Ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) betegséggel kapcsolatos gyakran ismételt kérdések

• ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK AZ RSZKF-RŐL

  • Milyen betegség a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF)?

    A ragadós száj- és körömfájás (Foot-and-Mouth Disease, FMD) a párosujjú patás állatok heveny, lázas általános tünetekkel, a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábvégeken és a tőgybimbókon hólyagképződéssel járó betegsége. Egy, a Picornaviridae családba tartozó aphthovirus okozza. Ún. bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, megjelenése jelentős gazdasági károkkal jár.

  • Hol fordul elő az RSZKF?

    A betegség endémiás Afrika, Ázsia, a Közel-Kelet és Dél-Amerika bizonyos részein, és szórványosan kitöréseket okoz korábban mentes országokban és régiókban is. A betegség Magyarországon a mostani esetet megelőzően utoljára 1973-ban fordult elő. Európában 2025. januárjában Németországban mutatták ki a vírust, míg a magyar kitörést követően Szlovákiában is, a határ túloldalán jelentettek kitöréseket.

  • Milyen állatokat betegít meg az RSZKF?

    Az RSZKF a párosujjú patás állatok egyik legfertőzőbb betegsége, megbetegíti a szarvasmarhaféléket, a sertéseket, a juhokat, a kecskéket és a vadon élő párosujjú patás állatok (szarvas, vaddisznó) is érintettek lehetnek. Kiemelt jelentőségű faj a RSZKF estében egyrészt a szarvasmarha, mivel a vírus légúti úton történő terjedésére rendkívül fogékony, és már alacsony vírusfelvétel is fertőzést okozhat. Másrészt a sertés is, mert habár a levegő útján történő fertőződésre kevésbé fogékonyak az egyedek, viszont hatalmas mennyiségű vírust ürítenek légúti váladékkal, ezzel pedig jelentős szerepet játszanak a vírus terjedésében.

    Az Európai Unió közös vonatkozó rendelete, az (EU) 2018/1882 rendelet alapján az Artilodactyla (párosujjú patások) és a Proboscidea (ormányosok) rendje fogékony:

    

     

     

    Párosujjú patások (Artiodactyla) rendje és alrendjei:

    

    Tevealakúak (Tylopoda) alrendje

    • Tevefélék (Camelidae) családja
      • Tevék
      • Láma                                           
      • Guanakó                                      
      • Alpaka                                         
      • Vikunya               
                        

    Disznóalakúak (Suina) alrendje

    • Disznófélék (Suidae) családja
      • Házi sertés                                    
      • Vaddisznó                          
      • Egyéb disznók
      • Varacskos disznók
      • Babirusszák

     

    • Pekarifélék (Tayassuidae) családja
      • Pekarik

    Whippomorha alrend

    • Vízilófélék (Hippopotamidae) családja
      • Vízilovak

    Kérődzők (Ruminantia) alrendje

    • Tülkösszarvúak (Bovidae) családja
      • Tulokformák (Bovinae)
        • Szarvasmarha           
        • Bivalyok                    
        • Bölények                   
        • Jakok                        
        • Antilopok
        • Nyalák
        • Kuduk
      • Kecskeformák (Caprinae)
        • Kecskék                    
        • Juhok                        
        • Féljuhok                    
        • Zergék                       
        • Pézsmatulok             
        • Szérók                       
        • Gorálok
                                
      • Impalaformák             
      • Antilopformák

     

    • Szarvasfélék (Cervidae) családja
      • Őzformák
      • Szarvasformák
    • Pézsmaszarvasfélék (Moschidae) családja
      •  Pézsmaszarvasok
    • Zsiráffélék (Giraffidae) családja
      •  Zsiráfok                                
      • Okapi (Okapia johnstoni)
    • Vilásszarvúantilop-félék (Antilocapridae) családja
      • Villásszarvú antilop (Antilocapra americana)
    • Kancsilfélék (Tragulidae) családja
      • Kancsilok
         

    Cetek (Cetacea) alrendága

    • Sziláscetek
    • Fogascetek

     

     Ormányosok (Proboscidea) rendje

    Elefántalakúak (Elephantiformes) alrendje

    • Elefántfélék (Elephantidae) családja
      • Elefántok

     

  • Hogyan terjed az RSZKF?

    A fertőzés terjedhet a betegség lappangási stádiumában lévő, vagy átvészelt, vírushordozó állatokkal, az ilyen állatokból származó nyers hússal, egyéb termékekkel (bőrrel, szőrrel, gyapjúval, tejjel, vágási hulladékokkal stb.), fertőzött takarmánnyal, alommal és trágyával. Szerepet játszhatnak a vírus terjesztésében ragályfogó tárgyak (eszközök, járművek stb.), a fertőzött telepeken megforduló nem fogékony állatok (ló, kutya, macska, madarak stb.) és az ember is, a kézre, a ruházatra és a lábbelire tapadt vírus, illetve nem steril injekciós tű stb. használatával. Istállón belül a fertőződés rendszerint közvetlen érintkezéssel, illetve a nyál közvetítésével történik.

  • A madarak nem hordják szét a fertőzést?

    A fertőzés terjedhet a betegség lappangási stádiumában lévő, vagy átvészelt, vírushordozó állatokkal (madarakra ez nem vonatkozik!), az ilyen állatokból származó nyers hússal, egyéb termékekkel (bőrrel, szőrrel, gyapjúval, tejjel, vágási hulladékokkal stb.), fertőzött takarmánnyal, alommal és trágyával. Szerepet játszhatnak a vírus terjesztésében ragályfogó tárgyak (eszközök, járművek stb.), és az ember is, a kézre, a ruházatra és a lábbelire tapadt vírus, illetve nem steril injekciós tű stb. használatával. Istállón belül a fertőződés rendszerint közvetlen érintkezéssel, illetve a nyál közvetítésével történik. Ragályfogóként úgyszintén szerepet játszhatnak a fertőzött telepeken megforduló nem fogékony állatok (ló, kutya, macska, madarak stb.) is, azonban ez nem jellemző módja a terjedésnek.

  • Mit kell tudni az RSZKF kórokozójáról?

    Az RSZKF-et egy vírus okozza, melynek a ragályozó képessége igen nagy. A vírus a behurcolást követően gyorsan terjed és rendszerint egy-két nap múlva a fertőzött állományokkal közvetlen, de akár közvetett kapcsolatban (szállító járművek, tejeskocsi, ember révén stb.) lévő állományokban is megjelenik. Az ellenállóképességét tekintve a vírus szerves anyagban, nedves és hűvös környezetben hosszabb ideig fertőzőképes marad. Trágyában hetekig, fagyasztott húskészítményben, tejporban hónapokig, levált szaruban pedig évekig is túlél, azonban pH 6.5 alatt, illetve magas hőmérsékleten (56°C) elpusztul. A környezetben fertőtlenítőszerekkel, mint a 2%-os NaOH (nátronlúg) vagy 0,2%-os citromsav, hatékonyan semlegesíthető.

  • Hogyan fejlődik ki a betegség?

    Az RSZKF vírus elsődlegesen a garat nyálkahártyáján fertőz. Innen a nyirokrendszeren keresztül eljut a száj, a pofa, a lábvégek és a tőgy hámrétegébe, ahol hólyagképződést okoz. A hólyagok 1-2 napon belül felrepednek, fájdalmas kimaródásokat hagyva. Az állatok vírust ürítenek már a klinikai tünetek megjelenése előtt, a fertőződést követő 9. órától. Sok vírus ürül a nyálkahártyákon és a bőrön képződött hólyagok hámcafatjaival és a hólyagokban lévő folyadékkal, de egyéb váladékokkal így például a tejjel, ondóval is. 

    Különösen nagy tömegben üríti a vírust a sertés. A tömeges vírusürítés szarvasmarhában a 9–11., sertésekben a 7. napot követően általában megszűnik, a vírus azonban tartósan fennmaradhat a torok nyirokszöveteiben, a mandulákban, a bélcsatorna nyirokszöveteiben és a csülök irháján a szarutok alatt. A csülök szarutokja alatt, az irha savós-gyulladásos szöveteiben lévő vírus a szaru növekedésével és kopásával később jut a külvilágba. Az állatok többségében a vírushordozás csak néhány hétig tart, de egyes esetekben szarvasmarhákban, bivalyokban, bölényekben ennél jóval hosszabb ideig, akár 1/2–3 évig is eltarthat, ezért a fertőzésen átesett állatok mindig potenciális fertőzési forrást jelentenek. Tünetmentes vírushordozást szarvasmarhában és juhban egyaránt kimutattak, sertésekben azonban egyelőre nem.

  • Milyen tünetei vannak az RSZKF-nek szarvasmarhában?

    A szarvasmarhák többnyire aeroszolizált vírussal fertőződnek, amelyet belélegeznek. A bőr vagy nyálkahártya sérülésein keresztüli fertőződés is előfordulhat. A lappangási idő 2-7 nap. A betegség kezdeti tünetei: láz, étvágytalanság, tejtermelés csökkenése, levertség, és nyúlós, habos nyálszivárgás. A szájnyálkahártya irritációja miatt az állatok gyakran „csámcsognak.” A 2-3. napon hólyagok jelennek meg a szájnyálkahártyán, nyelven, ajkakon, lábvégeken és tőgybimbókon, melyek 1-2 napon belül felrepednek, fájdalmas kimaródásokat, cafatolt szélű fekélyeket hagyva. Fiatal állatokban szívizomgyulladást (myocarditist) idézhet elő, amely hirtelen elhulláshoz vezethet. Az idősebb állatok 2-3 hét alatt általában felépülnek, de maradandó termeléscsökkenés és lábvég deformitás előfordulhat.

  • Milyen tünetei vannak az RSZKF-nek sertésben?

    A fertőzés főként fertőzött takarmány fogyasztásával, fertőzött állatokkal való érintkezéssel vagy fertőzött helyiségek használatával történik, az aeroszol fertőzés ritkább. A lappangási idő rövidebb, általában 2-3 nap. A betegség kezdetén láz, levertség és étvágytalanság figyelhető meg. Jellegzetes tünet a lábvégeken kialakuló hólyagképződés, különösen a pártaszélen, az ujjak közötti területeken és a fattyú csülkökön. A hólyagok 1-2 napon belül felrepednek, váladékoznak, melyek sántítást, tipegő mozgást és fekvést eredményezhetnek. Szopós malacokban gyakori a szívizom elfajulás, amely hirtelen elhulláshoz vezethet. Az idősebb állatok általában felépülnek, de a lábvég elváltozásai tartós mozgási problémákat okozhatnak.

  • Milyen tünetei vannak az RSZKF-nek juhokban és kecskékben?

    A juhok és kecskék gyakran aeroszol útján fertőződnek, de közvetlen érintkezés is szerepet játszik. Az állatok egymást fertőzik a fertőzött nyál, hólyagváladék vagy ragályfogó tárgyak révén. Juhoknál enyhébb lefolyású a betegség, hólyagok főleg a lábvégeken (sántítás) alakulnak ki, fiatal bárányokban néha tömeges elhullás jelentkezhet (szívizom elfajulás/károsodás). Kecskékben a tünetek kevésbé kifejezettek, hólyagképződés elsősorban a szájban észlelhető.

  • Veszélyes az emberekre az RSZKF?

    Az emberben előforduló RSZKF igen ritka, a betegség jóindulatúan zajlik le. Az emberek fertőződhetnek a vírussal foglalkozó laboratóriumokban, oltóanyag-termelő intézetekben vagy beteg állatokkal való foglalkozás, azok levágása, illetve nyers tej elfogyasztása során, olyan országokban, ahol a betegség még előfordul. Az esetek egy részében csupán szeropozitivitás alakul ki (azaz a vírus ellen ellenanyagok jelennek meg a vérükben), máskor enyhe lázas általános tünetek mellett a körömágyak környékén, a szájban és esetenként máshol is hólyagok jelennek meg. A vírussal, illetve a beteg állatokkal való foglalkozás során kesztyűt és védőöltözetet kell viselni!

  • Milyen módon érinti az erdőgazdaságokat a száj- és körömfájás megjelenése hazánkban?

    A ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat érinti, beleértve a szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét.  A vadon élő párosujjú patások (szarvasfélék és vaddisznó) is fogékonyak a vírusra, ezért járványügyi szempontból fontos a vadállomány figyelése, különösen, mivel megfertőződhetnek közös legelők használata vagy közvetlen érintkezés révén a háziállatokkal.

    A betegség fő tünetei közé tartozik a láz, étvágytalanság, nyálzás, valamint hólyagok megjelenése a szájban és a lábvégeken. A vírus képes tartósan fennmaradni a környezetben, és átkerül ragályfogó tárgyakra, például járművekre és emberekre.

    A vírus elpusztítható kereskedelmi fertőtlenítőszerekkel, így alapos tisztítással és fertőtlenítéssel csökkenthető a fertőzés kockázata. A kirándulók is tehetnek a betegség megállítása érdekében, azzal, hogy elkerülik az állattartó telepeket és a legelő állatokat, illetve túrázás után fertőtlenítik a ruházatukat és cipőjüket. 

    Lényeges, hogy a vadászoknak fertőtleníteniük kell felszerelésüket, különösen, ha másik területről érkeznek. A vírus vadgazdálkodási következménye lehet a vadászat és a vadhús forgalmazásának korlátozása fertőzött területen. A vírus továbbterjedésének megakadályozása érdekében hatósági intézkedések, például kilövési tilalom vagy fokozott monitorozás léphetnek életbe. 

    Érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni a hatósági tájékoztatást és betartani az előírásokat annak érdekében, hogy minimalizáljuk a vírus terjedésének kockázatát, védve ezzel mind a mind a vadállományt, mind a háziállatokat.

  • Egyre több haszonállatokat is érintő vírusfertőzésről hallani (sertéspestis, száj- és körömfájás). Utóbbira 50 éve nem volt példa. Minek tulajdoníthatjuk ezeket a vírusmegjelenéseket? Mire számíthatunk a jövőben?

    Állategészségügyi szempontból Európa szerencsés helyzetben van, területét számos olyan súlyos, nagy gazdasági kárt okozó állatbetegségtől sikerült mentesíteni az állategészségügyi hatóságoknak, amelyek a világ többi részén még a mai napig előfordulnak.
    Az ilyen állatbetegségek ismételt megjelenése, illetve az új, nálunk korábban soha elő nem forduló állatbetegségek (pl. kiskérődzők pestise) megjelenése számos tényezőnek tulajdonítható: 
    •    Globalizáció és nemzetközi kereskedelem, ami hozzájárulhat a kórokozók gyors terjedéséhez a világ különböző részei között
    •    Intenzív állattenyésztés és magas állatsűrűség
    •    Klímaváltozás és az emberi tevékenység egyéb hatása a környezetre, ami növeli a vadon élő állatok és háziállatok közötti érintkezés lehetőségét, elősegítve a kórokozók terjedését.

    Ezen tényezők következtében a jövőben is számítani lehet korábban már felszámolt fertőzések ismételt előfordulására, illetve új kórokozók megjelenésére, amely komplex problémát, és fokozódó kihívást jelentenek az állategészségügyi hatóságok számára.

• ÁLLATTARTÓKNAK SZÓLÓ INFORMÁCIÓK

  • Járványhelyzet esetében mire kell figyelnie a gazdáknak?

    A ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző betegség, amely a párosujjú patás állatokat érinti. Terjesztésében a legnagyobb szerepe az élőállatok közötti közvetlen érintkezésnek van, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. Fontos, hogy az állattartók szigorúan és következetesen betartsanak minden járványvédelmi előírást és állategészségügyi szabályt, hogy sem idegen állományból érkező állatokkal, sem ragályfogó tárgyakkal (pl. telepre érkező autók), sem a telepre érkező emberek cipőjével vagy ruházatán ne hurcolják be a fertőzést a gazdaságukba. Amennyiben egy párosujjú patás állatállomány több egyedében hirtelen jelentkezik hólyagképződéssel kísért láz, akkor merüljön fel az RSZKF gyanúja és azonnal értesítsék az ellátó állatorvost, valamint a helyi állategészségügyi hatóságot! A bejelentésre rendelkezésre áll a Nébih 24 órában hívható ZöldSzáma (+36-80/263-244) is.

  • Hol lehet tájékozódni a járvány alakulásáról, a betegséggel kapcsolatos információkról?

    Az állattartók a járvány alakulásáról, a betegséggel kapcsolatos információkról a Nébih ragadós száj- és körömfájás tematikus oldalán tájékozódhatnak: 

    https://portal.nebih.gov.hu/rszkf

    Az oldalon naprakész információk tekinthetők meg a korlátozás alatt álló körzetekről, a hatályos forgalmi korlátozásokról, állatszállítási szabályokról, a járvány alakulásáról, továbbá a betegséget ismertető tájékoztató kiadványok is letölthetők.

    További információk érhetők el a Nébih Portál alábbi oldalain is:

    • https://portal.nebih.gov.hu/kitoresek-es-mentessegek
    • https://portal.nebih.gov.hu/allategeszsegugyi-es-allatvedelmi-jogszabaly-es-linkgyujtemeny

    Ezek mellett a betegséggel kapcsolatos ismeretek felelevenítésére, illetve megismertetésére a Nébih a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos, akár mobiltelefonon is elérhető képzési anyagokat és szórólapokat juttatott el a hatósági állatorvosok, szolgáltató állatorvosok, az érintett szakmaközi szervezetek, szakmai szervezetek, vadgazdálkodó szervezetek és erdészetek részére.

  • Mely állományok vannak veszélyben, a nagylétszámú vagy inkább a kislétszámú, háztáji gazdaságok?

    A betegség nem válogat a gazdaságok mérete szerint, minden párosujjú patás állatot (elsősorban szarvasmarha, juh, kecske és sertés) tartónak ébernek kell lennie, és megtennie minden óvintézkedést a vírus a behurcolásának megelőzésére.

  • Mennyire vannak veszélyben az érintett vármegyén kívüli szarvasmarha/juh/kecske/sertés állományok?

    Az állategészségügyi hatóság mindent megtesz a járvány elfojtása érdekében. 

    Mindannyiunk közös érdeke, hogy ennek az erősen fertőző, nagy gazdasági kárt okozó betegségnek a terjedését megelőzzük, ezért kiemelt jelenőséggel bír az elrendelt szigorú hatósági intézkedések betartása, és az állattartók részéről az elővigyázatosság fenntartása

  • Milyen hatással lehet a hazai mezőgazdaságra, ha egy ilyen veszedelmes vírus „elszabadul”? Miképpen védekezhetnek az állattartók ez ellen?

    Egy korábban mentes országban a ragadós száj- és körömfájás megjelenése nagy gazdasági károkat okoz, a járvány felszámolásának költségei nagyon magasak lehetnek a szükséges intézkedések, az állatok leölése, a forgalmazási korlátozások és az exportpiacok elvesztése következtében.
    A ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző betegség, amely a párosujjú patás állatokat érinti. Terjesztésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játsza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. 

    Fontos, hogy az állattartók szigorúan és következetesen betartsanak minden járványvédelmi előírást, hogy sem idegen állományból érkező állatokkal, sem ragályfogó tárgyakkal (pl. telepre érkező autók), sem a telepre érkező emberek cipőjével vagy ruházatán ne hurcolják be fertőzést a gazdaságukba.

    Az állattartók, ha állataikon a betegség tüneteit észlelik, azonnal értesítsék az ellátó állatorvost, valamint a helyi állategészségügyi hatóságot! A bejelentésre rendelkezésre áll a Nébih 24 órában hívható ZöldSzáma (+36-80/263-244) is.

    Az állattartók a járvány alakulásáról, a betegséggel kapcsolatos információkról a Nébih ragadós száj- és körömfájás tematikus oldalán tájékozódhatnak:

    https://portal.nebih.gov.hu/rszkf

  • Mi a teendő, ha valaki RSZKF gyanújával találkozik?

    Amennyiben egy párosujjú patás állatállomány több egyedében hirtelen jelentkezik hólyagképződéssel kísért láz, akkor merüljön fel az RSZKF gyanúja és azonnal értesítsék az ellátó állatorvost, valamint a helyi állategészségügyi hatóságot! A járási hivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi osztályainak elérhetőségei megtalálhatók a https://www.kormanyhivatalok.hu oldalon. A bejelentésre rendelkezésre áll a Nébih 24 órában hívható ZöldSzáma (+36-80/263-244) is.

• VIZSGÁLATOKRÓL, HATÓSÁGI INTÉKZEDÉSEKRŐL SZÓLÓ INFORMÁCIÓK

  • Milyen mintákat vizsgálnak, azokból milyen vizsgálatokat végez a hatóság és hol?

    A vizsgálatokhoz alvadásban nem gátolt vérminta, valamint – amennyiben lehetséges – szövetminta szükséges a hólyagfal sértetlen vagy frissen felrepedt részéből. A szövetmintákat csavarkupakos, műanyag mintaszállító edénybe, pH 7,2–7,4 folyadékba kell helyezni, és a mintatároló edényen jól láthatóan fel kell tüntetni annak az állatnak az azonosítóját, amiből a mintát levették. A mintákat a laborba küldésig +4°C-on kell tárolni! Víruskimutatásra az RT-PCR vizsgálatot végzik, a szerológiai vizsgálatok során pedig ELISA-t alkalmaznak. A vizsgálatokat kizárólag a Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Laboratórium Igazgatóság budapesti telephelye végzi (Nemzeti Referencia Laboratórium - NRL). A vizsgálatok állami költségre történnek.

  • Vesznek-e mintákat az érintett vármegyén kívüli telepeken tartott állatoktól, vagy erre csak akkor kerül sor, ha felmerül a fertőzés gyanúja?

    Alapvetően csak a korlátozás alatt álló körzetekben lévő fogékony állatokat tartó gazdaságokban, valamint a beazonosított kontaktgazdaságokban történnek a vizsgálatok és a mintavételek. Amennyiben másik vármegyében is felmerül a betegség gyanúja, akkor ott is azonnali vizsgálat és mintavétel történik.

  • Miért kell a teljes érintett állatállományt leölni?

    A ragadós száj- és körömfájás egy nagyon erősen fertőző betegség, és a megbetegedett állatok nagyon nagy mennyiségben ürítik a fertőzőképes vírust. Ezért a betegség terjedésének megelőzése, és további állományok megfertőződésének megakadályozására, jogszabályban előírt kötelezettség alapján, a fertőzött gazdaságban jelen lévő valamennyi fogékony állatot le kell ölni.

  • Hogyan ártalmatlanítják az állati tetemeket?

    A ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző betegség, amelynek megjelenésekor azonnali vészhelyzeti intézkedések lépnek életbe. A betegség rendkívül ragályos, ezért a jelenlegi járványügyi helyzetben a hatóságok a biztonságos ártalmatlanítás érdekében nem az állati tetemek távolabb eső hullafeldolgozóba történő szállítását, hanem a betegség kitöréséhez lehető legközelebb lévő megfelelő területen történő elföldelést (és nem elégetést!) alkalmazzák. Az elföldelés biztonságos és elfogadott módja a fertőzött állatok ártalmatlanításának.

    Az állatok hulláinak ártalmatlanítását a hatóság folyamatosan felügyeli A leölt állatok szállítása zártan, erre a célra engedélyezett, biztonságos, szivárgásmentes járművekkel történik, amelyeket a gazdaság, illetve az ártalmatlanítás helyének elhagyása előtt is szigorított módon fertőtlenítenek.

    A kockázat minimalizálása érdekében az ATEV Zrt. részéről az RSZKF felszámolásában közreműködő munkavállalók, valamint gépjárművek és konténerek nem vesznek részt a Társaság normál, országos begyűjtést és ártalmatlanítást végző tevékenységében. Munkájukat izoláltan végzik, így az érintett telep felszámolásához nyújtott közreműködés semmiben sem érinti a normál begyűjtési és ártalmatlanítási tevékenységet.

    Az RSZKF betegség terjedésének megelőzése állategészségügyi jelentősége mellett nemzetgazdasági érdek, így a hatóságok továbbra is haladéktalanul és minden esetben a védekezést legjobban szolgáló, legkisebb kockázattal járó módszereket alkalmazzák.

  • Milyen módszerekkel zajlik a járvány által érintett telep(eken) az állatok leölése? Mennyiben térnek el ezek a hagyományos vágóhídi leöléstől?

    Az állatok leölése a lehető leghamarabb, a hatályos állategészségügyi és állatvédelmi jogszabályok betartásával történik, oly módon, hogy a betegség terjedésének kockázata elkerülhető legyen a leölés során és azt követően az ártalmatlanítás alatt is. Az állatok leölését kíméletesen, megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek végzik, vértelen úton az állatok kábítását követően, úgynevezett behatoló rögzített závárzatú eszközzel.
    Az állatok kíméletes leölése során ugyanazokat az állatjóléti szabályokat kell betartani, mint a vágás során. Fontos, hogy: 

    •    a kábítást követően, a leölés előtt ellenőrizni kell, hogy az állat eszméletlen-e;

    •    a leölést követően, az ártalmatlanítás előtt ellenőrizni kell, hogy az állat elpusztult-e.

    A különbséget az jelenti a hagyományos vágóhídi leöléshez képest, hogy a járványügyi okból történő leölés során az állat elhullását nem követi elvéreztetés, annak érdekében, hogy a kórokozó terjedésének lehetőségét minimalizáljuk.

  • Biztonságos-e, hogy eltemetik az állati tetemeket, nagy mennyiségben?

    A hatóságok minden esetben a kockázatok értékélését és valamennyi szempont gondos mérlegelést követően a védekezést legjobban szolgáló módszereket alkalmazzák. Döntésük során figyelembe vesznek számos tényezőt, például a hely adottságait, az ország állatállományának védelmét, és a nemzetközi állategészségügyi szervezetek ajánlásait. Az elföldelés az állati tetemek ártalmatlanításának elfogadott módszere, amelyet már évszázadok óta használnak. Az elföldelést követően a tetemek anaerob bomláson mennek keresztül, ásványi anyagokra és szerves anyagokra bomlanak.

  • Miért nem égetik el a tetemeket?

    Az állati tetemek nyílt égetéssel történő ártalmatlanítását, tekintettel arra, hogy ez a módszer lassú, erősen környezetszennyező és tűzveszélyes, illetve számos egyéb hátránya is van, manapság már csak kivételes esetben, és inkább kislétszámú állományoknál alkalmazzák.

  • Miért nem Soltra (ATEV) szállítják az állati tetemeket megsemmisítés céljából?

    A betegség rendkívül ragályos, ezért a jelenlegi járványügyi helyzetben a hatóságok a biztonságos ártalmatlanítás érdekében nem az állati tetemek távolabb eső hullafeldolgozóba történő szállítását, hanem a betegség kitöréséhez lehető legközelebb lévő megfelelő területen történő elföldelést alkalmazzák. A távoli szállítás ugyanis számottevően nagyobb kockázatot jelentene a fertőzés terjedése szempontjából.

  • Az érintett telepek kiürítését követően mennyi időnek kell eltelnie az új állatállomány érkezéséig?

    A fertőzött gazdaság újratelepítésére legkorábban a megfelelően elvégzett, dokumentált és a hatóság által felügyelt végső fertőtlenítését követő 21 nap letelte után engedélyezhető.

  • Mit lehet tudni az RSZKF újbóli hazai megjelenéséről?

    A ragadós száj- és körömfájás vírusát egy Győr-Moson-Sopron vármegyében található, kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen azonosította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A telepen mintegy 1400 szarvasmarha volt található, melyekben 2025. március 3-án jelentkeztek a ragadós száj- és körömfájás betegség klasszikus tünetei. A beteg állatokon magas lázat, levertséget, nyálzást tapasztaltak, a szájban és a lábvégeken és a tőgyön pedig jellegzetes hólyagos elváltozások voltak. A helyi állategészségügyi hatóság azonnali intézkedésként a telepet zárlat alá helyezte, a létesítmény körül pedig korlátozó intézkedéseket rendeltek el. A kórokozó jelenlétét a Nébih laboratóriuma 2025. március 6-án erősítette meg. A járványkitörésben érintett szarvasmarha telepen az állategészségügyi hatóság azonnali zárlatot rendelt el. Az állomány felszámolása mellett az állategészségügyi hatóság megkezdte a járványügyi nyomozást, felállította a gazdaság körül a 3 km-es védőkörzetet és a 10 km-es felügyeleti körzetet, amelyekben lefolytatták a fogékony állatok számbavételét és szűrővizsgálatát.
    A vírus bejutásának körülményeit járványügyi nyomozás során vizsgálja a hatóság, úgyszintén azt is, hogy a telepről milyen kiszállítások történtek a lappangási időszakban. A járványügyi intézkedéseket a kockázat alapján határozza meg és rendeli el a hatóság. A járványügyi nyomozás során felderített kontaktgazdaság esetében hatósági ellenőrzésre és laboratóriumi vizsgálat céljából mintavételre kerül sor. Az érintett állatállomány felszámolása során a tetemek megfelelő kezelésére és a folyamatos fertőtlenítésre kiemelt figyelmet fordít a hatóság. Az Agrárminisztérium, a Nébih és a teljes állategészségügyi hatóság mindent megtesz a járvány mielőbbi elfojtása, és az érintett termelők segítése, kártalanítása érdekében. Az intézkedések a járványhelyzet alakulása alapján folyamatosan felülvizsgálatra kerülnek.

  • Hol tart a járványügyi nyomozás, hogy kerülhetett be a vírus Kisbajcson az állattartó telepre?

    A vírus bejutásának körülményeit járványügyi nyomozás során vizsgálják, úgyszintén azt is, hogy a telepről milyen kiszállítások történtek a lappangási időszakban. Ezekkel a vírus esetleges továbbterjedésének esélyét mérik fel. A járványügyi intézkedéseket a kockázat alapján határozzák meg és rendelik el. A járványügyi nyomozás során felderített kontaktgazdaságok esetében hatósági ellenőrzésre és laboratóriumi vizsgálat céljából mintavételre került sor.

    A Magyar Nemzeti Referencia Laboratórium azonosította a vírus szerotípusát, úgynevezett O típusú RSZKF vírusról van szó. A törzs nem azonos a Németországban azonosított vírustörzzsel, az Európai Unió referencialaboratóriuma által végzett teljes körű elemzés még folyamatban van.

  • Mekkora kárt okozott Magyarországon a betegség?

    A betegség rendkívül ragályos, és a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony. Így a sertések, valamint juhok, kecskék, bivalyok is. Emberekre nem veszélyes, az állatállományokban azonban rendkívül nagy ragályozó képessége és gyors terjedése miatt megjelenése súlyos gazdasági következményekkel jár. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így, ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az összes párosujjú patást le kell ölni.

    A járvánnyal kapcsolatos kárbecslés még folyamatban van.

    Az állami kártalanítási rendszer a bejelentési betegségek okán a gazdaságokat ért károkat jelentős mértékben fedezi az agrárkár-enyhítési alapból. A fertőzés felszámolásával kapcsolatos költségeket – így az állatok leölését, az állati hullák ártalmatlanítását, a szükséges berendezések és eszközök beszerzését, a fertőzött anyagok megsemmisítését és a fertőtlenítést – a magyar költségvetés biztosítja.

  • Mennyire érte váratlanul a hazai agráriumot a száj és körömfájás megjelenése?

    A betegség Magyarországon a mostani esetet megelőzően utoljára 1973-ban fordult elő. Sajnos a háborúk és a vírusok korában élünk, elég csak a madárinfluenzára, a sertéspestisre vagy kiskérődző állatok megbetegedésére gondolni. Ezek mind-mind komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A magyar állategészségügyi rendszer azonban a szakemberek elhivatott és lelkiismeretes munkájának köszönhetően biztos lábakon áll.

    A Németországban 2025. januárban váratlanul kitört ragadós száj és körömfájás már fontos figyelmeztetés volt az európai országoknak, hogy bár az EU területén közel húsz éve nem fordult elő ez a betegség, az éberséget, a tudatosságot és a felkészültséget fent kell tartani.

    Mindennek ellenére váratlan volt a fertőzés hirtelen megjelenése hazánkban. Ugyanakkor a magyar állategészségügyi hatóság általános járványügyi kötelezettségének eleget téve, illetve a betegség januári német megjelenését követően már tett előkészületeket egy esetleges járványkitörés esetére (hatósági állatorvosok képzése, szimulációs gyakorlatok szervezése; útmutatók kidolgozása; járványügyi készletek felmérése).

  • Mit tesztek a hasonló kórok megelőzéséért?

    Az Agrárminisztérium az elmúlt években tudatosan segítette az állattartókat a járványok és állatbetegségek megelőzésében. Az állattartó telepek megújításával, a járványvédelmi rendszerek kialakításával és a kapcsolódó beruházások támogatásával, valamint az egyes állatbetegségek megelőzésére irányuló vizsgálatok finanszírozásával is támogattuk az ágazat szereplőit. A nemzeti költségvetésből hosszú évek óta kiemelt összeget fordítunk a gazdálkodók számára az állatállományukat veszélyeztető állatbetegségek megelőzésére és felszámolására. Az évi 12 milliárd forint keretösszegű konstrukció a szarvasmarha, a sertés, a baromfi, a kiskérődzők, a nyúl vagy éppen a ló esetében ad segítséget számos betegség megelőzésében, kezelésében a mintavétel, a laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatok, a gyógykezelés vagy immunizálás költségeinek jelentős támogatása révén. 

    A fertőző betegségek elleni védekezésben, a behurcolásuk megelőzésében igénybe veszünk általános járványvédelmi intézkedéseket, közöttük igazgatási és rendészeti intézkedéseket, továbbá ezek kiegészítésére specifikus (az adott betegségre vonatkozó) eljárásokat, valamint adott esetekben az állatok vakcinázását is.

    A nálunk nem honos fertőző betegségek behurcolásának megelőzését szolgálják az élő állatok és állati eredetű termékek nemzetközi szállítására vonatkozó szabályok (állategészségügyi bizonyítványok, ellenőrzés a határon, karantén stb.), továbbá a fertőzött területekről származó élőállatok és állati eredetű termékek behozatalának korlátozása, illetve tilalma.

    A betegségek korai felismerésére, a hazai járványügyi helyzet felügyeletére a magyar állategészségügyi hatóság rendszeres ellenőrzéseket végez az állattartó telepeken és laboratóriumi vizsgálatokkal is folyamatosan felügyeli, monitorozza a fertőző betegségek előfordulását. A határokon átterjedő fertőző betegségek megelőzésére hazánk együttműködik más országokkal és nemzetközi állategészségügyi szervezetekkel is.

    Egy fertőző állatbetegség járvány eredményes leküzdésének alapvető feltétele az állattartók és a lakosság együttműködése a hatóságokkal. Az állattartóknak ismerniük kell a betegség legfontosabb tüneteit, és az egyéb szükséges információkat, ezért a Nébih létrehozott egy tematikus oldalt https://portal.nebih.gov.hu/rszkf, ahol a betegséggel kapcsolatos ismeretek, információk bárki számára elérhetőek.

    A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos rendkívül szigorú hatósági intézkedéseket rendelt el: https://portal.nebih.gov.hu/-/ragados-szaj-es-koromfajas-jarvany-kapcsan-elrendelt-hazai-intezkedesek

  • Milyen intézkedések kerültek elrendelésre az RSZKF kitörés kapcsán?

    A hatályos forgalmi korlátozásokról és kiszállítási szabályokról naprakész információk találhatók a Nébih ragadós száj- és körömfájás tematikus portálján: 

    https://portal.nebih.gov.hu/-/ragados-szaj-es-koromfajas-jarvany-kapcsan-elrendelt-hazai-intezkedesek

    https://portal.nebih.gov.hu/rszkf-kereskedelmi-informaciok

     

  • Milyen aktuális kereskedelmi korlátozások vannak érvényben az RSZKF kitörés kapcsán?

    A hatályos forgalmi korlátozásokról és kiszállítási szabályokról naprakész információk találhatók a Nébih ragadós száj- és körömfájás tematikus portálján: 

    https://portal.nebih.gov.hu/rszkf-kereskedelmi-informaciok

  • Mikor jöhet számításba vakcináció? Miként zajlik egy esetleges vakcináció?

    Fontos leszögezni, hogy kizárólag az EU Bizottság engedélyével lehet vakcinázni, ezek a vakcinák kereskedelmi forgalomba nem kerülnek. A betegség elleni vakcinázás akkor jöhet például szóba, amennyiben a fertőzött állatokban a vírusürítési időszakot le szeretnénk csökkenteni, mert a nagytestű állatok leölése például hosszabb időt vesz igénybe. 

    A vakcinázásról tudni kell, hogy a vakcinázott állatokat is le kell a későbbiekben ölni, az ország a mentességét ugyanis csak ezt követően nyerheti vissza. A vírus terjedésében tehát hasznos eszköz, de a későbbiekben emiatt a kereskedelmi korlátozásokat később oldhatják fel, ha széles körben alkalmazzák a hatóságok. 

    A vakcinát a NÉBIH vásárolja meg és biztosítja. Az EU vakcina bankjához, (EUVB) mint minden EU tagállam, Magyarország is jogosult hozzáférni, a vakcina igénylés az EU vakcina banktól történik vagy más tagállam által legyártott vakcinákból vásárolhat, amennyiben azt a tagállami hatóság lehetővé teszi (Németország).  

    A vakcinázási stratégiát az adott járványhelyzet határozza meg, lehetséges a járványgócba vakcinázni, vagy több kitörés esetén egy járványgócok körüli vakcinázott állatokból álló védőzónát létrehozni. 

    Viszont sajnos minél több állat kerül vakcinázásra, a mentesség annál később nyerhető majd vissza, mert a mentesség visszaszerzésének a feltétele a vakcinázott állatok leölése is.

  • Hogyan érintette az ügy a hazai élelmiszerellátást?

    A betegség megjelenése nem befolyásolta a hazai élelmiszerellátás biztonságát. A Magyarországon forgalomba kerülő, állati eredetű élelmiszerek teljesen biztonságosak és azok is maradnak a szigorú járványvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Azonban a nemzetközi kereskedelmi korlátozások miatt a magyar hús- és tejtermékek exportja nehézségekbe ütközhet.

  • Mennyire kell tartani a vírus további terjedésétől?

    Az állategészségügyi hatóság mindent megtesz a járvány elfojtása és a betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében. Mindannyiunk közös érdeke, hogy ennek az erősen fertőző, nagy gazdasági kárt okozó betegségnek a terjedését megelőzzük, ezért kiemelt jelenőséggel bír, hogy az állattartók következetesen betartsanak minden járványvédelmi előírást, állategészségügyi szabályt és az elrendelt szigorú hatósági intézkedéseket.

  • Mikor várható a bevezetett korlátozások enyhítése, illetve feloldása?

    A bevezetett tiltások enyhítése fokozatosan történik majd, a járványügyi helyzet kedvező alakulásának függvényében. A külföldre történő élőállat és állati termék kiviteli korlátozások feloldása első körben az EU tagállamok irányába fog megtörténni, de a harmadik országokba irányuló export korlátozások várhatóan sokáig fennmaradnak. A kivitel leállása különösen a tej- és húsipari termékeket érinti.

  • Hogyan kártalanítják az érintett gazdálkodókat?

    Az állami kártalanítási rendszer a bejelentési betegségek okán a gazdaságokat ért károkat jelentős mértékben fedezi az agrárkár-enyhítési alapból. A fertőzés felszámolásával kapcsolatos költségeket – így az állatok leölését, az állati hullák ártalmatlanítását, a szükséges berendezések és eszközök beszerzését, a fertőzött anyagok megsemmisítését és a fertőtlenítést – a magyar költségvetés biztosítja.