Vissza

Nem veszélyes hulladék hasznosítása termőföldön

Nem veszélyes hulladék hasznosítása termőföldön

Nem veszélyes hulladék hasznosítása termőföldön

A nem veszélyes hulladék termőföldön történő hasznosítása nem csak a hatékony hulladékhasznosítás szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hanem a talajszerkezet javítása és a növények tápanyag-utánpótlása szempontjából is. Tehát ami az egyiknek hulladék, a másiknak értékes tápelem.

Milyen hulladék helyezhető ki mezőgazdasági területre?

Hulladéknak azokat a tárgyakat nevezzük, amelyek az ember mindennapi élete során keletkeznek és a keletkezésük helyén (mezőgazdaság, üzemek, háztartás stb.) feleslegessé váltak, tőlük birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles.

Magyarországon évente 70-75 millió tonna hulladék keletkezik. Ebből közel 35 millió tonna mezőgazdasági eredetű, és kb. 25 millió tonna nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék. A számokból is látszik, hogy milyen fontos a hatékony hulladékgazdálkodás, hogy minél több formáját találjuk meg a hulladékok hasznosítási módjának. Egyik hasznosítási megoldás lehet a nem veszélyes hulladékok mezőgazdasági területen történő felhasználása.

A hulladékok csoportosítását megtaláljuk a hulladékjegyzékben [72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet a hulladékjegyzékről]

A termőföldön kétféle hulladékcsoportot lehet hasznosítani: a mezőgazdasági eredetű és a nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékokat. Az előbbi hulladékcsoport felhasználásának nevéből eredően is lényegesen egyszerűbb feltételei vannak.

A mezőgazdaság hulladékait takarmányozásra, trágyázásra, talajjavításra hasznosítják elsősorban. Mivel ezek szerves anyagok, energetikai célokat is szolgálhatnak például biogáz üzemekben.

A nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználása csak abban az esetben lehetséges, ha az adott hulladék a talaj szervesanyag készletét, termőképességét kedvezően befolyásolja, továbbá ha a termőföld minőségében negatív változás ezek kijuttatásának hatására nem következik be.

Általánosan elmondható, hogy termőföldre csak olyan nem veszélyes hulladék juttatható ki, melynek származási helye, képződésének módja és mennyisége, termelője, illetve birtokosa, kezelője, szállítója ismert és szakszerű felhasználásával elkerülhetővé válnak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások.

Felhasználási kritériumok a nem veszélyes hulladékoknál:

  • nem tartalmazhat nem bomló, talajidegen anyagokat,

  • a maximális dózis a legnagyobb arányban található tápelem-tartalom figyelembevételével kerül megállapításra,

  • a szennyező anyagok kijuttatható mennyiségének korlátozásánál jogszabály határozza meg a határértékeket [50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet és 10/2000. (VI. 2.) KöM–EüM–FVM–KHVM együttes rendelet],

  • állati eredetű hulladék és annak kezelt végtermékei hasznosítása során a külön jogszabályban [71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet] foglaltakat is figyelembe kell venni.

A nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok esetében be kell szerezni a hasznosításához a kihelyezéssel érintett terület földhasználójának és tulajdonosának hozzájárulását is.

Hogyan kaphatunk engedélyt a felhasználásra?

A nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználása a talajvédelmi hatóság engedélyével történhet.

A kérelem bármelyik kormányablaknál benyújtható, vagy az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságához.

A kérelemhez mellékelni kell a nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználását megalapozó talajvédelmi tervet, vagy a mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználását megalapozó egyszerűsített talajvédelmi tervet, amelyet az arra jogosult és a NÉBIH által nyilvántartott talajvédelmi szakértő készíthet el. A talajvédelmi terv kitér a hulladék összetevőire, beltartalmi értékeire, és arra is, hogy azt képes-e befogadni a kihelyezéssel érintett terület.

A nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékok esetében csatolni kell a kérelemhez a földhasználó és tulajdonos hozzájárulását is, amennyiben a kérelmező nem a kihelyezéssel érintett terület földhasználója vagy tulajdonosa.

A talajvédelmi hatósági eljárás díja 60.000 Ft, amelyet a kérelem benyújtásakor kell megfizetni. A fizetés módjáról itt  talál információt.
Az ügyintézés határideje a kérelem talajvédelmi hatósághoz érkezésétől számított 21 nap, azonban ebbe nem számít bele például a hiánypótláshoz, a tényállás tisztázásához szükséges idő, vagy a szakhatósági eljárás időtartama.

Az engedély legfeljebb öt évig érvényes, amely meghosszabbítható. Az engedély ugyanazon területen történő további folytatásának, ellenőrző vizsgálatok alapján végzett ismételt engedélyezésének díja az engedélyre megállapított díj 50 %-a, azaz 30.000 Ft.

Letölthető anyagok:

Formanyomtatvany mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék engedélykérelem
Formanyomtatvany nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék engedélykérelem
Talajvédelmi Szakértői Nyilvántartó Jegyzék


 



Átlagos (0 Szavazatok)