Vissza

Kéknyelv betegség kitörés Magyarországon - 2015

Kéknyelv betegség kitörés Magyarországon - 2015

Kéknyelv betegség kitörés Magyarországon - 2015
2015. szeptember 10.

Frissítve: 2015.11.12. Két állatnál mutatták ki a kéknyelv betegséget egy 350 üszőből álló Tolna megyei (Sárpilis) szarvasmarha-állományban. Az állategészségügyi hatóság a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette, így többek között megemelt számban végzi a betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat is. A korlátozás alá vont területeken (azaz a védő- és megfigyelési zónán belül), ahol nem kerül sor kötelező vakcinázásra, a gazdák önkéntes alapon kérhetik az állományok vakcinázását, amihez állami támogatást is igénybe vehetnek.

2015.09.16.: A múlt heti Tolna megyei kitörés után a Somogy megyei Hajmáson is találtak a kéknyelv betegség vírusával fertőzött szarvasmarhát. A Somogy megyei szarvasmarha-állományban egy állat bizonyult fertőzöttnek. A kitörést ezúttal is a vírus 4-es szerotípusa okozta. A betegség megjelenése miatt a hatóság módosította az érvényben lévő megfigyelési- és védőkörzetet. A 2015. szeptember 10-én elrendelt intézkedések változatlanul érvényesek, azokat az új kitörés körüli 20 kilométeres körben elhelyezkedő, fogékony állatokat tartó telepek esetében is alkalmazni kell.

2015.09.10: A NÉBIH állategészségügyi nemzeti referencia laboratóriuma a 2015. szeptember 1-jén vett vérmintákból két szarvasmarhánál mutatta ki – a tavalyi Csongrád megyei megjelenéshez hasonlóan – a kéknyelv betegség vírusának 4-es szerotípusát.

A szúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegségre kizárólag a szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők fogékonyak. A magas lázzal járó betegség a kérődző állatok nyelvét, emésztőrendszerét, valamint izomzatát támadja meg. A fertőzött állatoknál az elhullási arány viszonylag alacsony, ám a betegség súlyos szövődményekkel járhat, és sokáig elhúzódhat. Nem kell elhullásokra számítani a kérődző vadállományban, mivel e fajok kevésbé érzékenyek a kéknyelvűségre.

A kéknyelv-betegséget terjesztő vírus az emberi egészségre ártalmatlan. Az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt.

Korlátozás alá vont területekkel kapcsolatos tudnivalók:

  • A betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat a hatóság idén is megemelt számban végzi a kitörés körüli 3 kilométeres sugarú körben elhelyezkedő, fogékony állatokat tartó telepeken.

  • A kitörés körüli 20 kilométeres sugarú körben található, a betegségre fogékony állatot tartó telepekre 30 napos megfigyelési zárlatot rendel el az állategészségügyi hatóság. Az érintett telepeken ez idő alatt a hatóság elvégzi a fogékony állatok klinikai szűrővizsgálatát. A megfigyelési zárlat feloldásáig a telepekről fogékony állat nem szállítható ki és oda fogékony állat nem szállítható be. A szállítási tilalom alól azonnali vágás vagy a védőkörzet más településére irányuló, továbbtartási céllal történő kiszállítás esetén az állattartó kérelemére az illetékes kormányhivatal adhat felmentést, ha az előzetesen elvégzett klinikai és laboratóriumi vizsgálatok eredménye alapján a kéknyelv betegség gyanúja a telepen a szállítás időpontjában kizárható.

  • Továbbra is jelentősen elősegíti a betegség elterjedésének megakadályozását a 20 kilométeres sugarú körben a fogékony állatokat tartó gazdaságok környékén a törpeszúnyogok élőhelyeinek lehetőség szerinti gyérítése, mely nem kizárólag vegyszeres úton történhet, annak jelentős részét képezi a vízállásos területek, a trágya, trágyalé mechanikai úton, földréteggel történő fedése is.

  • Jelentős változást jelent a 2014-ben elrendelt intézkedésekhez képest, hogy a fertőzött állatoknál nem kerül sor leölésre vagy vágásra. E helyett az állategészségügyi hatóság végrehajtja a kitörés körüli 20 kilométeres sugarú körben lévő gazdaságokban található valamennyi fogékony állat rovarirtó szerrel történő kezelését és a védőoltásban még nem részesült egyedek vakcinázását.

  • A kitörés körüli minimum 100 kilométeres sugarú védőkörzetbe, valamint a védőkörzet körüli további minimum 50 kilométeres sugarú megfigyelési körzetbe eső területekről – a kitöréssel érintett gazdaság 20 kilométeres körzetében található, fogékony állatokat tartó telepek kivételével – fogékony állatok alacsonyabb korlátozás alá eső vagy mentes területekre történő szállítása változatlanul a vektormentes periódus végének bejelentése óta (2015. április 20.) követett eljárásrend szerint történhet.

  • A korlátozás alá vont területek 20 kilométeres zónán kívül eső részein is lehetőség van a fogékony állatok védőoltására. Ezeken a területeken a vakcinázás nem kötelező, hanem önkéntes alapon kérhető az állományokat ellátó állatorvosától. Ez esetben a védőoltás alapvetően az állattartó költségére történik, aki ehhez – a 148/2007 rendeletben leírt eljárás szerint – állami támogatást is igénybe vehet. Az önkéntes vakcinázás minél szélesebb körű elvégzése egyrészt fontos szerepet játszik a betegség szélesebb körű elterjedésének megakadályozásában, másrészt az állattartók állományait védi egy esetleges fertőződés okozta kártételtől.

Védőkörzet és megfigyelési körzet térképe online is elérhető ezen a linken.

A NÉBIH kéri a szarvasmarhát, juhot vagy kecskét tartó gazdákat, hogy a kéknyelv-betegség tüneteire legyenek fokozott figyelemmel, és gyanú esetén haladéktalanul forduljanak állatorvoshoz vagy a járási állat-egészségügyi hivatalok munkatársaihoz az alábbi elérhetőségek egyikén.

 

Kapcsolódó anyagok
Kéknyelv-betegség terjedése elleni védekezési lehetőségek
Kérdezz-felelek a kéknyelv-betegségről (Bluetongue)
Kéknyelv megbetegedéssel kapcsolatos kereskedelmi tudnivalók

 

Letölthető állományok

Határozatok:
02.3 504-14 2015_Kéknyelv megfigyelési körzet megszűntetése
02.3 504-15 2015_Kéknyelv védőkörzet kiterjesztése

Útmutatók:
4.1-es Útmutató
Kéknyelv betegség - rövid ismertető (pdf)



Friss hírek

Visszatérően is ellenőriz az EUTR hatóság
2019. december 10, kedd

Visszatérően is ellenőriz az EUTR hatóság

Bővült az ASP miatti fertőzött terület Pest megyében
2019. december 6, péntek

Bővült az ASP miatti fertőzött terület Pest megyében

Küszöbön az új növényegészségügyi szabályozással összefüggő végrehajtási rendelet megjelenése
2019. december 6, péntek

Küszöbön az új növényegészségügyi szabályozással összefüggő végrehajtási rendelet megjelenése

Elismert tenyésztő szervezetek
2019. december 2, hétfő

Elismert tenyésztő szervezetek

Téli szezonális kontroll az élelmiszer-biztonságért
2019. december 2, hétfő

Téli szezonális kontroll az élelmiszer-biztonságért

Betiltották egy élő vírusos PRRS elleni vakcina forgalmazását és felhasználását Dániában
2019. november 29, péntek

Betiltották egy élő vírusos PRRS elleni vakcina forgalmazását és felhasználását Dániában

Fertőző kevésvérűséget igazolt a Nébih két Pest megyei lónál
2019. november 26, kedd

Fertőző kevésvérűséget igazolt a Nébih két Pest megyei lónál

Áldatlan állapotok egy csepeli pékségben
2019. november 26, kedd

Áldatlan állapotok egy csepeli pékségben

Hamis gyümölcs- és szőlőoltványokat talált a Nébih
2019. november 22, péntek

Hamis gyümölcs- és szőlőoltványokat talált a Nébih

104-ből 100 sertés fennakadt a Nébih rostáján
2019. november 21, csütörtök

104-ből 100 sertés fennakadt a Nébih rostáján

Kiemelten ellenőrzi a Nébih a pálinka-előállítókat és -forgalmazókat
2019. november 18, hétfő

Kiemelten ellenőrzi a Nébih a pálinka-előállítókat és -forgalmazókat

Nehézfémeket mutattak ki Hamánek bébiételben
2019. november 18, hétfő

Nehézfémeket mutattak ki Hamánek bébiételben

Az új növényegészségügyi szabályozás miatt változik a vállalkozók nyilvántartási kötelezettsége
2019. november 14, csütörtök

Az új növényegészségügyi szabályozás miatt változik a vállalkozók nyilvántartási kötelezettsége

KÖSZ 2019-2020 – megvannak a döntősök
2019. november 12, kedd

KÖSZ 2019-2020 – megvannak a döntősök

A Dunától keletre fekvő borvidékeken is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége
2019. november 4, hétfő

A Dunától keletre fekvő borvidékeken is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége

A hamarosan életbe lépő növényegészségügyi szabályozás újabb alappillére jelenik meg novemberben
2019. november 4, hétfő

A hamarosan életbe lépő növényegészségügyi szabályozás újabb alappillére jelenik meg novemberben