eredményeivel a mesterséges csőfertőzéses kísérletek beállításának fontosságát és a toxinvizsgálatok meghatározó szerepét a kukorica hibridek toxintermelő gombákkal szembeni rezisztenciájának megállapításában.
Az előadásokat követő szemle során a vendégek megtekintették a 8 éves monokultúrás kukorica kísérlet eredményét, bemutatva a fuzáriumos csőpenészedés és szártőkorhadás felvételezésének gyakorlatát.
