null Import szamócát vagy hazait? Avagy érdemes-e várnunk a magyar szamócára?

Import szamócát vagy hazait? Avagy érdemes-e várnunk a magyar szamócára?

Import szamócát vagy hazait? Avagy érdemes-e várnunk a magyar szamócára?
2020. május 21., csütörtök

Napjainkra az olyan fogalmak, mint nyári gyümölcs, őszi gyümölcs, ennek-annak a szezonja, gyakorlatilag megszűnőfélben vannak, hiszen a piacok és élelmiszerüzletek kínálatában szinte mindig minden kapható. Vajon honnan kerül télen, kora tavasszal szamóca a boltok polcaira? Gondolkodtak-e már azon, hogy érdemes-e megvárni a vásárlással, amíg beérik a hazai termés? Cikkünkben ennek eldöntéséhez szeretnénk segítséget nyújtani.

Az import szamóca leginkább Spanyolországból vagy Görögországból érkezik hazánkba. Emellett egyre nagyobb mennyiségben szállítanak gyümölcsöt Észak-Afrikából (Marokkó, Egyiptom) is, ahol az élelmiszerbiztonsági garanciák nem mindig elégítik ki az EU által elvárt szintet. Ráadásul az afrikai „szamócagyárak” a szedőmunkások nagy részét szinte rabszolgaként dolgoztatják, sok esetben illegális kutakból öntözik az ültetvényeket, ezzel veszélyeztetve a környék ivóvízbázisát és persze a nagy távolságú közúti szállítás is jelentős CO2 kibocsátással jár.

Adódik a kérdés, hogy érdemes-e elcsábulnunk ebben a vitaminínséges tél végi-kora tavaszi időszakban egy kis friss szamócára, hiszen a pirosló gyümölcs már a nyár ígéretét hordozza. Sokak fejében kondulhat meg a vészharang, vajon milyen körülmények között termesztik, sok vegyszert használnak-e, hogyan bírja ki a hosszú utat ez az általában igen kényes gyümölcs? Fontos kérdések, amikre jogosan vár választ a fogyasztó, mielőtt úgy dönt, hogy betesz egy tálka szamócát a bevásárlókosárba.

Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a zöldség-gyümölcshajtatási technológiák is fejlődnek, az élelmiszerbiztonsági előírások szigorodnak, vagyis nem feltétlenül kell a fóliasátras termesztéshez az „agyonvegyszerezés” veszélyét társítani. A spanyol szamócatermesztők komoly erőforrásokat öltek technológiai kutatásokba, fejlesztésekbe, hogy ezeket a problémákat megoldják. Mára a termőterület jelentős részén alkalmaznak talajnélküli termesztési technológiát (az arány évről évre nő), ami egyrészt feleslegessé teszi a talajfertőtlenítést, amit korábban mérgező vegyszerekkel végeztek, másrészt ilyen technológiával a zárt termesztő-berendezésekben a körülmények jobban szabályozhatók, ami kevesebb vegyszerfelhasználást tesz lehetővé. A növényvédőszer-terhelést rezisztens fajták használatával is csökkentették. 

Azt azonban érdemes tudni, hogy a gyümölcs nemesítése során a legfőbb cél a mutatós áru elérése volt, ami akár 3-7 napig is bírja a szállítást. Így született meg a „gumieper”, ami jól ellenáll a szállítás során elszenvedett sérüléseknek. További segítséget jelent a szállíthatóságban, hogy a gyümölcsöt még nagyon zöld állapotban szedik le, nagyjából 80%-os színeződésben, ami enyhén szólva nem segíti az aroma, a cukortartalom általunk megszokott kialakulását. A szállítás során gyakran előforduló penészedés megakadályozását gőzöléssel érik el, azaz az eperszemeket meleg (de nem forró), nedves levegőn tartják egy rövid ideig, amíg a gyümölcs felületén lévő penészspórák elpusztulnak.

Az biztosan elmondható tehát, hogy a növényvédőszermaradék-problémák a spanyol szamócánál az utóbbi időben jelentősen csökkentek. 

De vajon milyen az import eper íze? 

Nem könnyű válaszolni erre a kérdésre, tekintve, hogy az íz meglehetősen szubjektív dolog. Mindenesetre azt elmondhatjuk, hogy a februárban-márciusban szamócát vásárló ne számítson a kertben termett, érett szamóca ízére, hiszen ez a gyümölcs több ezer kilométer távolságból érkezik, teljes érettség előtt betakarítva, nem csoda, ha kóstoláskor esetleg csalódást okoz.  

Az igazi probléma nem is ekkor jelentkezik, hanem amikor megjelenik a piacon a hazai termesztésű szamóca is. Mivel az import eper olcsóbb és koraibb, ezért mindig nagy a kísértés, hogy a szezon kezdetén magyarként kínálják jelentős felárral, mert szerencsére ennél a terméknél általában hajlandóak a vásárlók többet fizetni a hazaiért, természetesen a finomabb íz reményében. Ez azonban – nem szépítjük – a vásárló becsapása, ezért ezekben az időszakokban a Nébih, valamint a kormányhivatalok zöldség- és gyümölcsellenőrei fokozottan ellenőrzik a piacokon árusított termékek minőségét és származását.

Mit tehet a vásárló, ha nem akar megtévesztés áldozata lenni? 

A hazai szamóca általában április közepétől-végétől jelenik meg a piacon, az ennél korábban, hazaiként kínált termék több, mint gyanús. Általában a magyar árszínvonal jóval meghaladja az importét, már csak ezért sem árt, ha körülnézünk a pult körül is, hiszen gyakran ott tornyosulnak az üres spanyol vagy görög kartonok, rekeszek. A hazai termesztők többnyire érettebben szedik a gyümölcsöt, hiszen nem kell átutaztatniuk fél Európán, ezért a színe pirosabb, az íze zamatosabb és a teljes érésben szedés miatt a gyümölcs húsa sem gumiszerű, mint sok esetben az import termékeknél.

Természetesen mindenki maga dönti el, hogy mit és mikor vásárol, azonban érdemes végiggondolnunk, hogy milyen körülmények között szedték le az árut, hány kilométert tett meg, illetve hogy vásárlásunkkal szívesebben támogatnánk-e a hazai vagy a külföldi termesztőket.
 


Friss hírek

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben
2021. június 18., péntek

Tűzgyújtási tilalom az alföldi térségben

Idén elmarad a medárdi esős időjárás: a június, ami általában a legmagasabb csapadékösszegű hónapunk, eddig igencsak száraz, és a következő 6-8 nap során sem várható kiadós, áztató eső. Az alföldi térség erdőterületein található avar, gyep és tűlevél réteg kiszáradása miatt fokozott tűzveszély alakult ki. 2021. június 19-től három megyében életbe lép a tűzgyújtási tilalom. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a lakosság figyelmét, hogy legyenek fokozottan körültekintőek, Magyarországon ugyanis az erdőtüzek 99 százalékát emberi mulasztás okozza.

Tovább >

Jelentős változások az állategészségügyi diagnosztikában – jön a digitális LABOR szakrendszer
2021. június 17., csütörtök

Jelentős változások az állategészségügyi diagnosztikában – jön a digitális LABOR szakrendszer

2021. július 1-jétől több lépcsőben valósul meg az állategészségügyi diagnosztikához kapcsolódó adminisztratív rendszer átvezetése a digitális térbe. A változások, újítások alapvetően két jelentős témakört érintenek: az ügyviteli rendszer digitalizációján túl életbe lép az ún. egyetemleges felelősségvállalás. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) modernizációs intézkedései elsősorban a vizsgálatok megrendelésének egyszerűsítését, valamint a hiteles és gyors eredményközlést támogatják.

Tovább >