Kéknyelv-betegség terjedése elleni védekezési lehetőségek

Kéknyelv-betegség terjedése elleni védekezési lehetőségek

Legutóbb módosítva: 2025. 09.25

A kéknyelv betegség (Bluetongue disease) egy vírus által okozott betegség, amely elsősorban kérődző állatokat, mint például juhokat és szarvasmarhákat érint. Az elmúlt két évtizedben a betegség megítélése és kezelése jelentős változásokon ment keresztül az EU-ban és Magyarországon. Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején a kéknyelv betegség viszonylag ismeretlen volt Európa területén, elsősorban Afrikában és a Közel-Keleten volt elterjedt. Az első jelentős kitörés 2006-ban történt az EU-ban, amikor a betegség megjelent Spanyolországban, majd gyorsan terjedt más országokban is, például Franciaországban és Olaszországban. A 2010-es évek elején az EU szabályozási keretet alakított ki a kéknyelv betegség kezelésére. A tagállamok kötelezettséget vállaltak a megelőző intézkedések megtételére, beleértve a kórokozó monitorozását.

2023 óta azonban a betegség számos európai országban fellobbant és azóta is jelen van. A Nébih laboratóriuma szeptember 3-án Magyarországon is megerősítette a vírus jelenlétét két Somogy vármegyei nagylétszámú, de egy tartási helyen tartott és emiatt egy járványügyi egységet képező, mintegy 300 állatlétszámú szarvasmarha-állományban. A telepen azonnal megfigyelési zárlatot rendelt el az állategészségügyi hatóság. A kitörés az Európai Bizottságnak és az Állategészségügyi Világszervezetnek (WOAH) is bejelentésre került, így Magyarország a kéknyelv-betegségre vonatkozó országmentességét elveszítette.

Hazánkban az uniós előírásoknak megfelelően a betegség felügyeletére minden évben országos monitoring program került elrendelésre, amely a betegség időben történő felismerését és a szükséges intézkedések gyors bevezetését szolgálta. A kéknyelv monitoring program klinikai vizsgálaton (úgynevezett passzív surveillance rendszer), valamint célzott laboratóriumi vizsgálatokon (úgynevezett aktív, célzott surveillance rendszer) alapul. Az első megerősítetten pozitív esetben a mintákat ezen aktív monitoring keretében vették.

A kéknyelv-betegség több szerotípusának európai terjedése indokolttá tette bizonyos intézkedések bevezetését és eljárásrendek kidolgozását az állategészségügyi hatóság részéről.

A betegség elleni védekezés egyik első lépéseként 2025. április 4-től az Országos Főállatorvos 1/2025. számú határozata alapján lehetőség nyílt a kérődző állományok önkéntes vakcinázására.

A betegség újabb esetének korai felismerése érdekében elrendelésre került a kéknyelv-betegséggel érintett országokból érkező állatszállítmányok vizsgálata. Az előírás értelmében a nem mentes országokból érkező szállítmányok esetében, még az elkülönítés ideje alatt, meghatározott számú fogékony állatból kell mintát venni szerológiai és virológiai vizsgálatok céljából.

Továbbá a vonatkozó uniós szabályozási környezet változásainak figyelembevételével sor került a nemzeti jogszabályok felülvizsgálatára és módosítására. Legfőbb változásként kiemelendő, hogy megszűnt a virológiai vizsgálat során pozitívnak bizonyuló állatok leölési kötelezettsége, eltörlésre került a védő- és megfigyelési körzet elrendelésére, a készenléti terv összeállítására és az Országos és Helyi Járványvédelmi Központ felállítására vonatkozó kötelezettség, valamint a megfigyelési idő 30 napról 60 napra módosult. A módosítás eredményeként a betegség által okozott gazdasági károk csökkenthetők az állattartók számára, állataik a betegség átvészelését követően a megfigyelési idő kedvező alakulása esetén újból forgalomképessé válhatnak.

A betegség hazai előfordulása kapcsán különös jelentőséggel bír az uniós előírásokkal összhangban módosításra kerülő 31/2009. (III. 27.) FVM rendelet előírásainak betartása.

Az állattartók számára a betegség elleni védekezés érdekében az alábbi intézkedések alkalmazása javasolt:

1. Állatállomány vakcinázása

Jelenleg a vakcinázás önkéntes alapon végezhető, állami támogatás igénybevételére nincs lehetőség. A vakcinázott állatok mind belföldön, mind az Európai Unión belül forgalomképesek.

A fertőzött telepek esetében az állattartó jogosult eldönteni, hogy az állomány mentesítését vakcinázással vagy természetes átvészeltetéssel kívánja megvalósítani, illetve dönthet úgy is, hogy az állatokat azonnali vágás céljából vágóhídra küldi.

A vakcinással történő mentesítés erősen ajánlott, mivel a természetes átvészeltetés a betegség hosszabb lappangási ideje miatt időben elhúzódóan hajtható végre.

Fontos felhívni a figyelmet, hogy az egyes kéknyelv-szerotípusok között ún. keresztvédettség nem áll fenn, így vakcinázási szándék esetén mindenképpen indokolt megvárni a Nébih Nemzeti Referencia Laboratórium által végzett szerotípus-azonosítás eredményét is.

Magyarországon az Európai Unió tagállamaiban cirkuláló szerotípusok közül a 3-as, valamint a nemrégiben megjelenő 8-as szerotípus jelenlétét igazolták. A 3-as szerotípus elleni védekezéshez hazánkban is elérhető, kereskedelmi forgalomban kapható a vakcina. A 8-as szerotípus tekintetében Európában több, centrális engedéllyel rendelkező vakcina is rendelkezésre áll. Ezen készítmények magyarországi behozatalát az állatgyógyászati termékek kereskedelmével foglalkozó cégek intézik, a vakcinák rajtuk keresztül érhetők el. 

2. Karanténozási és elkülönítési szabályok betartása

Az újonnan betelepített állatok esetében továbbra is elengedhetetlen a karanténozás szabályainak szigorú betartása, valamint ajánlott a betelepítés időzítésére is figyelmet fordítani. A betegség megjelenése szoros összefüggést mutat a törpeszúnyogok aktivitásával: meleg, nedves időszakokban gyakoribb, míg az első fagyok és a tartós hideg hatására megszűnik.

A betegségre gyanújának fennállása esetén az állategészségügyi hatóság megfigyelési zárlatot rendel el. A megfigyelési zárlat alatt a fogékony állatokat lehetőség szerint zárt térben kell tartani úgy, hogy azok más fogékony állatokkal kórokozó átvivők (szúnyogok) útján ne érintkezhessenek.

3. Szúnyog vektorok elleni védekezés

A vírus terjesztésében a törpeszúnyogok, mint valódi biológiai vektorok játszanak meghatározó szerepet. A betegség közvetlen érintkezés útján, állatról állatra nem terjed.

Ezért kiemelten fontos a vektorok elleni védekezés, amely kötelező a kéknyelv-betegségtől mentes státuszú tagállamokon történő állatszállítás során, illetve akkor, amikor a kéknyelv-szabályozás repellens vagy inszekticid kezelést ír elő.

A vektorok elleni védekezéshez használható készítményekről, valamint a létesítmények vektormentesítésével kapcsolatos információk az alábbi linkeken érhetők el.

A használható készítményekről az alábbi linken találhatnak naprakész információt: http://www.oek.hu/ika/