Jubileumi évet ünnepel a földművelésügyi szakigazgatás
A földművelésügyi igazgatás az elmúlt negyedszázadban időről-időre megújult, így maradhatott irányítója annak a folyamatnak, amely reményeim szerint egy erősebb, saját jövőjében bízni és érte tenni tudó magyar vidék felé vezet – fogalmazott Zsigó Róbert a földművelésügyi hivatalok fennállásának 25 évéről megemlékező jubileumi rendezvényen.
Az ünnepségnek helyet adó Herman Ottó Intézetben az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár megerősítette: az ünnepi találkozó a számvetés ideje is: a segítő, szolgáltató hivatalnak sikerült-e szervesen beépülnie a megújuló magyar vidék életébe, lépést tartani változásaival? Emlékeztetett: a demokratikus Magyarország elmúlt negyedszázada a közigazgatás minden területén jelentős változásokat hozott. Az 1990-es évek elején indult társadalmi-gazdasági átalakulás során megváltozott a mezőgazdasági szakigazgatás intézményrendszere is.
A rendszerváltás után a föld-magántulajdon növekedése, a földhasználat lehetőségeinek bővülése, a tulajdonszerkezet és az üzemszerkezet átalakítása, a kárpótlással kapcsolatos szabályozás, valamint az agrártámogatások új rendszere mind-mind egy hatékonyan működő, területi információs-szolgáltató feladatokat is ellátó agárigazgatás felállítását tették szükségessé – sorolta Zsigó Róbert. Mint mondta, idővel halaszthatatlanná vált az agrárgazdaság piacgazdasági követelményekhez illeszkedő új működési rendszerének kialakítása. Ezt a megyei szintű összefogó, koordináló, területi információt biztosító feladatot a 25 évvel ezelőtt létrehozott 19 megyei földművelésügyi hivatal kapta.
A hivatal által negyedszázada ellátott feladatainak puszta felsorolása is kellőképpen érzékelteti a vidék vérkeringésében betöltött központi szerepét – fogalmazott Zsigó Róbert. Csak példaként: növénytermesztési és állattenyésztési szakigazgatási feladatok, szőlő-, gyümölcstelepítéssel kapcsolatos teendők, halászati, vadászati szakigazgatási feladatok, beleértve a trófeabírálatot is, valamint a talajvédelmi, és a termésbecsléssel kapcsolatos tennivalók. De a megyei földművelésügyi hivatalok határozták meg az egyes agrár-szakoktatási feladatokat, működtették az agrárigazgatás keretébe tartozó területi támogatási rendszereket, valamint ellátták a megyei agrártevékenység információs feladatait.
A felsorolt tevékenységeket az alapítás óta - jelenleg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakmai felügyelete mellett - végzi a hivatal, az azóta eltelt 25 év során azonban feladatköre további jelentős területekkel bővült. Az agrártámogatások rendszerének változásából adódó, a megyei földművelésügyi hivatalokhoz telepített új feladatokra utalt az államtitkár, valamint arra, hogy a hivataloknak be kellett kapcsolódniuk a régiók, a területfejlesztés és a településfejlesztés ágazati feladatainak ellátásába is. Az elmondottakból élesen kirajzolódik az a fokozatos szemléletváltás, amelynek során a földművelésügy – a szorosan vett szakigazgatási feladatból - számos területet összefogó vidékfejlesztéssé nőtt.
Forrás: FM Sajtóiroda