null Juh, szarvasmarha és kecske ENAR adategyeztetés – 2024 március

Juh, szarvasmarha és kecske ENAR adategyeztetés – 2024 március

2024. március 12, kedd

Az agrárminiszter 8/2024. (III.11.) AM rendelete szerint a szarvasmarha, valamint a juh-és kecsketartóknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ENAR adategyeztetési programjában kötelező együttműködniük és adatot szolgáltatniuk. Az adategyeztetés első határideje 2024. március 31-e.

Az adategyeztetés célja, hogy az ENAR (Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer), valamint a TIR (Tenyészet Információs Rendszer) naprakész adatokat tartalmazzon. Ezek a Nébih adatbázisok tartják nyilván azt, hogy ki, hol és milyen állatfaj tartásával foglalkozik, továbbá, hogy mikor-melyik állategyed található az adott tartó tenyészetében. Az adatok pontos, naprakész bejelentése az ágazat minden szereplője számára előnyös. A valóságnak megfelelő aktuális információk egyaránt megkönnyítik a gazdálkodók tevékenységét – pl. az egyszerűbb adás-vételt, tervezhetőbb gazdálkodást – és az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság munkáját. Különösen fontos ez azoknál az állattartóknál, akik a Magyar Államkincstárnál 2024-ben állatalapú támogatást kérelemeznek szarvasmarha, juh, kecske tartásuk alapján. A Kincstár kérelmező felület ugyanis az ENAR rendszerben nyilvántartott adatok alapján lesz feltöltve, a tavalyi évhez hasonlóan.

Az adategyeztetés menete

1. Az egyeztetés elősegítése érdekében a Nébih megküldi az ENAR-ban aktuálisan nyilvántartott állategyedek listáját minden szarvasmarha-, juh- és kecsketartónak. Amennyiben az állattartó e-ügyintézési meghatalmazást adott valakinek az állatadatok bejelentésére, akkor a listát a meghatalmazott személy is megkapja. Ha az állattartó rendelkezik Ügyfélkapuval, abban az esetben a listát az ügyfélkapus tárhelyére várhatja, ha nem rendelkezik Ügyfélkapuval, akkor a lista a tenyészet címére érkezik meg postai úton.

2. Az állattartó felelős azért, hogy a számára megküldött állategyed lista alapján áttekintse a tenyészetében álló állategyedeket, és megállapítsa, hogy az adatbázis szerinti lista pontosan azokat az állatokat tartalmazza-e, amelyek a valóságban a tenyészetben megtalálhatóak. Emellett az állattartónak ellenőriznie kell azt is, hogy ugyanezek az egyedek vannak-e feltüntetve a tenyészetben vezetett állomány-nyilvántartásban (szarvasmarhafélék esetében), valamint állomány-nyilvántartóban (juh- és kecskefélék esetében).

3. Ha az állattartó mindent rendben talált, további teendője nincs.

Eltérés esetén az állattartónak gondoskodnia kell az elmaradások rendezéséről: mind az ENAR felé történő bejelentések , mind a saját állomány-nyilvántartása/állomány-nyilvántartója vonatkozásában.

  • A tenyészetekben az állatok jelölésének végrehajtásáért, az ENAR bejelentésekért és az egyéb ENAR feladatok ellátásáért felelős személy az ún. ENAR felelős. Ez a személy a vármegyei körzetekbe sorolt szarvasmarha tenyészetekben, a vármegyei kormányhivatal által kijelölt körzeti kapcsolattartó állatorvos, önálló tenyészetekben pedig az állattartó vagy megbízottja.

Az esetlegesen elmaradt állatjelölések és ENAR bejelentések pótlása érdekében az állattartó köteles értesíteni az ENAR felelőst. (Ha a tartó saját maga látja el az ENAR felelősi teendőket, akkor ez a lépés kimarad.)

  • Juh- és kecskefélék tartói esetében egy további köztes szereplő segíti az állattartó feladatainak ellátását: a területi felelős. A területi felelőst a Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetsége (MJKSz) bízza meg, hogy meghatározott működési területen ellássa a 182/2009. (XII. 30.) FVM rendeletben rögzített feladatokat.

Ha az állattartó juh- és kecskefélék esetében talált jelölési és jelölésbejelentési elmaradást az állategyed lista és a valóság között, akkor erről a területi felelőst értesíti.

Az ENAR felelős és a területi felelős aktívan együttműködik az adategyeztetésben, és a tartó által jelzett eltéréseket rendezi az adatbázis felé.

Gyakori kérdések

  • Mi a teendő, ha további állatok is vannak a tenyészetben VAGY a megküldött lista üres, de valójában vannak állatok a tenyészetben? Az ENAR felelős bejelenti az adatbázisból hiányzó állatok beérkezését / megjelölését az erre szolgáló bizonylatokon.
  • Mi a teendő, ha egyes állatok már nincsenek a tenyészetben? Az ENAR felelős bejelenti azok kiszállítását, kikerülését az erre szolgáló bizonylatokon.
  • Mi a teendő, ha az állategyedek adatai nem pontosak? Az ENAR felelős bejelenti a valóságnak megfelelő állategyed adatokat (pl. születési dátum, ivar, fajta) az erre szolgáló bizonylatokon.
  • Mi a teendő, ha a tenyészetet vagy az adott állatfaj tartását a tenyészetben időközben már felszámolták? Az ENAR felelős bejelenti a tartás végét az erre szolgáló bizonylaton.
  • Mi a teendő, ha valaki hozzátartozóként vagy meghatalmazottként egy elhunyt tartó tenyészet adatait kapta meg? Ekkor két eset lehetséges. Ha valaki tovább vitte a tenyészetet, akkor neki kell bejelentenie a tartóváltást az erre szolgáló bizonylaton. Ha a tenyészetet senki nem vette át, akkor a hozzátartozó vagy a meghatalmazott jelenti be a tartás végét az erre szolgáló bizonylaton. Mindkét esetben csatolni szükséges az elhunyt tartó halotti bizonyítványának másolatát.

A Nébih új lehetőségként egyszerűsített tenyészetlezárást biztosít abban az esetben, ha egy elhunyt tartó tenyészetét kell felszámolni, és a tenyészetben nem állnak állatok. Ekkor – a korábbi rendszerrel ellentétben – a bejelentőnek (hozzátartozónak, meghatalmazottnak) nem kell beszereznie a területileg illetékes ENAR koordinátor vagy hatósági állatorvos ellenjegyzését a bejelentő bizonylaton. Elegendő a bejelentést megtenni a Nébih felé, és a hivatal gondoskodik a felelősségvállaló hatósági személy ellenjegyzésének beszerzéséről.

Az ENAR koordinátor és a hatósági állatorvos aktívan együttműködik az adategyeztetésben, valamint a bejelentő vagy a Nébih által jelzett tenyészet lezárást rendezi az adatbázis felé.

Kapcsolódó jogszabályok
8/2024. (III.11.) AM rendelet a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet módosításáról
182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet a juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről

További részletek és elérhetőségek

Arról, hogy az egyes esetek bejelentésére vagy helyesbítésére melyik bizonylat szolgál, részletes információ található a Nébih portál ENAR aloldalán (https://portal.nebih.gov.hu/enar).
A Nébih felhívja a figyelmet, hogy webes bizonylat beadása esetén az adatok azonnal bekerülnek az ENAR adatbázisba, ezért elsősorban ez a lehetőség javasolt. A webes bizonylatok megtalálhatóak a Nébih Ügyfélprofil rendszerében (https://upr.nebih.gov.hu/).
Papíralapú ügyintézésnél a bizonylatokat a Nébih ENAR 1537 Budapest, Pf.: 397 postai címre kell megküldeni. Ez esetben a Nébih a beérkezéstől számított legfeljebb 10 napon belül rögzíti a bejelentést az ENAR-ban.

Azok az állattartók, akik nem tudják, hogy jelenleg ki a körzeti kapcsolattartójuk vagy a területi felelősük, valamint kérdésük van a témában, forduljanak a Nébih ENAR Ügyfélszolgálatához a 06-1-336-9050 telefonszámon és az enarufsz@nebih.gov.hu email címen! A bizonylatok kitöltésével kapcsolatban az illetékes vármegyei kormányhivatalok ENAR ügyfélszolgálataitól is kérhetnek segítséget! Agrártámogatásokkal kapcsolatos kérdésekkel a Magyar Államkincstár MV Ügyfélszolgálatát szükséges keresni a 06-1-374-36-03 telefonszámon.



 


Friss hírek

2024. október 11, péntek

Október közepétől fizetni kell a szarvasmarhák BSE vizsgálataiért

A Nébih tájékoztatja az érintetteket, hogy 2024. október 14-től az emberi fogyasztás céljából, rendes vágással levágott szarvasmarhák BSE vizsgálatai esetén kötelező lesz a 7.200 Ft + áfa összegű térítési díj fizetése. Magyarországon a BSE vizsgálatok elvégzése a 30 hónaposnál idősebb, Romániából, Bulgáriából vagy 3. országból származó szarvasmarhák esetében kötelező.

Tovább >

2024. október 10, csütörtök

Az EFSA 12, az uniós növényegészségügyre nagy kockázatot jelentő szúbogár fajt azonosított

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) a Padovai Egyetemmel (Olaszország) együttműködve 12 olyan szúbogár fajt azonosított, amelyek magas gazdasági vagy környezeti kockázatot jelentenek a növények egészségére az EU területén. Ezek a lomblevelű fákat megtámadó bogarak, melyek megfelelnek a potenciális uniós zárlati károsítóként történő besorolás kritériumainak, egyelőre nincsenek jelen vagy még nem terjedtek el az EU-ban.

Tovább >