Mit jelent az élelmezésegészségügyi és a munkaegészségügyi várakozási idő?
Már a növényvédő szerek megválasztásánál is fontos szempont az élelmezésegészségügyi és a munkaegészségügyi várakozási idő ismerete. Ezek betartása elengedhetetlen nemcsak a felhasználó, hanem a családtagok és a környezetünkben élő személyek egészségének megóvása érdekében egyaránt. Ezzel a fontos témával foglalkozunk a Nébih növényvédelmi cikksorozatának 11. részében.
Az élelmezésegészségügyi és a munkaegészségügyi várakozási időt nemcsak a növényvédő szer engedélyokiratában, hanem a készítmény címkéjén is minden esetben feltüntetik, hiszen ezekről az információkról feltétlenül tájékozódni szükséges a készítmény felhasználása előtt.
Élelmezésegészségügyi várakozási idő (rövidítve é.v.i.)
Az a napokban megadott időtartam, amelynek az utolsó növényvédelmi kezelés és a betakarítás között el kell telnie (tehát nem az elfogyasztás időpontjára vonatkozik!). Ha például a paradicsomot olyan növényvédő szerrel kezelték, amelynek a paradicsom esetében meghatározott élelmezésegészségügyi várakozási ideje 7 nap, akkor a kezeléstől számítva minimum egy hét múlva szedhető le a termés. Fontos, hogy permetezéskor az engedélyokiratban előírt (címkén feltüntetett) kezelésszámot és dózist ne lépjük túl. Ha például dupla mennyiségű növényvédő szert juttatunk ki (biztos, ami biztos alapon, ami egyébként nemcsak indokolatlan, de szabálytalan is!), a várakozási idő nem automatikusan duplázódik, hanem attól eltérően több, esetleg kevesebb is lehet.
Olyan esetben, amikor a növényvédő szer felhasználása kizárólag a kultúrnövény egy adott fejlődési állapotáig (fenológiai stádium), jellemzően a virágzás végéig vagy a terméskötődés kezdetéig engedélyezett, az é.v.i. előírására nincs szükség. Ebben az esetben az előírt növényvédelmi technológia betartása biztosítja, hogy a betakarított termésben a szermaradékok mennyisége megfeleljen a jogszabályi előírásoknak.
Mikrobiológiai készítmények alkalmazása esetén jellemzően nem írják elő az é.v.i-t, de elővigyázatossági szempontból azonban érdemes ebben az esetben is egy napot várni a termés szüreteléséig.
Csávázott vetőmagok esetében élelmezésegészségügyi várakozási időt jellemzően nem írnak elő. Mivel a csávázószerek a vetőmag védelme érdekében a növények kezdeti fejlődési szakaszában fejtik ki a hatásukat, az adott növénykultúra betakarításakor a termésben már nem várható a szermaradékok jelenléte.
A betakarítás vagy szüret időszakában az élelmezésegészségügyi várakozási idő leteltéig a friss, fogyasztásra alkalmas szőlő, gyümölcs és zöldség termelésére szolgáló, növényvédő szerrel kezelt területen, szembetűnő helyen „Vigyázat! Növényvédő szerrel kezelt terület! Idegeneknek engedély nélkül belépni tilos!” feliratú vagy ezzel azonos tartalmú táblát kell elhelyezni. A kihelyezett táblákat a felhasznált növényvédő szer(ek) engedélyokiratában előírt élelmezésegészségügyi várakozási idő letelte előtt tilos eltávolítani az érintett területről!
Munkaegészségügyi várakozási idő (rövidítve m.v.i.)
A munkaegészségügyi várakozási idő azt a napokban megadott időtartamot jelenti, amelyen belül a kezelt területre csak az alkalmazott növényvédő szerhez előírt védőfelszerelésben lehet belépni. Védőfelszerelés nélkül csak az m.v.i. letelte után lehet a kezelt területen tartózkodni vagy munkát végezni.
A felhasználói biztonság érdekében az m.v.i.: 0 jelöléssel ellátott készítmények esetében a permetlé felszáradását követően (biztonságosan a kezelést követő napon) szabad a kezelt területen védőfelszerelés nélkül tartózkodni, illetve ott munkát végezni.
Az emberi egészség és a környezet veszélyeztetésének elkerülése érdekében szigorúan be kell tartani a készítmény alkalmazására vonatkozó valamennyi előírást! Amennyiben feltétlenül szükséges a növényvédő szerrel való permetezés, a kezelés megkezdése előtt értesíteni kell a felhasználóval egy háztartásban lakókat és a kezelt terület közvetlen környezetében élőket! Amennyiben a felhasználó motoros meghajtású permetezőgépet használ, ez kötelező előírás is!