null Hazánkban is megjelent a paradicsom barna termés-ráncosodás vírus

Hazánkban is megjelent a paradicsom barna termés-ráncosodás vírus

2021. június 21, hétfő

A paradicsomot és paprikát károsító paradicsom barna termés-ráncosodás vírus (ToBRFV) rendkívül könnyen terjedő, jelentős veszteséget okozó, veszélyes károsító. 2018 óta Európa számos országában teret hódított, és idén egy Csongrád-Csanád és egy Győr-Moson-Sopron megyei termelőnél is igazolta a jelenlétét a Nébih laboratóriuma. A növényvédelmi szakemberek a szükséges hatósági intézkedéseket haladéktalanul elrendelték, valamint megkezdték a fertőzések forrásának felderítését. A vírus csak a növényeket károsíthatja, az emberi egészségre nem veszélyes.

Egy újabb, paradicsomot károsító vírus jelent meg az utóbbi években az Európai Unió egyes tagállamaiban, a paradicsom barna termésráncosodását okozó Tomato brown rugose fruit virus (ToBRFV). A rendkívül könnyen terjedő, veszélyes növénykárosító ellen nincs hatékony növényvédelmi technológia, pedig az általa okozott elváltozások eladhatatlanná teszik a termést. Az EU Bizottsága ezért szükséghelyzeti határozatot, majd egy szigorúbb rendeletet adott ki a vírus behurcolásának és terjedésének megakadályozása érdekében.

Idén májusban a hatósági szemlék során vett minták laboratóriumi vizsgálata két paradicsom termelőnél igazolta a károsító jelenlétét. Csongrád-Csanád megyében egy 5,2 hektáros, Győr-Moson-Sopron megyében egy 6,2 hektár nagyságú üvegházban mutatták ki a vírust. Mindkét esetben növényegészségügyi zárlat alá kellett helyezni a teljes termesztő berendezést. 

Az illetékes kormányhivatalok növényvédelmi szakemberei megkezdték a hatósági intézkedéseket, valamint a fertőzések forrásának felderítését. A fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében szigorú higiéniai előírásokat rendeltek el, amely magában foglalja a fertőzés terjesztésére alkalmas minden anyag (pl. göngyöleg, munkaruha, metszőolló) rendszeres fertőtlenítését. Gondoskodni kell az üvegházból kikerülő zöld melléktermék ártalmatlanításáról is, amely történhet a hatóság által kijelölt helyszínen elföldeléssel vagy hulladéklerakóba szállítással, továbbá a termelési ciklus végén a teljes üvegházat fertőtleníteni kell. Hatósági felügyelet mellett - bizonyos esetekben - a tünetmentes paradicsom bogyók hazai értékesítésére továbbra is lehetőség van
 

Mit tehet a termelő?
A károsító hazai előfordulása miatt még inkább indokolt, hogy csak megbízható forrásból szerezzenek be szaporítóanyagot és még szigorúbban tartsák be a termesztés és forgalmazás során az általános higiéniai szabályokat, valamint végezzék el a használt eszközök, göngyölegek alapos és rendszeres fertőtlenítését. Javasoljuk továbbá az önellenőrzést, mert a megbízható forrásból származó ültetési anyagoknál is előfordulhat a vírus. A külföldi előállítású vetőmagok felhasználása esetén nagyobb biztonságot adhat a vetés előtti célzott laboratóriumi vizsgálat. 

A ToBRFV tüneteinek első észlelését követően a gyanút be kell jelenteni a területileg illetékes megyei kormányhivatalnak!

Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a vírus csak a növényeket károsíthatja, az emberi egészségre nem veszélyes.


Friss hírek

2026. szeptember 7, hétfő

Maradék nélkül délután: családi rendezvénnyel ünnepli a Nébih szemléletformáló programjának 10. évfordulóját

Tizedik évfordulóját ünnepli a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. A jubileum alkalmából szeptember 11-én, pénteken 13 és 18 óra között ingyenes családi rendezvényen várják az érdeklődőket a budapesti Millenáris Széllkapu Parkban. Az eseményen a résztvevők játékos formában ismerhetik meg, hogy mit tehetnek a pazarlás csökkentése és a fenntarthatóbb jövő érdekében. A kiállítók között a Maradék nélkül szakmai partnerei közül a Magyar Vöröskereszt, a MiReHu Nonprofit Kft., a Munch és a Szupermenza Program is megjelenik.

Tovább >

2026. szeptember 7, hétfő

Étkeztetésből származó hulladék ("moslék"), mint állati eredetű melléktermék

A Nébih ismételten felhívja az állattartók figyelmét arra, hogy az Európai Unió tagállamaiban – így Magyarországon is – szigorúan tilos az állati eredetű élelmiszer-hulladékok feletetése az élelmiszertermelő haszonállatokkal. A moslék (ideértve bármilyen, emberi fogyasztásra szánt élelmiszerből származó hulladékot, tehát az éttermekből, konyhákból vagy háztartásokból kikerülő mellékterméket egyaránt) az egyik legfontosabb fertőzésközvetítő anyag számos járványos betegség, így például az afrikai sertéspestis esetében is.

Tovább >