Motiváló szakmai tanulmányút – betekintés a lengyel kertészeti kutatásokba és gyümölcsfaiskolákba

A Nébih munkatársai 2025 őszén a Magyar Gyümölcsfaiskolák Országos Egyesületének szervezésében szakmai tanulmányúton vehettek részt Lengyelországban. Rendkívül hasznos 3 napot tudhatnak magunk mögött a Nébih szakemberei. Számos fontos és motiváló ismerettel gazdagodtak a Nemzeti Kertészeti Kutatóintézetben, valamint az AJ Apple nemesítő cég zdzary-i faiskolájában és a Dudek faiskolában tett látogatás alkalmával.

A tanulmányút első állomása a Skierniewice-ben található Nemzeti Kertészeti Kutatóintézet volt, ahol a délelőtt folyamán az intézet dolgozói tartottak előadásokat több témában is. Először Miroslaw Sitarek, az intézet igazgatója mutatta be az intézet történetét, felépítését és működését. Az intézet 1921-ben alakult, a varsói egyetemhez kötődő fajta- és alanygyűjteményként, jelenlegi formáját pedig 2011-ben nyerte el, azóta minden kertészeti ágazat ide tartozik. Jelenleg kb. 400 dolgozót foglalkoztat, ebből 115 a kutatói munkakörben dolgozók száma. 

Az ex-situ fajtafenntartás 5 részre osztható: gyümölcsfák, bogyós gyümölcsök, cserjék, zöldség, dísznövény, illetve mézelő növények.
Nagy fajtagyűjteményt tartanak fent: gyümölcsből 4364 fajtájuk van, ennek nagyjából a negyede alma, körülbelül 5-5%-a pedig körte, cseresznye és meggy. 

Az alanyhasználat is fontos része volt az előadásnak. Almatermesztésben leginkább az M9 a jellemző, de vannak lengyel nemesítésű, P jelzésű alanyok is, valamint próbálkoznak Geneva alanyokkal, végeznek teljesítményvizsgálatokat a rendelkezésre álló alanyokkal, ahol mérik a termésmennyiséget. 

Csonthéjas gyümölcsök esetén a lengyel faiskolák a magoncalanyokat kedvelik, a legelterjedtebbek a mirabolán és a Wangenheim alanyok, bár a GF655 klónalannyal is jók a tapasztalatok. A magoncalany preferenciát indokolja mind az ár, mind pedig az a tény, hogy a sharka-vírus magon keresztül nem terjed. A csonthéjasok közül az éghajlat miatt leginkább a szilva termesztése a jellemző, a Jojo fajtát kifejezetten kedvelik a termesztők, mert rezisztens a sharka-vírussal szemben, nincs látható tünet sem a fán, sem a gyümölcsön, az ültetvényekben nem okoz problémákat a kórokozó. Főként Wavit alanyt használnak hozzá, törpítő tulajdonsága, ellenállósága, egyszerű és olcsó előállíthatósága miatt.

A cseresznyetermesztéshez a GiSeLa 5 és GiSeLa 6 alanyokat javasolják, a legjobb eredményeket ezekkel az alanyokkal érték el.
A nemesítésért felelős kutató az intézetben Stanislav Pluta, aki bemutatta a lengyel gyümölcstermesztés helyzetét, pozícióját, főként az almatermesztés szempontjából. Lengyelország az elmúlt 20 évben Európa vezető almatermesztőjévé nőtte ki magát, világszinten pedig a 4. helyen állnak az ágazatban. 

Stanislav Pluta a nemesítési programjukról is beszélt: komoly munka folyik, főként almával és bogyósgyümölcsökkel foglalkoznak. Az almanemesítés az egyik legfontosabb tevékenység, főként a rezisztencianemesítésen van a hangsúly. A kiválasztott magoncokat (a kiindulási 3000-4000 egyedes tétel 1-2%-a jut el a kitermesztési fázisig) 9-10 évig vizsgálják a fajtabejelentés előtt. 

Feketeribiszke fajták nemesítésében világszinten meghatározó a munkájuk, ugyanis az itt nemesített fajták adják a termesztés 80%-át. Emellett foglalkoznak aróniával, málnával, szamócával és japánbirssel is. 
A kutatóintézet nagy fejlesztéseken megy keresztül, hamarosan sor kerül az új épület átadására (laborokkal, üvegházakkal).

A Skierniewice-ben hamarosan elkészülő új nemesítőház

Az intézetben készültek egy előadással a csonthéjasok és bogyósok gépi betakarításáról, bemutatták a használt technológiákat és a fejlesztési irányokat is. Az utóbbi években a betakarítási technológia fejlesztése a rázópálcás típusú gépek irányába tolódott el, ezt a fajtahasználat (a „Schattenmorelle” fajta hosszú, lelógó vesszői) és az intenzív termesztéstechnológia is indokolja. Rendkívül fontosnak tartják a gépi betakarítás fejlesztését az alma esetében, hiszen ez a legnagyobb mennyiségben termelt gyümölcsük, és szeretnék megoldani mind az ipari, mind a frisspiaci célra termelt alma minél hatékonyabb betakarítását. 

Az előadások után lehetőség nyílt az intézet ültetvényeinek megtekintésére.74 hektáron foglalkoznak nemesítési kísérletekkel, fajtakitermesztéssel, fajtafenntartással. Sajnos a törzsültetvényben nem volt lehetőség körülnézni.

A szakmai út következő állomása az AJ Apple nemesítő cég zdzary-i faiskolája volt, ahol az ügyvezető, Szymon Nowakowski mutatta be nekünk a cég munkáját, tevékenységét. A faiskola által előállított szaporítóanyag 80%-a alma, 10-10%-a pedig körte és meggy. Évente kb. 2,5 millió alanyt és 750 000 oltványt állítanak elő. Kifejezetten termesztők részére, nagy tételben termelnek. Csonthéjasokkal a meggyen kívül nem foglalkoznak. Az ügyvezető véleménye szerint az amúgy potenciálisan termeszthető szilvára nincs komoly kereslet Lengyelországban, illetve a sharka vírust is jelentős problémának tartja. A látogatás során bemutatta a faiskolát, az anyatelepet, a szemzőhajtástermő ültetvényt és a gépparkot is, valamint és számos érdekes információt tudtunk meg az alkalmazott technológiákról is. 

Az AJ Apple az almaoltványok nagy részét 2 éves Knipp-faként értékesíti. A nyáron beszemzett félkész anyagot ősszel géppel levágják, felszedik, majd a tárolóban kézzel szemre metszik. A faiskolába már csak a megeredt anyag kerül vissza tavasszal, így igyekeznek a fagykárokat elkerülni, valamint a területek kihasználtsága is jobb, hiszen csak megeredt oltványok vannak egy táblán. 

Az AJ Apple faiskolájának anyatelepe

Bujtványkitermelő és levelező gép az AJ Apple faiskolájában

Az AJ Apple saját nemesítésű fajtái

A körbevezetés után a lengyel gyümölcsfaiskolák szövetségének elnökével találkozhattak a résztvevők. Az elnök tájékoztatást adott a faiskolák hatóságiellenőrzéséről, valamint felvázolta a lengyel címkézési tendenciákat is.

A nagy termelők alapvetően ültetvények telepítéséhez állítanak elő szaporítóanyagot, nagy tételben, akár saját alany- és nemesfajtákkal. Lerakatok számára egyáltalán nem értékesítenek. A szövetség a legnagyobb és legjobb faiskolásokat tudhatja tagjainak, körülbelül 30 tagja van az egyesületnek, és komoly követelményeknek kell megfelelni a belépéshez, többek között az értékesítés etikus mivolta is fontos tényező.

Lengyelországban a növényegészségügyi hatóság (Phytosanitary Service) végzi az szaporítóanyag-előállítás ellenőrzését. Alapvetően a termelők saját felelőssége és érdeke az egészséges, jó minőségű szaporítóanyag előállítása, mivel csak így tudnak versenyképesek maradni. Jellemző, hogy a nagyobb faiskolák saját nemesítésű almafajtákat állítanak elő és forgalmaznak, így nem szükséges licenszdíjat fizetniük. Az új fajtákat először C.A.C. kategóriában forgalmazzák, amíg a kutatóintézetbe vírusmentesítésre elküldött, majd bázisként visszaérkező szaporítóanyag nem áll rendelkezésre. Ezután már certifikált kategóriába sorolható minden tétel. A telepítők alapvetően igénylik a certifikált szaporítóanyagot, így a faiskoláknak érdekében áll végigvinni ezt a folyamatot.

A szövetségbe tartozó faiskolások évente körülbelül 10 millió oltványt állítanak elő, ennek a 90%-a certifikált kategóriába tartozik. A teljes lengyel oltvány-előállítással kapcsolatban nem tudtak pontos információkkal szolgálni, de a becsléseik szerint kb. 15-20 millió oltvány kerülhet forgalomba évente.

A faiskolások főként almával foglalkoznak, bár a piac csökken, az almaültetvény telepítésekből valamennyivel kevesebb van az előző évekhez képest. Ezt főként az alma értékesítési nehézségeivel (alacsony felvásárlási árak) magyarázták.  A körteültetvények területe növekedett, főként a Conference fajta keresett, ami nem meglepő, hiszen ez az egyik legnépszerűbb fajta az EU-ban. A meggytelepítések helyzete a körtééhez hasonló, az idei magas felvásárlási árak miatt a kereslet megélénkült a szaporítóanyagra. A cseresznyeültetvények területe jelenleg stagnál. 

A szakmai út utolsó állomása a Dudek faiskola volt Krakkó mellett, az ő fő profiljuk a Nowakovski faiskolához hasonlóan az alma, a körte és a meggy. A körteoltványokat több éves, 6-7 vesszővel rendelkező oltványként termelik ki, elmondásuk szerint így telepítés után 1-2 évvel már jelentős terméssel lehet számolni. Foglalkoznak szilvával is, illetve állítanak elő kajszi- és őszibarackoltványt is.  A termelésük nekik is visszaesett az elmúlt évekhez képest, a korábbi kb. 500 000 oltvány helyett jelenleg kb. 350 000-ret termelnek.

Körteoltványok a Dudek faiskolában

A faiskolások beszámoltak a költségeikről, illetve a termelésben szokványos munkabérekről is szó esett. Nagy különbség nincs a hazai költségekhez, bérekhez képest, bár nekik könnyebb kézi munkaerőt találni, főként ukrán nemzetiségűek dolgoznak náluk idénymunkásként.
Mindkét faiskoláról elmondható, hogy nagyon rendezett, jó kultúrállapotban voltak a területeik, fejlett gépparkkal rendelkeznek, igyekeznek a lehető legtöbb folyamatot gépesíteni.